Megsorozta a görög diplomata a magyar kormányt

/ 2016.02.11., csütörtök 09:38 /
Megsorozta a görög diplomata a magyar kormányt

„Ki az ellenség? Mi, a görögök?” – kérdezi a diplomata, miután hazánk száz kilométernyi szögesdrótot ajánlott fel a macedón határon épülő kerítéshez, így aladályozva, hogy a migránsok ki tudjanak lépni Görögországból.

A Népszabadság címlapján hozza Nikosz Kszidakisz külügyminiszter-helyettes nyilatkozatát, amelyben ellenséges lépésnek minősítik Magyarország lépéseit.

A főszerkesztőből lett diplomata inkább eredeti szakmájához szükséges lendülettel, mint diplomáciai visszafogottsággal nyilatkozik arról, hogy Magyarország száz kilométerre elég szögesdróttal és 31 fős katonai-rendőri kontingens felajánlásával segíti a görög határon duplasoros kerítést építő macedón kormányt. (Erről még novemberben jelent meg kormányhatározat a Magyar Közlönyben.)

A görögök azért akadtak ki, mert úgy értékelik, humanitárius okokból nincs lehetőségük visszafordítani a török partokról lélekvesztőkön hozzájuk érkező, életveszélyben lévő migránsokat, a macedónok viszont meggátolnák, hogy szírek, irakiak, afgánok tovább mehessenek nyugati irányba.

Ellenséges lépésnek tekintik mindezt „az általunk barátként kezelt, NATO-szövetséges és EU-partner Magyarországtól” – mondta a külügyminiszter-helyettes. „Ki az ellenség? Mi, görögök?” – kérdezi. A súlyos pénzügyi válsággal küzdő országba tavaly 850 ezer menedékkérő érkezett, és továbbküldésük 350 millió eurót emésztett fel. A görög diplomácia helyettes vezetője sérelmezi, hogy miközben Magyarország bőkezűen segíti Macedóniát, addig a görög hatóságok egyetlen takarót vagy sátrat sem kaptak tőlünk. Orbán Viktor viszont rendszeresen erőteljes kritikával illeti Athén politikáját, mivel schengeni külső határként semmit sem tesznek a sok százezres bevándorló hullám fékezése érdekében. Emiatt gondolta úgy a magyar kormány, hogy a legkeletibb tenni vágyó országot, Macedóniát kívánja segíteni a védekezésben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.