Megoldódott a fotótörténet egyik legnagyobb rejtélye

Válasz.hu / 2017.04.19., szerda 19:36 /

A Magnum nevű fotóügynökség legendás alapítója, David Seymour (becenevén Chim) 1948-ban készített felvétele sok millió emberhez eljutott. Először a Life magazinban jelent meg az alábbi képaláírással: „Nem minden gyerekseb külsődleges. Azok, amelyek több évnyi szenvedés során keletkeztek, csak sok év elteltével gyógyulhatnak be”. Később pedig az Edward Steichen által rendezett Az ember családja című nagyszabású kiállításba is beválasztották a fotót.

Fotó: David Seymour/Magnum Photos

Chimet 1948 tavaszán bízta meg az UNICEF, hogy készítsen képeket a háború gyerek túlélőiről öt európai országban, köztük Magyarországon is. Hajléktalanná és árvává vált gyerekeket fényképezett, akik közül sokan fizikailag illetve lelkileg is sérültek. A kiküldetés során saját családi tragédiáját is fel kellett dolgoznia. A lenygel származású Chim1948 szeptemberében útja utolsó állomására, szülőhazájába érkezett. Itt kellett megtudnia, hogy a nácik megölték szüleit és legtöbb rokonát is.

A Tereskáról készült fénykép a második világháború egyik emblematikus felvétele lett. A 7-8 éves kislány szemei ijedtséget, zavart tükröznek. Ha pedig a sorozat egészét nézzük, a fénykép még megrázóbb. Ugyanis egy másik képkockán jól látni, hogy a tábla tetejére írt feladat a következő: „Ez az otthon”. Tereska pedig ezt vonalak össze-vissza kuszaságával ábrázolja. A kislány személyazonossága közel hetven évig rejtély maradt.

Patryk Grażewicz lengyel kutató és Aneta Wawrzyńczak emberjogi kérdésekkel foglalkozó újságíró a Tereska Alapítvány megbízásából felkutatta, ki is volt Tereska, és mi történt vele. A szervezet válságövezetben élő gyermekek segítésével foglalkozik, és a David Seymour fotóján szereplő kislány után kapta nevét.

Tereska édesapjának édességboltja volt Varsóban. Ez egy gyerek számára csodálatos hely lehet, azonban akkoriban háború és terror dúlt. A kislány születésekor már a németek megszállták Lengyelországot. Édesapja csatlakozott az ellenálláshoz, azonban a Gestapo elfogta, bebörtönözte, ahol meg is kínozták. Tereska ekkor Jadzia nővérével a nagymamájukhoz kerültek. Az 1944 augusztusában kitört varsói felkelés során a német csapatok és kollaboránsaik 40-50 ezer embert gyilkoltak meg Wola városrészben, ahol Tereska is élt. Valószínűleg nagymamáját is meggyilkolták, ő maga megsérült, fejét repesz találta el, melynek következtében maradandó károsodást szerzett.

Akkor 4 évesen a 14 éves nővérével elmenekültek a városból, 2-3 héten át 65 km-t gyalogoltak, éhezve, orvosi segítség nélkül. A háború után szüleivel élt, és egy speciális iskolába járt, ahol David Seymour lefényképezte. Kamaszként elkezdett inni és dohányozni. Csak a rajzolás nyugtatta meg. Fizikailag és mentálisan is egyre rosszabbul volt.

Az állapota 1962-re annyira megromlott, hogy elmegyógyintézetbe került, ott is maradt élete végéig. Csak cigarettára, krétára és ételre vágyott. A Varsóból való éhezve menekülés óta folyton kielégítetlen étvágya volt. Nem tudott eleget enni ahhoz, hogy úgy érezze, végre jól lakott. Még betegtársaitól is lopott ételt. Halálát is az okozta 1978. január 27-én, hogy megfulladt egy torkán akadt ételdarabtól, melyet ellopott valakitől, és a WC-be rohant, hogy ott gyorsan elfogyassza.

Tereska otthont ábrázoló zavaros rajza és riadt tekintete híven tükrözi megrázó élettörténetét. Azonban a fotó ezen is túlmutatva int bennünket, hogy vegyük észre azt sok ártatlan gyereket, aki fegyveres konfliktusok áldozatává válik.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.