Megérkezett a selyemzsinór: ez beteheti a kaput a londoni magyaroknak

/ 2016.02.02., kedd 19:01 /
Megérkezett a selyemzsinór: ez beteheti a kaput a londoni magyaroknak

A kérdés már ebben a félévben eldőlhet.

Megszületett Donald Tusk javaslatcsomagja, amely a Nagy-Britannia unión belül maradását célzó EU-s ajánlat főbb elemeit tartalmazza. A britek ez év végéig fognak referendumot tartani arról, hogy kilépjenek-e az Európai Unióból, de Cameron miniszterelnök közösségi reformokkal próbálja elvenni a „Should I stay or should I go?” kérdés élét, és szimpatikusabbá tenni a bennmaradást. A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de – egybehangzó sajtóértesülések szerint – ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a február 18-án kezdődő EU-csúcson, akkor a brit kormány akár júniusra is kiírhatja a voksolást.

A javaslatcsomag több területen – így a külföldi EU-munkavállalók nagy-britanniai szociális ellátásának kérdésében – engedményeket tesz Londonnak. A brit kormány például – a szövegtervezetből következtethetően – a brit EU-tagságról tervezett népszavazás után haladéktalanul alkalmazhatná a „vészféknek” nevezett szigorításokat, amelyek alapján négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét. Ezt azonban (a javaslat jelenlegi formája alapján) jóvá kellene hagynia a többi EU-tagállamnak is, vagyis a döntés nem kerülne teljes egészében London hatáskörébe – ráadásul ezt az eszközt a jogi szövegből következtethetően csak átmenetileg lehetne alkalmazni. A több részre bontott ajánláscsomagban viszont nem található utalás arra, hogy a „vészféket” mennyi ideig lehetne alkalmazni.

Ha az uniós országok mindegyike elfogadná a javaslatot, az érzékenyen érintené azokat a magyarokat is, akik négy évnél nem régebben dolgoznak a szigetországban – közülük is elsősorban a családosokat. Amint a Heti Válasz londoni riportjából kiderült: a magyarok nem a segélyre utaznak ugyan, de, főleg a gyerekesek, számos támogatási fajtát igénybe vehetnek. „Enélkül nem is lehetne Londonban gyermeket nevelni” – mondta el lapunknak Dombai Kata, a Londonimagyarok.hu szociális ügyekben jártas szakértője.

Élő Anita kolléganőm egyébként helyszíni szemléje alapján arra jutott, hogy az aranykor a Tusk-féle javaslatcsomag esetleges elfogadása nélkül is véget ért Nagy-Britanniában. Az önkormányzatok ugyanis szigorították a bérlemények ellenőrzését: most már 6-8 négyzetméternyi életteret követelnek meg a bérlőktől, és csak a párokkal tesznek kivételt. Ennek értelmében a munkavállalóknak a nagyobb lakrészért többet is kell fizetniük. Az alkalmi munkából élők számára ez a londoni lét végét jelenti, mert keresetük nem nyújt fedezetet a kinti megélhetésre, a minimálbéresek pedig így már nem tudnak félretenni – akkor meg minek maradjanak kint?

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Szőke András: „Úgy érzem, egy jól betanított segédmunkásként létezem”

Volt sok kétségbeesés, sírás, annak megélése, hogy becsaptak, megaláztak. És van, hogy ki kell mondani azt is, hogy hibáztam – mondja Szőke András. A friss Karinthy-gyűrűs filmrendezőt, színészt, stand-upost és masszőrt lakóhelyén, Taliándörögdön látogattuk meg. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Így lett csoda az ózdi romhalmazból: a Digitális Erőműben jártunk

„Digitális erőmű” épült fel az ózdi kohászati művek romjain, benne filmtörténeti élményparkkal. Bar a magyar filmnek nem az illúziókeltés a fő erőssége, a kulturális innovációtól olyan sokat várnak, mint egykor az acélművektől. Riportunk a friss Heti Válaszban!

Schmidt Mária: „A baloldal fikakultúrájának centrumában a semmi áll”

„Ha ebben a kényes helyzetben az európai elit továbbra is a homokba dugja a fejét, és közben az egyre mélyebb integrációt erőlteti, az unió egyébként is recsegő-ropogó építménye simán összedőlhet” – hangzott el a Századvég Alapítvány keddi konferenciáján. Schmidt Mária, Maróth Miklós, Lánczi Tamás és Tuzson Bence a Brexit utáni Európa útkereséséről és a migrációs válságról.