Megérkezett a selyemzsinór: ez beteheti a kaput a londoni magyaroknak

/ 2016.02.02., kedd 19:01 /
Megérkezett a selyemzsinór: ez beteheti a kaput a londoni magyaroknak

A kérdés már ebben a félévben eldőlhet.

Megszületett Donald Tusk javaslatcsomagja, amely a Nagy-Britannia unión belül maradását célzó EU-s ajánlat főbb elemeit tartalmazza. A britek ez év végéig fognak referendumot tartani arról, hogy kilépjenek-e az Európai Unióból, de Cameron miniszterelnök közösségi reformokkal próbálja elvenni a „Should I stay or should I go?” kérdés élét, és szimpatikusabbá tenni a bennmaradást. A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de – egybehangzó sajtóértesülések szerint – ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a február 18-án kezdődő EU-csúcson, akkor a brit kormány akár júniusra is kiírhatja a voksolást.

A javaslatcsomag több területen – így a külföldi EU-munkavállalók nagy-britanniai szociális ellátásának kérdésében – engedményeket tesz Londonnak. A brit kormány például – a szövegtervezetből következtethetően – a brit EU-tagságról tervezett népszavazás után haladéktalanul alkalmazhatná a „vészféknek” nevezett szigorításokat, amelyek alapján négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét. Ezt azonban (a javaslat jelenlegi formája alapján) jóvá kellene hagynia a többi EU-tagállamnak is, vagyis a döntés nem kerülne teljes egészében London hatáskörébe – ráadásul ezt az eszközt a jogi szövegből következtethetően csak átmenetileg lehetne alkalmazni. A több részre bontott ajánláscsomagban viszont nem található utalás arra, hogy a „vészféket” mennyi ideig lehetne alkalmazni.

Ha az uniós országok mindegyike elfogadná a javaslatot, az érzékenyen érintené azokat a magyarokat is, akik négy évnél nem régebben dolgoznak a szigetországban – közülük is elsősorban a családosokat. Amint a Heti Válasz londoni riportjából kiderült: a magyarok nem a segélyre utaznak ugyan, de, főleg a gyerekesek, számos támogatási fajtát igénybe vehetnek. „Enélkül nem is lehetne Londonban gyermeket nevelni” – mondta el lapunknak Dombai Kata, a Londonimagyarok.hu szociális ügyekben jártas szakértője.

Élő Anita kolléganőm egyébként helyszíni szemléje alapján arra jutott, hogy az aranykor a Tusk-féle javaslatcsomag esetleges elfogadása nélkül is véget ért Nagy-Britanniában. Az önkormányzatok ugyanis szigorították a bérlemények ellenőrzését: most már 6-8 négyzetméternyi életteret követelnek meg a bérlőktől, és csak a párokkal tesznek kivételt. Ennek értelmében a munkavállalóknak a nagyobb lakrészért többet is kell fizetniük. Az alkalmi munkából élők számára ez a londoni lét végét jelenti, mert keresetük nem nyújt fedezetet a kinti megélhetésre, a minimálbéresek pedig így már nem tudnak félretenni – akkor meg minek maradjanak kint?

Rosta

Vörös Szabolcs

Találkozunk 2016-ban!

Végre valami jó a sok rossz hír között

Frederik Buyckx sorozata 227 ezer pályamű között lett győztes az idei Sony fotópályázaton. A zsűri elnöke díjazta, hogy a magas színvonalú munka végre nem borzalmakat mutat be.

Mácsai: „Egy művésznek kötelessége, hogy aggódjon az országáért!”

Nyilván nem véletlen, hogy a hazai közállapotokat dicsérő költemény a magyar irodalomban nemigen született, azokkal perlekedő annál több – mondja Mácsai Pál. Az Örkény Színház igazgatóját Jordán Tamásról és a politikai üzenetekről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Így jutnak át az illegális migránsok még mindig Magyarországra

A jogi határzár, vagyis a menedékkérők elzárása újabb csatához vezethet Brüsszellel. A szerb határon viszont az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a migránsok sorban állnak azért, hogy a szögesdrótos táborba kerülhessenek, és százból kettő menedékjogot kaphasson. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mit adtak nekünk a brüsszeliek?

Sokkal rosszabbul élnénk, és a kormány is jóval kevesebb eredménnyel büszkélkedhetne az uniós támogatások nélkül. A felhasználás hatékonyságán azonban javítani kellene – a saját érdekünkben. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre kiállítására

Már az első nap közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre Vermeer-kiállítására, ami minden korábbi látogatási rekordot megdöntött. De mi a holland mester vonzerejének titka, és milyen más tárlatokért állnak sorba az emberek Párizsban, akár fél napot is? Részletek a friss Heti Válaszban.