Már Brüsszel sem kér a menekültekből

/ 2016.02.24., szerda 09:11 /
Már Brüsszel sem kér a menekültekből

Újabb, immár a hetedik ország tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy egy időre felfüggesztené a schengeni megállapodást és visszaállítaná a határellenőrzést. Mondjuk, ezúttal nem kellett az üzenetnek sokat utaznia, lévén Brüsszelből ment Brüsszelbe.

A dolognak annyiból persze nincs nagy jelentősége, hogy Belgium nem volt a mostani menekülthullám főbb célországai között, akik egyáltalán továbbmentek Németországból, azok jobbára észak felé indultak. De azért van abban némi irónia, hogy miközben a brüsszeli eurokrata vezetők – mint például Jean-Claude Juncker bizottsági, vagy Martin Schulz parlamenti elnök - az utolsó leheletükig kitartanak a befogadás politikája mellett, addig az ország, ahonnan intő szavaikat intézik kelet felé, éppen azt demonstrálja, hogy nem kér a menekültekből. Ráadásul Belgium nem is arra hivatkozik, mint például a svédek, vagy az osztrákok, hogy egyszerűen nem bírják már tovább a terheket, hanem megelőző jelleggel zár Franciaország felé, demonstrálva, hogy szeretné, ha nem is jönnének hozzá migránsok. Ezt a hozzáállást eddig a szlovák vagy a lengyel politikusoktól lehetett látni, és nyugati véleményformálók nem győztek rámutatni, mennyire nem európai viselkedés ez.

A határzár oka egyébként, hogy a francia hatóságok bejelentették, felszámolják a Dzsungelnek becézett tábort Calais-ban, ahonnan a menekültek rendszeresen és jellemzően sikertelenül próbálnak átjutni az alagúton Angliába.

A hírhedt „Dzsungel”, Calais-ban – Fotó: Reuters

A belgák attól tartanak, hogy a több ezer ember egyszerűen áttelepül hozzájuk Bruges kikötőjébe, Zeebruggebe, ahonnan meg a kompok indulnak Nagy-Britanniába. A belügyminiszter szerint már át is jöttek néhányan tucatnyian, őket őrizetbe vették. Jan Jambon ezenkívül rövid indoklásában kitért arra, hogy ez milyen komoly gondokat okozhat a közrend és a közbiztonság terén, sőt hozzátette, hogy kezdődik az idegenforgalmi szezon is, finoman célozva ezzel arra, hogy a migránsok rontják az utcaképet. Szóval ugyanaz a szöveg, amit tényleg bármelyik visegrádi ország vezetője el szokott ilyenkor mondani, bár kétségkívül franciául mindez sokkal előkelőbben hangzik, mint csehül.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.