Az Orbán–Ponta-párhuzamtól hangos a nyugati sajtó

/ 2012.07.09., hétfő 20:35 /
Az Orbán–Ponta-párhuzamtól hangos a nyugati sajtó

Brüsszeli illetékesek és romániai elemzők párhuzamba állítják a jelenlegi romániai belpolitikai fejleményeket azzal, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2010 óta kormányoz, ám a romániai események „szédítő sebességgel bontakoznak ki” – írta értékelésében a Financial Times (FT). A brit lap mellett hétfőn a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), a Berliner Zeitung és a Financial Times Deutschland (FTD) is párhuzamot keresett a magyar és a román vezetés között.


A londoni gazdasági napilap kelet-európai szerkesztője, Neil Buckley szerint Magyarországhoz hasonlóan most a romániai események is megmutatják, hogy az európai intézmények csak korlátozott eszközrendszerrel tudnak nyomást gyakorolni azokra az országokra, amelyek letérnek a demokratikus útról. Az FT szerkesztője brüsszeli illetékeseket idéz, akik szerint ha a romániai helyzet romlik, akkor az EU továbbra is akadályozhatja Románia csatlakozását a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez, vagy felfüggesztheti a folyósításokat az uniós strukturális alapból.

Buckley szerint azonban egyelőre nem egyértelmű, hogy a román kormánykoalíció képes lesz-e olyan messzire eljutni, mint a Fidesz. Victor Ponta miniszterelnök nem olyan karizmatikus személyiség, mint Orbán Viktor, és nincs is akkora személyes támogató tábora. Magyarország emellett 2010-ben elég erős volt pénzügyileg ahhoz, hogy hátat fordíthasson az IMF-nek és nem szokványos gazdasági intézkedésekkel próbálkozzon – bár tavaly ismét arra kényszerült, hogy az IMF segítségét kérje. Elemzői vélemények szerint azonban Románia valószínűleg nincs abban a helyzetben, hogy megengedhesse magának a jelenlegi 5 milliárd eurós IMF-hitelkeret felüggesztését, és ez rákényszerítheti az országot, hogy tartsa magát a megállapodásban szereplő gazdasági reformokhoz – áll a Financial Times cikkében.

Németországban hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap, a baloldali Berliner Zeitung és a Financial Times Deutschland (FTD) című üzleti lap egyaránt foglalkozott a romániai helyzettel, amellyel kapcsolatban szóba hozta Magyarországot is.

Az FAZ-ban Karl-Peter Schwarz, a lap Romániával foglalkozó tudósítója az Így beszélnek a puccsisták című írásában kifejtette: „legkevesebb három okból is téves” az a beállítás, hogy Románia „orbanizálódik”. Magyarországon ugyanis „nem megszegték az alaptörvényt, hanem lecserélték a kommunista alkotmányt”. Másodszor „Orbán Viktor demokratikus választáson szerzett alkotmányos többségre támaszkodik”, Victor Ponta viszont „parlamenti dezertőrökre”. Harmadszor az Orbán-kormány „egy szocialista kormányt követett, amely gazdaságilag tönkretette az országot, Romániában viszont a konzervatív kormányok egy takarékossági programmal megóvták az országot a görögországihoz hasonló katasztrófától” – áll a lap címoldalán közölt kommentárban.

A Berliner Zeitung Peter Riesbeck Demokráciatámogatás Európa közepén című kommentárját közölte, amely szerint az EU dicséretet érdemel, amiért „megrótta Victor Ponta román miniszterelnököt az államfő puccsszerű leváltása miatt”. Az EU két évvel korábban „először kevéssé meggyőzően cselekedett, amikor Orbán Viktor kormánya Magyarországon méltatlan módon kikapcsolt demokratikus intézményeket”, és „későn kötötte a pénzügyi támogatást a jogállami garanciák betartásához”.

Az FTD vezércikket közölt Az EU holtterében címmel. Kifejtette, hogy Romániában „kiüresedett a hatalmi ágak elválasztásának elve”, és utalt az Európai Parlament szociáldemokrata elnökének nyilatkozatára, amely szerint Ponta nem sértette meg az EU működéséről szóló szerződést. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az a veszély fenyeget, hogy az „EU már megint nem találja meg a közös hangot”, és ezért végül „nem tartóztatja fel a szocialista kormányfőt”.

Az EU-n belüli „viszonylag fiatal demokráciákkal szemben alkalmazott bánásmódban ismét megmutatkozik, hogy a pártpolitika túlságosan gyakran határozza meg a kritika hevességét, vagy éppen gyengeségét. Orbán Viktor, a sajtószabadságot az országában erősen korlátozó konzervatív magyar miniszterelnök esetében például az Európai Néppárt politikusai feltűnően észrevehetetlenek voltak” – írta az üzleti lap.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.