Megint a zsidók járnak rosszul

/ 2018.05.09., szerda 17:10 /

A legfontosabb európai országok vezetőinek kell sorra felszólalniuk a növekvő antiszemitizmus ellen. Ez a zsidógyűlölet más, mint a korábbi: forrása már nem a szélsőjobb, hanem a szélsőbal és a muszlim bevándorlók.

A brit politikai életet megrázó viták egy londoni falfestménytől indultak. Az alkotás Tower Hamlets negyedben áll, amely a főváros legeliszlámosodottabb kerülete, a lakók negyede tősgyökeres brit, a bangladesiek önmagukban többen vannak náluk. Külön érdekesség, hogy ebben a hagyományos szegény munkásnegyedben a muszlim érkezők a kelet-európai zsidó bevándorlók helyét vették át. Az egyik utca falára még 2012-ben készített egy balos amerikai graffitiművész egy képet, amelyen sötét bőrű, kopaszra borotvált, meztelen férfiak görnyednek, a hátukon tartva egy Monopoly társasjátékot, amellyel nagy orrú és fülű, dús arcszőrzettel rendelkező, jól öltözött öregurak játszanak. A háttérben szabadkőműves jelképek. A kép alkotója szerint csak a bankárokat és a kapitalizmust támadja, mindenki más szerint a zsidókat. Olyannyira, hogy hosszú vita után a kerület balos vezetése végül úgy döntött, a műnek mennie kell.

És ezzel el is érkeztünk a mába, amikor a helyhatósági választások kampányában előkerült a Munkáspárt vezetőjének, Nagy-Britannia potenciális következő kormányfőjének kommentje a falfestményről. Jeremy Corbyn kiállt az alkotó mellett, mondván, az „jó társaságba kerül”, mivel annak idején Diego Rivera mexikói művész falfestményét is eltávolították, mert az Lenint dicsőítette. Amiből persze kiderül, hogy Corbyn az antiszemitáknál csak a kommunistákat szereti jobban.

A kirobbant vitában aztán előkerült a párt minden szennyese. Zsidó szervezetek tüntettek a parlament előtt, a Munkáspárt egyik zsidó parlamenti képviselőnője, Luciana Berger felszólalásban fordult szembe pártvezetőjével. Elmondta, hogy míg korábban a szélsőjobb támadta, ma már balról is kapja a zsidógyűlölő üzeneteket; a Corbyn-rajongókat tömörítő Facebook-csoportok oldalai is tele vannak velük. A párt egy tagja pedig halálosan meg is fenyegette. Kicsivel később Corbyn egyik legfőbb pártbeli segítőjéről derült ki, hogy ellenezte egy holokauszttagadó vidéki képviselő megbüntetését. Az alapszervezetekben olyan a hangulat, hogy zsidó fiatalok már nem is mernek csatlakozni a párthoz.

Összenőttek, összetartoznak

Corbyn hatalomra kerülésével ugyanis egymásra talált kétfajta antiszemitizmus. Az egyik a hagyományos szélsőbalé, melynek fő forrása a kapitalizmus, a kizsákmányolók és gyarmatosítók iránt érzett gyűlölet, a másik a baloldalon mind nagyobb befolyást élvező muszlimok zsidóellenessége. Mivel mindkét csoport legfőbb céltáblája Amerika és Izrael, a vita rendszeresen a körül forog, hogy hol a határ az antiszemitizmus és Izrael bírálata között. Közvélemény-kutatások szerint a Nagy-Britanniában élő muszlimok több mint fele híve az antiszemita kliséknek, Corbyn pedig nemcsak az Izrael elpusztítására felesküdött iráni rendszerrel ápol jó kapcsolatot, hanem szélsőséges iszlám vezetőkkel is.

A brit zsidók jövőképét tovább sötétíti, hogy a politikai matematika sem az ő oldalukon áll: hárommillió muszlim él az országban, legalább tízszer annyi, mint zsidó. És ez a különbség egyre csak nő. Így Corbyn hiába kért végül félszívvel bocsánatot, találkozott zsidó vezetőkkel és ígérte meg nekik, hogy fel fog lépni a pártban terjedő antiszemitizmus ellen, kicsit sem hittek neki, a Munkáspárt izraeli testvére, a Munkapárt pedig közölte: megszünteti a kapcsolatot Corbynnal.

S a brit zsidók problémáit még irigyelhetik is a Csatorna innenső oldalán. Mert igaz, hogy a briteknél tavaly 145 erőszakos antiszemita cselekményt jegyeztek fel, ami 34 százalékos növekedés az előző évhez képest, a franciáknál viszont a szám 92, és a növekedés „csak” 26 százalék. Ám míg a briteknél az agresszió kimerül zsidó iskolások megverésében vagy zsidó járókelők megdobálásában, a franciáknál rendszeresek a véres esetek. Mint a 2015-ös, egy párizsi kóser bolt elleni terrortámadás, amely négy áldozatot követelt. És csak abban az évben még volt három antiszemita késelés is. Tavaly egy nyugdíjas zsidó asszonyt dobott ki harmadik emeleti ablakán mali szomszédja. Utóbbi gyilkosság azért is tanulságos, mert a hatóságok próbálták elhomályosítani annak antiszemita jellegét, amit aztán a bíróságnak kellett kimondania.

Idén tavasszal aztán egy párizsi holokauszt-túlélőt gyilkoltak meg a lakásában. A 85 éves asszonyt az arab származású szomszéd egyik fia és annak börtönben megismert társa szurkálta agyon, majd gyújtotta fel. És közben – akárcsak a 2017-es gyilkosságnál – nem maradtak el az egy zsidó halála fölött örvendező „allah akbar” kiáltások. Az asszony temetése csendes tüntetésbe fordult, Emmanuel Macron elnök pedig megígérte, hogy még elszántabban fog küzdeni az antiszemitizmus ellen. Ez az ő szájából kétségkívül hitelesebben hangzik, mint Corbynéból, hiszen már a gyilkosság előtt is szenvedélyes beszédben nevezte szégyennek az antiszemitizmust: „Rádöbbentünk, hogy az antiszemitizmus él és virul, de Franciaország nem volna többé önmaga, ha zsidó polgárainak el kell menekülniük innen.” Ám hogy miként vehetné rá a külvárosokban egyre növekvő számú, helyét új hazájában nem találó fiatalt, hogy ne gyűlöljék a zsidókat, rejtély.

Más Korán kell

Franciaországban félmillió zsidó él, ennél többen csak az Egyesült Államokban és Izraelben vannak. Felmérések szerint kétharmaduk-háromnegyedük nem érzi biztonságban magát, ami kiugróan magas arány az európai zsidók között. Az évente Izraelbe kivándorlók száma az antiszemita támadások hatására hétezer fölé ment, a közösség egyre fogy és öregszik. Nem csoda, hogy egy párizsi lap nemrég közzétette 250 közéleti személyiség nyílt levelét, amelyben felszólították a muszlim vezetőket, határolódjanak el a Korán zsidóellenes részeitől. A muszlim zsidóellenességhez azonban már mecsetekre és hivatalos csatornákra sincs szükség, hiszen ott az internet. És a közösségi média nemcsak terjeszti, hanem jobban láthatóvá is teszi az antiszemitizmust. Korábban amit az emberek mondtak, az nem jutott ki a nappali vagy a kocsma falai közül, de most az internetes bejegyzések villámgyorsan terjednek, letagadhatatlanok és kitörölhetetlenek.

Macron a zsidó vezetők előtt mondott beszédében az antiszemitizmus elleni harc fő terepének az oktatást és a világhálót jelölte meg. Várhatóan olyan jogszabályt fog elfogadtatni, amely rákényszeríti a Facebookot és társait, hogy minél gyorsabban töröljék az antiszemita tartalmakat. Ami persze megint felveti a kérdés körüli másik nagy vitát: a szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd határainak kérdését. Hiszen például Corbyn is arra hivatkozott a falfestménynél, hogy ő nem antiszemita, csak a művészi kifejezés szabadságát védi. Macron bevallott példaképei viszont a németek, akik nemrég új törvényt fogadtak el, amely pontosan az internetes gyűlöletbeszédet célozza.

Az elmúlt hetek német eseményei azonban azt mutatják, hogy az antiszemitizmus problémája egy jogszabállyal aligha tekinthető megoldottnak. A vihart a legfontosabb zenei díjátadó indította, konkrétan két rapper elismerése. Egyikük egy algériai nevelőapa hatására muszlimmá lett német, másikuk marokkói gyökerű spanyol. Olyan sorok alkotói ők, mint a „szálkásabb vagyok, mint egy auschwitzi fogoly”, vagy a „gyere, csinálj egy újabb holokausztot”, melyek Németországban még az átlagosnál is rosszabbul csengenek. Felháborodott korábbi díjazottak sorra küldték vissza a szobrocskáikat, s a vége az lett, hogy a német lemezkiadók inkább úgy döntöttek, örökre megszüntetik a díjat. A két előadó pedig megígérte, hogy elmegy Auschwitzba. De ettől még tény, hogy a rapperek szóban forgó lemeze kétszázezer példányban kelt el, és a hozzájuk hasonló előadók sikerrel szólítják meg a párhuzamos társadalmakban élő bevándorolt fiatalok tömegeit.

A bizonyítás nem sikerült

A rapperek ügyét gyorsan követte egy másik bizarr eset, amikor egy kipát viselő férfira támadt rá az utcán egy szír menekült. Az áldozat egyébként nem is zsidó volt, hanem izraeli arab, aki barátainak akarta videófelvétellel bizonyítani, hogy Németországban nem is veszélyes kipát viselni. Az ügy már az országba az elmúlt három évben több mint 1,2 millió muszlim menekültet befogadó kancellárt is megszólalásra kényszerítette. Angela Merkel szomorúan állapította meg, hogy nem sikerült felszámolni az antiszemitizmust Németországban, s a menekültek újfajta rasszizmust hoztak az országba. Egy német zsidó vezető egyenesen azt tanácsolta, hogy a zsidók nagyvárosi környezetben ne viseljenek kipát nyilvános helyen, inkább hordjanak baseballsapkát. Zsidó iskolások rendszeresen számolnak be arról, milyen pokol az életük azokban az iskolákban, ahol sok muszlim bevándorló tanul.

A legtöbb antiszemita atrocitást persze Németországban továbbra is neonácik követik el, hiszen a bevándorlók még mindig csak a népesség kis részét alkotják, de a folyamat jól látható itt is, akárcsak más európai országokban. Felmérések szerint a többségi társadalomban az elmúlt évtizedekben egyre visszaszorult és marginális jelenséggé vált a zsidóellenesség, s helyét átveszi a bevándorlók antiszemitizmusa. Ebben a helyzetben legalábbis meglepő, hogy a minap kétszáz nyugati értelmiségi írt levelet Merkelnek, amelyben – a magyar állapotokat illető sokszor jogos kritika mellett – felszólítják a kancellárt, fékezze meg a magyarországi antiszemitizmust „az európai zsidók biztonsága érdekében”. Mert, mint a fentiekből is látszik, hazánk azon európai országok egyike, ahol a zsidók tényleg biztonságban vannak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.