Mi van, ha hazugság a klímaváltozás?

/ 2016.01.13., szerda 14:05 /
Mi van, ha hazugság a klímaváltozás?

Alig száradt meg rajta a tinta, máris veszélyben a párizsi klímaegyezmény: a republikánus amerikai elnökjelöltek szinte mind a klímaváltozás-szkeptikusok táborát gyarapítják. A vita jelenlegi állása a csütörtöki Heti Válaszban!

Az éghajlatváltozás megállt, 1998 óta nem mértek jelentős melegedést. A déli sarkon eleve nő a jégtakaró, és a tengerszint sem emelkedik olyan látványosan, mint vártuk. Az éghajlat eleve mindig változott, ez természetes folyamat, és különben is, a klímaváltozás sulykolása a megújulóenergia-lobbi üzleti érdekekeit szolgálja. Számos kutató nem ért egyet az ENSZ-jelentések riogatásával, és ha van is ember okozta klímaváltozás, az nem veszélyes.

A néhány hete lezárult párizsi klímakonferencián alighanem sokan találkoztak ilyen és ehhez hasonló szkeptikus véleményekkel az internetes fórumokon, személyes beszélgetések során. A kétkedők táborát erősítik az amerikai elnökválasztásra készülő legesélyesebb republikánus elnökjelöltek, Donald Trump és Ted Cruz is. Előbbi szerint a globális felmelegedést a kínaiak találták ki, hogy versenyképtelenné tegyék az amerikai ipart, utóbbi megválasztása esetén kiléptetné hazáját a párizsi megállapodásból. De mi a válasz a szkeptikus felvetésekre? A friss Heti Válaszban utánamegyünk a legelterjedtebb érveknek. Mekkora lobbiereje van valójában a megújulóenergia-iparnak? Tényleg a szén-dioxid-kibocsátás a fő felelős, és nem a napsugárzás ciklusai vagy a tűzhányók? Miért veszélyesebb a mostani klímaváltozás, mint a földtörténeti korok korábbi, a mostaninál drasztikusabb változásai?

 

 

 

Válaszok a január 14-i Heti Válaszban, mely elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.