Még senki sem beszélt úgy Ferenc pápával, mint Donald Trump

/ 2016.02.19., péntek 11:50 /
Még senki sem beszélt úgy Ferenc pápával, mint Donald Trump

Az amerikai elnökválasztási kampány eddig is sok furcsaságot, botrányt hozott, de a csütörtöki események talán minden eddigi fejleményen túltettek. Nem más, mint a katolikus egyház feje, Ferenc pápa mondta ki véleményét a vezető republikánus jelöltről, Donald Trumpról: „Nem keresztény az a személy, bárhol legyen is, aki csak arra gondol, hogy falakat, ne pedig hidakat építsen!”

Trump gyalázatosnak nevezte a pápa megjegyzését. Hogy jön Ferenc ahhoz, hogy az ő hitét, presbiteránius vallását megkérdőjelezze? Ő ne lenne keresztény, aki első számú bestsellernek tartja a Bibliát? (Második a saját műve.)

A pápa Trump szerint egyébként sem érti Amerika problémáit, a nyitott határ veszélyeit. Egyoldalúan látja a bevándorlást, nem veszi észre annak gazdasági, biztonsági következményeit; nyilvánvalóan a mexikói kormány bábja. De Ferenc meg fogja bánni, ha nem Donald J. Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, amikor az ISIS elfoglalja a Vatikánt – fakadt ki Trump. Hívei pedig arra figyelmeztettek, hogy a Vatikánban is sok a fal.

Trump úgy beszélt az Amerikában is rendkívüli népszerűségnek örvendő katolikus egyházfőről, amit politikus eddig soha nem mert megtenni. 

Az összeütközés oka a bevándorlás. Donald Trump a keményvonalas emigrációs politikát képviseli, falat akar építeni a teljes déli határon, amit Mexikóval fizettet majd meg. Nem tudni, hogyan. Az országban tartózkodó közel 11 millió illegális bevándorlót „deportálni” akarja. Bűnözőknek nevezi a mexikóiakat. Kitiltaná a muszlimokat.

Az illegális bevándorlás valóban több évtizedes megoldatlan probléma az Egyesült Államokban. (Közel sem akkora a válság, mint Európában.) 1965 és 2015 között 16 millió mexikói vándorolt Amerikába, ez a legnagyobb számú migráció egy országból. Az utóbbi időben számuk csökkent, mivel nyugdíjas korukban sokan költöznek vissza hazájukba, és a családegyesítés, a javuló gazdaság is otthon tartja az embereket. Mexikó ma inkább a közép-amerikaik, a salvadoriak, hondurasiak, guatemalaiak átjáróháza lett. Korábban a hatóságok szabad utat adtak nekik az amerikai határ felé, de Washington nyomására csak 2015-ben 170 ezer illegális migránst tartóztattak le Mexikóban.

Trump bevándorlási politikáját a republikánusok nagy része osztja, míg a demokraták és függetlenek ellenzik. Retorikáját már jóval többen vetik el.

Ferenc pápa a Rio Grande partján álló kereszt mellől a határkerítés túloldalán, az Egyesült Államok területén álló híveknek integet mexikói Ciudad Juarezben

Ferenc pápa a Rio Grande partján álló kereszt mellől a határkerítés túloldalán, az Egyesült Államok területén álló híveknek integet mexikói Ciudad Juarezben

Ferenc pápa sohasem csinált abból titkot, hogy a migránsokban, a menekültekben az elesetteket az üldözötteket látja, és szolidaritást vállal velük. A világtól pedig irgalmasságot kér. Ez vezethette, amikor ötnapos mexikói látogatása lezárásaként szerdán az amerikai-mexikói határon mondott misét.

A szertartáson közel 200 ezer hívő vett részt, sokuk a szomszédos Texas államból érkezett. Az amerikai El Paso városban pedig egy stadionban 30 ezer ember figyelte a szomszédban zajló eseményeket. A pápa nem lépett be az Egyesült Államok területére, csak átintegetett lelkes amerikai rajongóinak.

A mise helyszíne szimbolikus jelentőséggel bírt. Néma csend fogadta, amikor az egyházfő a határnál meghaltak emlékére állított óriási kereszteknél imádkozott, virágot helyezett el.

Beszédében emberi tragédiának és humanitáriánus válságnak nevezte a közép-amerikaik „erőltetett migrációját”. A szegénység, a kizsákmányolás, az erőszak, a drog pokla, a bűnszervezetek elől menekülnek. A pápa mélyen elítélte az embercsempészeket is. Ugyanakkor arra mutatott rá, hogy nemcsak az emberekre, de azoknak az országoknak helyzetére is rá kell irányítani a figyelmet, ahonnan menekülnek. (Honduras és El Salvador a legkegyetlenebb országok közé tartozik.) A pápa bírálta az Egyesült Államok közönyét a menekültkérdésben, anélkül, hogy néven nevezte volna.

Donald Trump

Donald Trump

Megoszlanak a vélemények Ferenc határ menti szertatásáról. Egyesek szerint a hisztérikus, dühös hangulatban felemelő volt a pápa humánus üzenete. Többen viszont helytelenítik, hogy beavatkozott az Egyesült Államok belügyeibe, állást foglalt az elnökválasztás kérdésében is.

A republikánus előválasztásokon a jelöltek abban múlják felül egymást, hogy ki a nagyobb keresztény, és versenyeznek a vallásos szavazók kegyeiért.

Árt-e Donald Trumpnak, hogy Ferenc pápa nem tartja kereszténynek? Aligha, hiszen Trump a fundamentalista protestánsokat célozza meg, akik mindig is bizalmatlanul figyelték a katolikusokat. A jobboldal egy része pedig úgy tartja, hogy Amerikának joga van megmondani, kiket fogad be. Ferenc egyébként is gyanús, hiszen a liberálisok kedvence.

Úgy tűnik, hogy ezt a meccset is Trump nyerte. Ő az az erős ember, aki még a pápát is ki meri osztani. A média pedig megint vele foglalkozott egész nap.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.