Megnéztük a finn alapjövedelem-kísérletet – miért veszélyes az ötlet?

/ 2018.06.07., csütörtök 08:22 /
Megnéztük a finn alapjövedelem-kísérletet – miért veszélyes az ötlet?

Finnországban kétezer emberen próbálják ki, milyen lenne a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése. De miért annyira veszélyes ötlet ez, hogy olasz bevezetésének puszta említésére zuhanni kezdtek az európai tőzsdék? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

A finnek még 2017 januárjában vágtak bele egy nagy kísérletbe, lényegében kisorsoltak 2000 embert, akik a legalacsonyabb munkanélküli segélyt kapják. Amikor pedig elolvasták a sikeres jelentkezésről szóló levelet, úgy érezték, mintha nyertek volna a lottón. Onnantól havi 560 euró, közel 280 ezer forint alapjövedelemet két éven keresztül automatikusan folyósítanak nekik, akár elhelyezkednek, akár nem. A Heti Válasz Helsinkiben nézte meg, hogyan néz ez ki a gyakorlatban.

Nagyon furcsán. Már a kiindulópont is különös magyar szemmel nézve, mivel Finnországban csak a lakosság két százaléka minősül szegénynek (nálunk hétszer annyi az Eurostat adatai szerint), a finn GDP pedig három és félszerese a magyarénak. Vagyis sokkal több pénzből kell sokkal kevesebb emberre költeni, mégpedig nagyon másfajta emberekre, akik nem aluliskolázottságuk vagy kisfalusi lakhelyük miatt nem találnak munkát, hanem azért, mert olyan fejlett a gazdaságuk, hogy a digitalizáció, a robotizáció miatt sorozatban szűnnek meg a munkahelyek. Vagyis jó nagy arányban szakképzettek, diplomások, akik egy új életpályát kénytelenek felépíteni, és ehhez nyújt számukra hátteret a havi fix. De több lesz az állam kiadása ettől vagy kevesebb? A fix jövedelemtől ellustulnak vagy aktívak lesznek a munkanélküliek? És miért érzi úgy egyikük, hogy ezzel az állampolgárságát kapta vissza és megszabadult a rabszolgapiactól, vagyis azoktól a szociális segítőktől, akik lényegében elnyomorították az életét?

 

 

 

 

Részletek a Heti Válasz június 7-i számában, amely elektronikus formában a Digitalstandon kapható.

 

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.