Még senki sem beszélt úgy Ferenc pápával, mint Donald Trump

/ 2016.02.19., péntek 11:50 /
Még senki sem beszélt úgy Ferenc pápával, mint Donald Trump

Az amerikai elnökválasztási kampány eddig is sok furcsaságot, botrányt hozott, de a csütörtöki események talán minden eddigi fejleményen túltettek. Nem más, mint a katolikus egyház feje, Ferenc pápa mondta ki véleményét a vezető republikánus jelöltről, Donald Trumpról: „Nem keresztény az a személy, bárhol legyen is, aki csak arra gondol, hogy falakat, ne pedig hidakat építsen!”

Trump gyalázatosnak nevezte a pápa megjegyzését. Hogy jön Ferenc ahhoz, hogy az ő hitét, presbiteránius vallását megkérdőjelezze? Ő ne lenne keresztény, aki első számú bestsellernek tartja a Bibliát? (Második a saját műve.)

A pápa Trump szerint egyébként sem érti Amerika problémáit, a nyitott határ veszélyeit. Egyoldalúan látja a bevándorlást, nem veszi észre annak gazdasági, biztonsági következményeit; nyilvánvalóan a mexikói kormány bábja. De Ferenc meg fogja bánni, ha nem Donald J. Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, amikor az ISIS elfoglalja a Vatikánt – fakadt ki Trump. Hívei pedig arra figyelmeztettek, hogy a Vatikánban is sok a fal.

Trump úgy beszélt az Amerikában is rendkívüli népszerűségnek örvendő katolikus egyházfőről, amit politikus eddig soha nem mert megtenni. 

Az összeütközés oka a bevándorlás. Donald Trump a keményvonalas emigrációs politikát képviseli, falat akar építeni a teljes déli határon, amit Mexikóval fizettet majd meg. Nem tudni, hogyan. Az országban tartózkodó közel 11 millió illegális bevándorlót „deportálni” akarja. Bűnözőknek nevezi a mexikóiakat. Kitiltaná a muszlimokat.

Az illegális bevándorlás valóban több évtizedes megoldatlan probléma az Egyesült Államokban. (Közel sem akkora a válság, mint Európában.) 1965 és 2015 között 16 millió mexikói vándorolt Amerikába, ez a legnagyobb számú migráció egy országból. Az utóbbi időben számuk csökkent, mivel nyugdíjas korukban sokan költöznek vissza hazájukba, és a családegyesítés, a javuló gazdaság is otthon tartja az embereket. Mexikó ma inkább a közép-amerikaik, a salvadoriak, hondurasiak, guatemalaiak átjáróháza lett. Korábban a hatóságok szabad utat adtak nekik az amerikai határ felé, de Washington nyomására csak 2015-ben 170 ezer illegális migránst tartóztattak le Mexikóban.

Trump bevándorlási politikáját a republikánusok nagy része osztja, míg a demokraták és függetlenek ellenzik. Retorikáját már jóval többen vetik el.

Ferenc pápa a Rio Grande partján álló kereszt mellől a határkerítés túloldalán, az Egyesült Államok területén álló híveknek integet mexikói Ciudad Juarezben

Ferenc pápa a Rio Grande partján álló kereszt mellől a határkerítés túloldalán, az Egyesült Államok területén álló híveknek integet mexikói Ciudad Juarezben

Ferenc pápa sohasem csinált abból titkot, hogy a migránsokban, a menekültekben az elesetteket az üldözötteket látja, és szolidaritást vállal velük. A világtól pedig irgalmasságot kér. Ez vezethette, amikor ötnapos mexikói látogatása lezárásaként szerdán az amerikai-mexikói határon mondott misét.

A szertartáson közel 200 ezer hívő vett részt, sokuk a szomszédos Texas államból érkezett. Az amerikai El Paso városban pedig egy stadionban 30 ezer ember figyelte a szomszédban zajló eseményeket. A pápa nem lépett be az Egyesült Államok területére, csak átintegetett lelkes amerikai rajongóinak.

A mise helyszíne szimbolikus jelentőséggel bírt. Néma csend fogadta, amikor az egyházfő a határnál meghaltak emlékére állított óriási kereszteknél imádkozott, virágot helyezett el.

Beszédében emberi tragédiának és humanitáriánus válságnak nevezte a közép-amerikaik „erőltetett migrációját”. A szegénység, a kizsákmányolás, az erőszak, a drog pokla, a bűnszervezetek elől menekülnek. A pápa mélyen elítélte az embercsempészeket is. Ugyanakkor arra mutatott rá, hogy nemcsak az emberekre, de azoknak az országoknak helyzetére is rá kell irányítani a figyelmet, ahonnan menekülnek. (Honduras és El Salvador a legkegyetlenebb országok közé tartozik.) A pápa bírálta az Egyesült Államok közönyét a menekültkérdésben, anélkül, hogy néven nevezte volna.

Donald Trump

Donald Trump

Megoszlanak a vélemények Ferenc határ menti szertatásáról. Egyesek szerint a hisztérikus, dühös hangulatban felemelő volt a pápa humánus üzenete. Többen viszont helytelenítik, hogy beavatkozott az Egyesült Államok belügyeibe, állást foglalt az elnökválasztás kérdésében is.

A republikánus előválasztásokon a jelöltek abban múlják felül egymást, hogy ki a nagyobb keresztény, és versenyeznek a vallásos szavazók kegyeiért.

Árt-e Donald Trumpnak, hogy Ferenc pápa nem tartja kereszténynek? Aligha, hiszen Trump a fundamentalista protestánsokat célozza meg, akik mindig is bizalmatlanul figyelték a katolikusokat. A jobboldal egy része pedig úgy tartja, hogy Amerikának joga van megmondani, kiket fogad be. Ferenc egyébként is gyanús, hiszen a liberálisok kedvence.

Úgy tűnik, hogy ezt a meccset is Trump nyerte. Ő az az erős ember, aki még a pápát is ki meri osztani. A média pedig megint vele foglalkozott egész nap.

Rosta

Dévényi István

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.