Megszorítást mindenáron: magyar megmondók a Szírizáról

/ 2015.01.26., hétfő 17:33 /

A radikális Szíriza győzelme erős visszhangot váltott ki szerte Európában, mivel megkérdőjelezi a 2008 óta érvényes konszenzust a gazdasági válság kezelésének módszereiről. A fiskális fegyelemre (magyarul megszorításokra) és az infláció elleni harcra alapozott, alapvetően német ihletésű program Dél-Európában látványosan csődöt mondott. Az új helyzetet értelmezni próbáló vita itthon is elindult.

Miután Schiffer András és Tamás Gáspár Miklós a rendszerkritikus politika történelmi győzelmeként, új baloldali reneszánszként üdvözölte a Szíriza győzelmét Görögországban, a magyar balliberális értelmiség piacpárti szegmense is megszólalt. Az elvhű piacpárti nyilvánvalóan rühelli a megszorítás-ellenes Szírizát, hiszen  itthon is minden politikustól „fájdalmas szerkezeti reformokat” szoktak követelni, bíznak az IMF receptjeiben, hittételnek tekintik, hogy az államadósságot  bármi áron vissza kell fizetni és kéjes örömöt okoz nekik, ha leírhatják, hogy „nincs ingyenebéd”. Néhány jellemző gyorsreakció:

Iványi György közgazdász - A Sziriza győzelméről: más pénzéből könnyebb

„A demagógia, az érzelmekre és előítéletekre ható retorika fogalmát az antik demokráciák korából örökölte az emberiség, a görögből vették át az európai nyelvek. […] Addig hallották, hogy nem azért megszorítás, mert nincs, hanem azért nincs, mert megszorítás, míg végül elhitték. Pedig őket is arra tanította az anyukájuk, hogy csak annyit lehet elkölteni, amennyi van; hogy a hiteleket vissza kell fizetni, hogy adósságokat halmozva a jövőjüket élik fel.”

Fotó: Getty/Europress

Hont András, a hvg.hu rovatvezetője:

„Pezsgőt bonthat a nemzetközi posztgraduális és pályázati értelmiség, a gender tanszékek, az életforma-tüntikézők: teljes kommunista győzelem Görögországban. A baj, hogy ennek árát nem ők, hanem gelsenkircheni karosszéria-lakatosok fogják megfizetni.”

Somogyi Zoltán, az atv műsorvezetője:

„Örülhet sok naiv görög,/Győzött a gőg, jöhet a rög.”

Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK elnökségi tagja még egy kicsit görögözött is:

„Görögországot nem a görögök finanszírozzák, hanem a Nyugat, nem kis mértékben a német adófizetők. A nagyobbára külföldiek megtermelte pénzt viszont a görögök költik el. Leegyszerűsítve: a pénzt termelők és az azt felhasználók gazdálkodási fegyelemről, korrupcióról, hatékonyságról vallott felfogása lényegesen eltér egymástól. És igen, ez kulturális kérdés is: a Nyugat (jelesül a németek) spórolósak, felelősen gondolkodnak, nem korruptak, sokat fektetnek az oktatásba és a technológiai fejlesztésbe, és általában is gondolnak a jövőre. A görögök (és persze a magyarok és még sokan mások az EU-ban) pont ezzel ellentétes módon élnek és gondolkodnak.”

 

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.