felsooktatasirangsor.hu/vilag/ketszaz-tudos-allitja-rakot-okoz-a-mobil-es-a-wifi-112557

http://felsooktatasirangsor.hu/vilag/ketszaz-tudos-allitja-rakot-okoz-a-mobil-es-a-wifi-112557

Mi a baj azzal, hogy nyolc ember gazdagabb a világ felénél? Semmi.

/ 2017.01.20., péntek 11:00 /

Bejárta a világsajtót az Oxfam nevű brit jótékonysági szervezet hétfői jelentése, miszerint a világ nyolc legtehetősebb embere gazdagabb, mint a Föld lakosságának szegényebbik fele, amit sokan úgy interpretáltak, hogy erkölcstelen az ilyen mértékű egyenlőtlenség.

Vállalva a szociális érzéketlenség bélyegét, szögezzünk le két tényt. Egy: a vagyoni egyenlőtlenség nem tragédia, kettő: maga az alapállítás is több sebből vérzik.

1. Kezdjük az utóbbival. Felix Salmon pénzügyi újságíró mutatott rá, miért félrevezető az a módszertan, amit az Oxfam választott: az emberek vagyonából kivonta az adósságukat, és az így kapott nettó mérőszámokat vetette össze. Ezzel az a baj, hogy az adósságot kizárólag negatívumként kezeli. Egy lakás- és diákhitelt fizető, de jól kereső és hitelkártyájáról sokat költő amerikai vagy európai emiatt szegényebbnek tűnhet, mint egy elmaradott országban élő képzetlen munkanélküli. Másrészt értelmetlenné teszi az összehasonlítást is. Az így kiszámolt „legszegényebb” 10 százaléknak ugyanis negatív vagyona van, vagyis a szerző unokahúga is gazdagabb náluk, ha van 50 cent zsebpénze. De az olvasó is elmondhatja, hogy tehetősebb a világ lakosságának legnélkülözőbb tizedétől – csak értelme nincs egy ilyen összevetésnek.

Az adósság nem az ördög műve, hanem a kapitalizmus üzemanyaga. Minden befektetés hitelből – valaki másnak egy bank által közvetített megtakarításából – történik. Ha nem lenne hitel, nem volnának vállalkozók, nem épülnének házak, nem gyártanának autókat, és – sok országban – nem tanulhatnának egyetemen a fiatalok.

Bill Gates, Jeff Bezos és Mark Zuckerberg. Fotók: Getty Images

2. Ettől függetlenül persze tény, hogy a vagyonok és a jövedelmek egyenlőtlenek. De következik-e ebből, hogy a rendszer erkölcstelen, és a leggazdagabbak bűnt követnek el a szegényebbel szemben? Ha végignézzük a nyolc kiemelt listáját, épp az ellenkezője látszik. Azért gazdagok, mert kitaláltak valamit, amit mi, a többiek nap mint nap használunk saját jólétünk növelésére. Bill Gates (Microsoft), Jeff Bezos (Amazon) vagy Amancio Ortega (Zara) nem bankrablással, esetleg emberek rabszolgasorba taszításával lettek tehetősek, hanem mert megalkottak egy szoftvert / webáruházat / ruhaüzletet, ami munkánkat hatékonyabbá, vásárlásainkat kényelmesebbé és olcsóbbá, öltözködésünket divatosabbá teszi.

Nem azok a leggazdagabbak, akik a leggonoszabbak, hanem akik a legtöbb önkéntes tranzakciót bonyolítják le más emberekkel a szabad piacon. A szabad piacot nem kell fetisizálni, de démonizálni sem érdemes. Már csak azért sem, mert azok az országok, ahol legtöbb szegény él, „véletlenül” épp azok, ahol a legkevésbé szabadok a piacok (India, Kína, Nigéria, Banglades és Kongó mind a 120. helynél hátrébb áll az országokat gazdasági szabadság alapján rangsoroló Economic Freedom indexben).

3. A jövedelem újraelosztásának hívei úgy képzelik el a világ vagyonát, mint egy tortát, amiből ha valaki nagyobb szeletet kap, a többieknek szükségszerűen kevesebb jut. Pedig ezek az emberek nem eleszik a tortát embertársaik elől, hanem nagyobbá teszik azt. A Microsoft sikerén nem csak Bill Gates gazdagodott meg. A cég alkalmazottjai közül ma már 12 ezer dollármilliomos van, és a cég munkatársai máig több mint egymilliárd dollárt fordítottak jótékonyságra. De növelte a gazdaság méretét minden olyan cég is, amely a Microsoft szoftvereit használta saját profittermelő tevékenységének elősegítésére.

Persze senki nem annyit profitált belőle, mint Bill Gates, de nem is érdemelték meg. Ugyanis nem ők látták meg az üzleti lehetőséget a Windowsban, nem ők vállaltak kockázatot saját vállalkozás alapításával. Ha nem lenne egyenlőtlenség, nem kecsegtetne magasabb jövedelemmel valami újnak a kitalálása és a kockázatvállalás, sohasem képződne vagyon, amit Oxfamék újra akarnak osztani.

Bill Gates, Mark Zuckerberg vagy a vagyona 99 százalékát jótékony célra szánó Warren Buffett filantróp tevékenységét ne is taglaljuk, mert lényegtelen. Zárásul viszont angolul tudó olvasóink nézzék meg, ahogy Margaret Thatcher adresszálja az egyenlőtlenség kérdését. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.