Menekültválság: 3 égető kérdés a mai megállapodásról

/ 2016.03.18., péntek 19:16 /
Menekültválság: 3 égető kérdés a mai megállapodásról

Az uniós vezetők megállapodtak az EU és Törökország közötti migrációs egyezmény szövegéről a mai csúcstalálkozón – közölték hírügynökségek. Angela Merkel német kancellár szerint a megállapodás képessé teheti az EU-t a krízis kezelésére, Ahmet Davutoglu török kormányfő szerint történelmi egyezmény született. Valóban így van? Akad itt néhány égető kérdés.

A megállapodás lényege, dióhéjban:

  • március 20-tól visszaküldenék a Törökországból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét (egyes források szerint a kitoloncolás április 4-én kezdődik majd);
  • a visszatoloncolások költségeit az Európai Unió fedezné;
  • a visszatoloncolásért „cserébe”az EU átvesz ugyanannyi szír menekültet önkéntesen a törököktől, vagyis minden kitoloncolt illegális migráns helyébe egy szíriai menekült jöhet;
  • Törökország június végéig megnyithatja a költségvetési fejezetet az uniós csatlakozási tárgyalásokban.

 

Tiszta sor: az aláírók célja minimálisra szorítani az embercsempészetet, megszüntetni a balkáni transzfert és a káoszt a görög szigeteken. A hosszabb tudósításokból látszik, hogy a törökök is egyel beljebb vannak a követeléseikkel: csak-csak kizsarolják maguknak a több pénzt, és az EU-s csatlakozás szekere is jobban halad.

A megállapodás hosszabb elemzéséhez még idő kell, de már első blikkre megállapítható, hogy betartása nem lesz egyszerű. Íme három égető kérdés a mai csúcstalálkozó után:

Honnan tudják, hogy ki a szír és ki nem? Az „egy illegális migránsért egy »valódi« szírt” képlet szép és logikus, de az egész válság egyik rákfenéje eddig is az volt, hogy a menekültek sokszor nem tudják azonosítani magukat, a török alvilágban pedig sorozatban gyártják hamis útleveleket.

Van a világon annyi bürokrata, aki ezt a rendszert képes lesz működtetni? Hadd idézzem a kulcsmondatot az MTI összefoglalójából: „Az elfogadott megállapodástervezetben kiemelték, hogy a menedékkérők ügyét minden esetben egyénileg kell elbírálni.” Igen? Csak idén több mint 130 ezer ember érkezett Törökország felől Európába, tavaly több mint egymillióan jöttek, többségben a balkáni útvonalon keresztül. Ki fogja egyenként azonosítani őket? Mennyi idő alatt?

Vérszemet kapnak a törökök? Nem vitás, hogy Törökország óriási nyomást kénytelen elviselni a közel-keleti válság miatt. De a politika logikája ott is betonkeményen érvényesül (a témában ajánljuk ezt és ezt a korábbi írásink közül), és ha egyszer vérszemet kapnak, lehet, hogy az egész világ pénze és összes engedménye nem lesz nekik elég a hozzájuk érkezett migránsok féken tartásáért cserébe.

*

„Reméljük, hogy véget ér az irreguláris bevándorlás” – nyilatkozta Angela Merkel a mai csúcs után. A remény fontos, de ameddig nincs megnyugtató válasz a fenti, viszonylag egyszerű kérdésekre, fabatkát sem ér.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.