Menekültválság: 3 égető kérdés a mai megállapodásról

/ 2016.03.18., péntek 19:16 /
Menekültválság: 3 égető kérdés a mai megállapodásról

Az uniós vezetők megállapodtak az EU és Törökország közötti migrációs egyezmény szövegéről a mai csúcstalálkozón – közölték hírügynökségek. Angela Merkel német kancellár szerint a megállapodás képessé teheti az EU-t a krízis kezelésére, Ahmet Davutoglu török kormányfő szerint történelmi egyezmény született. Valóban így van? Akad itt néhány égető kérdés.

A megállapodás lényege, dióhéjban:

  • március 20-tól visszaküldenék a Törökországból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét (egyes források szerint a kitoloncolás április 4-én kezdődik majd);
  • a visszatoloncolások költségeit az Európai Unió fedezné;
  • a visszatoloncolásért „cserébe”az EU átvesz ugyanannyi szír menekültet önkéntesen a törököktől, vagyis minden kitoloncolt illegális migráns helyébe egy szíriai menekült jöhet;
  • Törökország június végéig megnyithatja a költségvetési fejezetet az uniós csatlakozási tárgyalásokban.

 

Tiszta sor: az aláírók célja minimálisra szorítani az embercsempészetet, megszüntetni a balkáni transzfert és a káoszt a görög szigeteken. A hosszabb tudósításokból látszik, hogy a törökök is egyel beljebb vannak a követeléseikkel: csak-csak kizsarolják maguknak a több pénzt, és az EU-s csatlakozás szekere is jobban halad.

A megállapodás hosszabb elemzéséhez még idő kell, de már első blikkre megállapítható, hogy betartása nem lesz egyszerű. Íme három égető kérdés a mai csúcstalálkozó után:

Honnan tudják, hogy ki a szír és ki nem? Az „egy illegális migránsért egy »valódi« szírt” képlet szép és logikus, de az egész válság egyik rákfenéje eddig is az volt, hogy a menekültek sokszor nem tudják azonosítani magukat, a török alvilágban pedig sorozatban gyártják hamis útleveleket.

Van a világon annyi bürokrata, aki ezt a rendszert képes lesz működtetni? Hadd idézzem a kulcsmondatot az MTI összefoglalójából: „Az elfogadott megállapodástervezetben kiemelték, hogy a menedékkérők ügyét minden esetben egyénileg kell elbírálni.” Igen? Csak idén több mint 130 ezer ember érkezett Törökország felől Európába, tavaly több mint egymillióan jöttek, többségben a balkáni útvonalon keresztül. Ki fogja egyenként azonosítani őket? Mennyi idő alatt?

Vérszemet kapnak a törökök? Nem vitás, hogy Törökország óriási nyomást kénytelen elviselni a közel-keleti válság miatt. De a politika logikája ott is betonkeményen érvényesül (a témában ajánljuk ezt és ezt a korábbi írásink közül), és ha egyszer vérszemet kapnak, lehet, hogy az egész világ pénze és összes engedménye nem lesz nekik elég a hozzájuk érkezett migránsok féken tartásáért cserébe.

*

„Reméljük, hogy véget ér az irreguláris bevándorlás” – nyilatkozta Angela Merkel a mai csúcs után. A remény fontos, de ameddig nincs megnyugtató válasz a fenti, viszonylag egyszerű kérdésekre, fabatkát sem ér.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

B, mint boksz? Nem: b, mint balett!

Alábbhagyott az utóbbi időben a balett iránti érdeklődés, kevesebb gyerek jelentkezik táncosnak, sokkal kisebb a merítés. Talán ez a produkció segít, hogy mindez megváltozzon.

Bérczes László: „A táborok között, az árokban állok”

Ma mindenkinek mindenről határozott véleménye van, amit lehet, hogy a pártállása határoz meg, de lehet, hogy tudatlanságból fakad – mondja Bérczes László. A rendezővel az augusztus 2-án kezdődő Ördögkatlanról, a bezárt Bárka Színházról és a szekértáborok közötti árokban állásról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.

Orbán választási csodafegyvere? Kiszámoltuk, amit még senki!

A kormányfő által megígért pénzek tizede sem érkezett meg a vidéki városokba, mégis alkalmas lehet választási csodafegyvernek, hogy a Fidesz megtartsa a megyeszékhelyek többségét. A csütörtöki Heti Válaszban kiszámoltuk, amit még senki: Orbán Viktor országjárása első évének mérlegét.

Megszólal a németországi migránsok tanára: egy merő kín a nyelvoktatás

Szép szólamokat lehet hallani arról, hogy a migránsok integrációjának kulcsa az oktatás és a munka. A Heti Válasz most megtalálta azt a Bajorországban élő magyar nyelvtanárt, akinek széles körű tapasztalata van arról, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban. Bitter Ákos, a regensburgi egyetem munkatársa a csütörtöki Heti Válaszban arról mesél, milyen keservesen sajátítják el a nyelvet és találnak munkát az Európába érkező migránsok.

Emírnek szólította egymást két németországi muszlim terrorista

A hetvenes évek vörös terrorja óta nem volt ilyen szörnyű időszaka Németországnak, mint a múlt hét, amikor egymást érték a véres támadások. Noha a cselekmények háttere különböző, mindegyiknél előkerül a menekültkérdés, amely – mint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül – már eddig is elképesztő indulatokat szabadított el.

Teljesülhet Makovecz vágya? Terv a Citadella és a Szabadság-szobor lebontására

Nem a nemzeti panteont a Gellért-hegy tetejére álmodó, 2011-ben elhunyt Makovecz Ime építész a Citadella ősellensége. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, egyetlen olyan helyszíne nincsen Magyarországnak, amelynek átalakítására, hasznosítására annyi ötlet, javaslat és konkrét terv született volna az elmúlt kétszáz évben, mint erre a területre.