Merkel magánya

/ 2012.05.30., szerda 16:26 /

Angela Merkel a görög és a francia választások után nemcsak Európában, de saját országában is kezd elszigetelődni. A német közéletben egyre hangosabban gondolkodnak az euró végéről.

"Ha bukik az euró, bukik Európa" - így hangzott Angela Merkel tavalyi jelszava, s ezért mindent arra tett fel, hogy megmentse a közös valutát. Még háborúval is riogatott, hogy a Bundestagot meggyőzze az eurómentő csomag szükségességéről. Az euró persze még nem bukott el, de az európai színtéren már lassan háborús állapotok uralkodnak. A németek fiskális szigorra épülő politikájával szembefordult Párizs, a görögök a politikai káoszra szavaztak májusban, s Merkel hátországa is megrendült.

Görög kiút

Ami eddig tabunak számított, arról bevallottan is forgatókönyveket készítenek berlini körök: a német szövetségi jegybank múlt szerdai jelentése szerint "kezelhető" lenne a görögök kilépése az eurózónából. Ez azonban nem ad okot nyugalomra, mert a hellének távozása nem oldaná meg az euróövezet gondjait, a görögöknek pedig az euróban lévő államadósságukat új, vélhetően leértékelt valutában kellene törleszteniük, ami az ország csődjéhez vezetne. Olyannyira félnek a görögök az új drachma lehetőségétől, hogy a május 6-i választások óta állítólag naponta 700 millió eurót menekítenek a bankokból külföldre. (A görög jegybank jelentései kaotikusak: a 700 milliót néha egy napra vonatkoztatják, máskor viszont havi veszteségnek tüntetik fel.)

Múlt szerdán Brüsszelben gyűltek össze az európai állam- és kormányfők, hogy elemezzék a helyzetet. Az év elejére kidolgozott eurómentő forgatókönyvre ugyanis májusban nemet mondtak a francia és a görög választók. Az európai pénzügyi paktum értelmében valamennyi tagállam az alkotmányában kötelezné magát az adósságcsökkentésre, mely valójában az állami kiadások leépítésével járna. François Hollande új francia államfő azonban úgy látja, ezzel csak válságspirálba hajszolnák a dél-európai országokat, melyeknek szerinte nem megszorításokra, hanem gazdaságélénkítő intézkedésekre lenne szükségük.

A munkanélküliség kezelhetetlen méretűvé nőtt: minden második spanyol és görög fiatal állástalan, és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) "elveszett nemzedékként" emlegeti a mediterrán országok ifjúságát. Hollande szerint ezért lazítani kellene a német szigoron, és a fejlesztéseket kellene támogatni. A cechet persze az Európai Unió állná: a francia államfő európai "államkötvényekkel" biztosítaná a pénzt. Ez azt eredményezné, hogy a déli államok adóssága közösségivé változna, és az északi országok - főként a németek, de a franciák is - kezeskednének érte. Dél-Európa így az északiak terhére vehetne fel hitelt.

Az európai kötvények kibocsátása az első lépés lenne az európai államiság felé. Végül is minden országon belül vannak fejlettebb és kevésbé fejlett területek. Tomáš Sedláček cseh sztárközgazdász mondta tavaszi németországi látogatásakor, hogy egyetlen prágait sem háborít fel, ha a cseh költségvetés terhére segítik ki a szegényebb dél-morva régiókat. Elvégre létezik olyan, mint nemzeti szolidaritás. Hasonló együttérzést várnának el európai szinten azok, akik az európai kötvények mellett érvelnek.

Német érdek

A német Bundesbankot kevéssé hatja meg az euróromantika, és arra figyelmeztet, hogy a pénzügypolitika ma is elsősorban tagállami felelősség. A Bundesbank úgy tesz, mintha a görögök adóssága nem európai belügy volna. A Credit Suisse szerint azonban Németország kénytelen alkalmazkodni a déliekhez, különben azok rájuk döntik az eurót.

Azért, hogy az európai fizetőeszköz fennmaradjon, Berlin Dél-Európa számára szigorú megszorításokat diktál. Közös hitelről, eurókötvényről hallani sem akar. Szolidaritás helyett ezért a németek saját példájukat ajánlják. Németország a kilencvenes években végrehajtott már magán egy neoliberális sokkterápiát: lazítottak a munkajogi védelmen, részmunkaidős állásokkal biztosították a munkahelyeket, s alacsonyabban tartották a béreket, mint azt a gazdasági növekedés indokolta volna. Ezzel Németország megőrizte versenyhelyzetét, és ma már Kína után a német ipar exportálja a legtöbbet.

A siker mögött azonban ott van az euró gyengesége is. Thilo Sarrazin, aki 2010-ben még demográfiai válsággal riogatta a német közéletet, új könyvében azt állítja, hogy a németeknek nem származott előnyük az euróból. A szocdem bankár azonban nem veszi figyelembe, hogy a német termékek nemcsak jó minőségük miatt kelendőek a Távol-Keleten, hanem azért is, mert az euróval Németországnak gyenge valutája van, márpedig az olcsóvá teszi az exportot.

Közben Dél-Európának túl erős a közös európai pénz, így nemcsak exportálni nem tud, de az elszegényedés miatt a belső kereslete is csökken. Sarrazin persze felhívja a figyelmet arra, hogy a Dél-Európába irányuló német export is visszaesett, ám ez kevéssé befolyásolja a német ipart, mely eleve a világpiacon játszik. Európa számukra már nem belső piac, hanem szükséges rossz, egyfajta hátsó udvar, ahol néha rendet kell tenni, hogy a német bolt jól üzemeljen.

A német demográfiai gondokra azonban ezen mediterrán és kelet-európai hátsó udvarról jöhet a megoldás. A déli és keleti államokból több százezer, főleg jól képzett munkavállaló érkezett már tavaly is Németországba, igaz, a német nyelv ismerete miatt a lengyelek, a magyarok és a románok ma még többen vannak, mint a görögök, olaszok vagy spanyolok. (Tavaly több mint 40 ezer magyar bevándorlót regisztráltak Németországban.)

Németország mégsem dőlhet hátra. Berlin elszigetelődni látszik fiskális politikájával. François Hollande háromnegyed órán át ismertette terveit a múlt heti EU-csúcs után, amit Merkel fáradtan, öt percben válaszolt meg. Sietnie kellett vissza Berlinbe, ahol szintén egyre többen bírálják a merkeli válságkezelést. A szocdemek és a zöldek egyelőre vonakodnak igent mondani a pénzügyi paktumra, márpedig nélkülük nincs meg az elfogadáshoz szükséges kétharmados többség. Közben a CDU-ban is morognak Merkel vezetési stílusa, politikája miatt. A párt májusban vereséget szenvedett a legnépesebb német tartományban, Észak- Rajna-Vesztfáliában. És bár a választók Merkel gazdaságpolitikájáról mondtak véleményt, a kancellár a helyi jelöltet, környezetvédelmi miniszterét, Norbert Röttgent tette felelőssé a bukásért, s menesztette a korábban még kancellárutódként is kezelt politikust. A párttagság felhorkant, bár a német fegyelem egyelőre még erősebb, mint az elégedetlenség. Gerd Langguth, Merkel életrajzírója mégis a kancellár elmagányosodásától óv.

Merkel egyedül

Míg Merkel kifelé túl szigorú, Németországban sokan feleslegesnek tartják eurómentő erőlködését. Thilo Sarrazin már új könyvének címében kimondja azt, amit számos német gondol a harmadik sör után: "Európának nincs szüksége az euróra." Sarrazin állításaival idén ismét több százezres példányszámot érhet el - bár azt ő sem válaszolja meg, hogy mivel kellene felváltani a jelenlegi fizetőeszközt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.