valasz.hu/vilag/szintet-lepett-az-egyetemi-orulet-amerikaban-ime-a-vilag-legfelelmetesebb-faboritasa-123943

http://valasz.hu/vilag/szintet-lepett-az-egyetemi-orulet-amerikaban-ime-a-vilag-legfelelmetesebb-faboritasa-123943

Megérkezett a selyemzsinór: ez beteheti a kaput a londoni magyaroknak

/ 2016.02.02., kedd 19:01 /
Megérkezett a selyemzsinór: ez beteheti a kaput a londoni magyaroknak

A kérdés már ebben a félévben eldőlhet.

Megszületett Donald Tusk javaslatcsomagja, amely a Nagy-Britannia unión belül maradását célzó EU-s ajánlat főbb elemeit tartalmazza. A britek ez év végéig fognak referendumot tartani arról, hogy kilépjenek-e az Európai Unióból, de Cameron miniszterelnök közösségi reformokkal próbálja elvenni a „Should I stay or should I go?” kérdés élét, és szimpatikusabbá tenni a bennmaradást. A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de – egybehangzó sajtóértesülések szerint – ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a február 18-án kezdődő EU-csúcson, akkor a brit kormány akár júniusra is kiírhatja a voksolást.

A javaslatcsomag több területen – így a külföldi EU-munkavállalók nagy-britanniai szociális ellátásának kérdésében – engedményeket tesz Londonnak. A brit kormány például – a szövegtervezetből következtethetően – a brit EU-tagságról tervezett népszavazás után haladéktalanul alkalmazhatná a „vészféknek” nevezett szigorításokat, amelyek alapján négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét. Ezt azonban (a javaslat jelenlegi formája alapján) jóvá kellene hagynia a többi EU-tagállamnak is, vagyis a döntés nem kerülne teljes egészében London hatáskörébe – ráadásul ezt az eszközt a jogi szövegből következtethetően csak átmenetileg lehetne alkalmazni. A több részre bontott ajánláscsomagban viszont nem található utalás arra, hogy a „vészféket” mennyi ideig lehetne alkalmazni.

Ha az uniós országok mindegyike elfogadná a javaslatot, az érzékenyen érintené azokat a magyarokat is, akik négy évnél nem régebben dolgoznak a szigetországban – közülük is elsősorban a családosokat. Amint a Heti Válasz londoni riportjából kiderült: a magyarok nem a segélyre utaznak ugyan, de, főleg a gyerekesek, számos támogatási fajtát igénybe vehetnek. „Enélkül nem is lehetne Londonban gyermeket nevelni” – mondta el lapunknak Dombai Kata, a Londonimagyarok.hu szociális ügyekben jártas szakértője.

Élő Anita kolléganőm egyébként helyszíni szemléje alapján arra jutott, hogy az aranykor a Tusk-féle javaslatcsomag esetleges elfogadása nélkül is véget ért Nagy-Britanniában. Az önkormányzatok ugyanis szigorították a bérlemények ellenőrzését: most már 6-8 négyzetméternyi életteret követelnek meg a bérlőktől, és csak a párokkal tesznek kivételt. Ennek értelmében a munkavállalóknak a nagyobb lakrészért többet is kell fizetniük. Az alkalmi munkából élők számára ez a londoni lét végét jelenti, mert keresetük nem nyújt fedezetet a kinti megélhetésre, a minimálbéresek pedig így már nem tudnak félretenni – akkor meg minek maradjanak kint?

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Müller Péter a kommunista sztárrá vált Soós Imre tragédiájáról

Cannes-ban idén újravetítették a Körhinta című filmet, amelynek férfi főszereplője az 1956-os siker után néhány hónappal öngyilkos lett. A kommunista sztárrá lett Soós Imre tragédiáját Müller Péter írta meg Részeg józanok címmel. Nagyinterjúnk a szerzővel a csütörtöki Heti Válaszban.

Borbás Marcsi: „Soha nem tudtak rám kényszeríteni szerepeket”

„Az a titok, hogy nincs titok. Mert ha van, az előbb-utóbb kiderül, és hitelét veszti az ember. Akartak, de nem tudtak rám kényszeríteni szerepeket, mert felálltam” – mondja Borbás Mária. A Gasztroangyal műsorvezetője hitelességről, önazonosságról, a táplálkozás helyes arányairól és a reflektorfényt kerülő férjéről is beszél a Heti Válasz Esszencia című mellékletének adott interjúban.