Menekültválság: 3 égető kérdés a mai megállapodásról

/ 2016.03.18., péntek 19:16 /
Menekültválság: 3 égető kérdés a mai megállapodásról

Az uniós vezetők megállapodtak az EU és Törökország közötti migrációs egyezmény szövegéről a mai csúcstalálkozón – közölték hírügynökségek. Angela Merkel német kancellár szerint a megállapodás képessé teheti az EU-t a krízis kezelésére, Ahmet Davutoglu török kormányfő szerint történelmi egyezmény született. Valóban így van? Akad itt néhány égető kérdés.

A megállapodás lényege, dióhéjban:

  • március 20-tól visszaküldenék a Törökországból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét (egyes források szerint a kitoloncolás április 4-én kezdődik majd);
  • a visszatoloncolások költségeit az Európai Unió fedezné;
  • a visszatoloncolásért „cserébe”az EU átvesz ugyanannyi szír menekültet önkéntesen a törököktől, vagyis minden kitoloncolt illegális migráns helyébe egy szíriai menekült jöhet;
  • Törökország június végéig megnyithatja a költségvetési fejezetet az uniós csatlakozási tárgyalásokban.

 

Tiszta sor: az aláírók célja minimálisra szorítani az embercsempészetet, megszüntetni a balkáni transzfert és a káoszt a görög szigeteken. A hosszabb tudósításokból látszik, hogy a törökök is egyel beljebb vannak a követeléseikkel: csak-csak kizsarolják maguknak a több pénzt, és az EU-s csatlakozás szekere is jobban halad.

A megállapodás hosszabb elemzéséhez még idő kell, de már első blikkre megállapítható, hogy betartása nem lesz egyszerű. Íme három égető kérdés a mai csúcstalálkozó után:

Honnan tudják, hogy ki a szír és ki nem? Az „egy illegális migránsért egy »valódi« szírt” képlet szép és logikus, de az egész válság egyik rákfenéje eddig is az volt, hogy a menekültek sokszor nem tudják azonosítani magukat, a török alvilágban pedig sorozatban gyártják hamis útleveleket.

Van a világon annyi bürokrata, aki ezt a rendszert képes lesz működtetni? Hadd idézzem a kulcsmondatot az MTI összefoglalójából: „Az elfogadott megállapodástervezetben kiemelték, hogy a menedékkérők ügyét minden esetben egyénileg kell elbírálni.” Igen? Csak idén több mint 130 ezer ember érkezett Törökország felől Európába, tavaly több mint egymillióan jöttek, többségben a balkáni útvonalon keresztül. Ki fogja egyenként azonosítani őket? Mennyi idő alatt?

Vérszemet kapnak a törökök? Nem vitás, hogy Törökország óriási nyomást kénytelen elviselni a közel-keleti válság miatt. De a politika logikája ott is betonkeményen érvényesül (a témában ajánljuk ezt és ezt a korábbi írásink közül), és ha egyszer vérszemet kapnak, lehet, hogy az egész világ pénze és összes engedménye nem lesz nekik elég a hozzájuk érkezett migránsok féken tartásáért cserébe.

*

„Reméljük, hogy véget ér az irreguláris bevándorlás” – nyilatkozta Angela Merkel a mai csúcs után. A remény fontos, de ameddig nincs megnyugtató válasz a fenti, viszonylag egyszerű kérdésekre, fabatkát sem ér.

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.