valasz.hu/vilag/tukor-a-felvilagosult-europanak-ezert-randaliroznak-a-torokok-hollandiaban-122924

http://valasz.hu/vilag/tukor-a-felvilagosult-europanak-ezert-randaliroznak-a-torokok-hollandiaban-122924

Tízezrével kopogtatnak Európa kapuján – Miért jönnek ide az afgánok?

/ 2015.09.22., kedd 18:20 /
Tízezrével kopogtatnak Európa kapuján – Miért jönnek ide az afgánok?

A szíreket már egészen megszoktuk, de ki ez a rengeteg afgán, és miért jönnek ilyen sokan? Van ott most háború? És kik azok a hazarák?

Afganisztán ma már legalább akkora menekült-kibocsátó ország, mint Szíria. A Frontex európai határvédelmi ügynökség adatai szerint a nyugat-balkáni útvonalon a szírek után a legtöbb az afgán vándor: az idei év második negyedévében a Magyarországot is érintő útvonalon 38 százalék volt a szírek, 36 százalék az afgánok aránya. Az előző negyedévhez képest az afgánoknál ez 193 százalékos növekedést jelentett.

De vajon miért jönnek? A szír történet még egész jól érthető: volt egy rendezett, közel-keleti mércével kifejezetten sikeres arab diktatúra, amit szétvert a 2011-ben megindult polgárháború, milliók váltak földönfutóvá, és közülük néhány százezren elindultak nyugatra. Afganisztán viszont jóval kevesebbet szerepel a hírekben, és látszólag nem történt ott mostanában semmi, ami ne lenne ottani mércével szokásos. Zűrzavar, szegénység, etnikai villongások – business as usual. Miért vágott neki egyszerre ez a rengeteg ember a világnak, és mit kell tudni Afganisztánról?

Kezdjük a legalapvetőbb tényekkel!

1. Afganisztán nem arab ország

Az afgánok etnikailag nem arabok, mint a szírek, palesztinok, egyiptomiak, irakiak. Mi Európában afgánnak nevezünk mindenkit, aki Afganisztánban él, de szűkebb értelemben a szó az ország legnagyobb nemzetiségére, a pastukra utal. A pastuk a perzsához hasonló nyelvet beszélő, iráni népcsoport. Ők adják a lakosság 40-50 százalékát, de rajtuk kívül Afganisztánban tucatnyi más nép él: tadzsikok, hazarák, üzbégek, türkmének, beludzsok és még rengeteg kisebb népcsoport.

2. Afganisztán sokkal messzebb van, mint Szíria

Afganisztán nem közel-keleti, hanem közép-ázsiai ország, vagyis földrajzi és kulturális értelemben jóval távolabb esik Európától, mint a levantei arab államok, amelyekkel Európát hosszú közös múlt köti össze. Repülővel Damaszkusz másfél órára van Budapesttől, az afgán főváros, Kabul viszont majd’ tízórányi távolság, 4500 km kilométer.

3. Afganisztán a világ első bukott állama

A hidegháború lezárulása után a világban – elsősorban Afrikában és Ázsiában – rengeteg „bukott állam”, angol kifejezéssel failed state keletkezett. Ezek azok az országok, ahol szétesett a hagyományos értelemben vett államszerkezet, megszűnt a közrend, nincsenek működő intézmények. Afganisztáné a kétes dicsőség, hogy elsőként lett bukott állam a világon: 1978 óta folyamatosan zűrzavar és polgárháború van.

4. Afganisztán a világ egyik legnyomorultabb helye

Afganisztánnak sosem volt igazi aranykora, de a 20. század közepén még viszonylag rendezett, bár nagyon szegény ország volt a monarchia bukásáig, 1975-ig. Afganisztán minden bevett mutató szerint szélsőségesen vacak hely:

  • Humán fejlettségi index (az életszínvonal ENSZ által használt mutatószáma): a 169. helyen áll a 187 országot tartalmazó rangsorban. Afganisztánnál csak 18 alacsonyabb életszínvonalat produkáló ország létezik, azok is mind Fekete-Afrikában.
  • Globális béke index (megmutatja, mennyire békés és biztonságos az adott ország): 161. hely a 162-ből, vagyis Afganisztánnál csak Szíria veszélyesebb.
  • Írástudók aránya: a 15 évesnél idősebb afgánok alig 32%-a tud írni-olvasni, ennél is csak Fekete-Afrikában vannak gyatrább arányok.
  • Gyermekhalandóság (egy éves kor alatt elhunyt gyerekek aránya): 187,5/1000 – a legrosszabb a világon, amiről csak adat van.


És így tovább, lehetne még sorolni, de minden szám konzisztensen azt mutatja, hogy Afganisztán egyszerűen pokoli. Ráadásul ez nem újdonság, évtizedekre visszamenően ugyanez a helyzet, míg például Szíria 2011 előtt közepesen fejlett országnak számított.

5. Az afgán muszlimok a legkonzervatívabbak

A Pew Research Center 2013-ban elvégzett egy nagyszabású kutatást arról, hogyan gondolkodnak a muszlimok a világról. A kirajzolódó kép szerint az afgánok sokkal-sokkal konzervatívabbak a közel-keletieknél, vagyis a lehető legtávolabb állnak a nyugati gondolkodástól. Néhány példa: 99 százalékuk szerint a törvényeknek a saríán kell alapulnia; 67 százalékuk szerint a saríának egyetlen igaz értelmezése van; 81 százalékuk szerint a lopást fizikai büntetéssel (értelemszerűen: kézlevágással) kell büntetni; 85 százalék szerint a házasságtörőket halálra kell kövezni; 79 százalékuk szerint halálbüntetés jár az iszlámot elhagyóknak; 72 százalékuk szerint alkoholt inni morálisan helytelen; és csak 24 százalékuk szerint elfogadhatatlan tett a becsületgyilkosság.

gy tálib támadó holtteste mellett őrködnek afgán katonák Gazniban

Egy tálib támadó holtteste mellett őrködnek afgán katonák Gazniban

6. Afganisztán is mesterséges ország

Afganisztánt soha nem gyarmatosították, ennek ellenére szintén a nyugatiak által létrehozott mesterséges ország, mint például Irak vagy Líbia. A 19. század második felében a cári Orosz Birodalom és Nagy-Britannia versengett Közép-Ázsia birtoklásáért, de a kontinens belsejében lévő, vad hegyi népek által lakott, nehezen megközelíthető területet meghagyták szabad ütközőzónának. A határokat azonban az oroszok és az angolok vonták meg, így került a pastuk fele az akkori Brit-Indiába, vagyis a mai Pakisztánba, Afganisztánba pedig összezártak egy csomó eltérő nyelvű-kultúrájú népet.

Mi van most Afganisztánban?

Afganisztán jelen pillanatban papíron egy működő muszlim demokrácia, de ezt ne vegyük véresen komolyan. 2014-ben elnökválasztást tartottak, amelynek második fordulóját egy tiszteletreméltó antropológia-professzor, Mohammad Asraf Gani nyerte meg, aki korábban amerikai egyetemeken tanított.

A Nyugat által támogatott, legitim kormány azonban csak az ország nagyjából ötödét tartja ellenőrzése alatt, elsősorban Kabult és a nagyobb városokat. A vidéket mindenféle felkelő csapatok és hadurak uralják. Az országot a 2001-es amerikai invázió előtt kormányzó, szélsőséges tálibok 2014-ben újra erőre kaptak, és idén tavasszal offenzívát indítottak a kormányerők ellen. Idén májusban heves harcok folytak Kunduz tartományban és tízezrek váltak földönfutóvá, júliusban és augusztusban Badahsan tartomány vált csatatérré. A 80-as évek szovjetellenes mudzsahid harcosainak utódai, a Hezb-e Iszlami csoport szintén jelentős területeket tart megszállva, és felbukkant a színen az Iszlám Állam is.

Az Iszlám Állam elsősorban abból profitált, hogy a tálibok vesztettek régi vonzerejükből. Legendás vezérük, Omár mollah a 2001-es amerikai invázió óta illegalitásban bujkált, és az afgán kormány júliusban bejelentette, hogy 2013 áprilisában meghalt. A halálhírt a tálibok kénytelenek voltak hivatalosan megerősíteni.

Az Iszlám Állam Afganisztánt a kalifátus részének tartja Khoraszán tartomány néven. Idén januárban egy csapat renegát tálib parancsnok hűséget esküdött a kalifának, mivel elégedetlenek voltak azzal, hogy a tálibok nem jutnak egyről a kettőre a kormány elleni háborúban, és lenyűgözték őket az Iszlám Állam sikerei. Az Iszlám Állam új helyi alakulata és a tálibok azonnal harcolni kezdtek egymással.

Az Iszlám Állam a maga szokott brutalitásával gyilkolja a tálib hadifoglyokat, augusztusban például megjelent egy videó, ahol 10 embert taposóaknákra térdeltetnek, aztán felrobbantják őket. „Tűrhetetlen, hogy néhány felelőtlen egyén az iszlám álarca mögé rejtőzve ilyen brutális tetteket hajtson végre”, reagáltak a tálibok, akik kormányzásuk alatt futballstadionokban tartottak tömeges kivégzéseket.

Miért romlik a helyzet?

A közvetlen kiváltó ok valószínűleg a nyugati katonai jelenlét csökkenése. A 2001-ben elindított afganisztáni NATO-misszió 2014. december 28-án véget ért. A NATO már 2011-től elkezdte fokozatosan átadni az általa kiképzett afgán hadseregnek a feladatokat, de a lépésről lépésre történő kivonulás a jelek szerint Afganisztánban sem hoz másfajta eredményt, mint Irakban. Ott az amerikaiak 2011-ben vonultak ki, és alig három évre rá ki is tört a polgárháború. Afganisztán ugyanezen az úton jár. A NATO távozása után tízezer amerikai katona maradt az országban, hogy segítsen fenntartani az afgán kormánynak a rendet, de ez kevés lesz a sikerhez. Az egész világ felfigyelhetett rá, hogy Afganisztánban valami megint nagyon nem stimmel, amikor június 22-én a tálibok felrobbantottak egy gépkocsiba rejtett bombát a kabuli parlament előtt, és megtámadták az épületet, miközben a nemzetgyűlés bent éppen ülésezett.

Kik jöhetnek Európába?

Látva a romló belbiztonsági helyzetet, valószínűleg a csekély számú, de mégiscsak létező afgán középosztály óvatosabbik fele keresgéli a kiutat, mivel joggal sejthetik, hogy hamarosan nagy baj lesz. 2001 óta kialakult egy réteg, amely a viszonylagos békében, főként a nagyvárosokban elkezdett normális életet élni. Sokan együttműködtek a nyugati megszálló katonákkal, mint tolmácsok, sofőrök – ők az iszlám radikálisok elsődleges célpontjai, és vidéken, ahol az államhatalom máris megszűnt, nem lehet maradásuk.

Illegális migránsok egy magyar vasútállomáson

Illegális migránsok egy magyar vasútállomáson

Ennél jóval nagyobb csoport az afgán menekülttáborok lakóié. A folyamatos háborúskodás miatt ugyanis milliók élnek táborokban az Afganisztánnal szomszédos országokban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint 2 millió 593 ezer afgán eredetű menekült van a világban és további 805 ezer az országon belül. Majdnem egymillióan Iránban élnek, a többek pedig jórészt Pakisztánban. A befogadó országokban a menekülteknek csak egy töredéke jut munkához, egészségügyi ellátáshoz és önálló megélhetéshez, a gyerekek 70-80 százaléka iskolázatlan, a helyi társadalommal alig van kapcsolatuk.

Az Európába érkezett menekültek személyes történeteiből kiderül, hogy nagyon sokan nem Afganisztánból, hanem a szomszédos országok táboraiból indultak el, és az ottani rendőri brutalitásra panaszkodnak. Ezeket a gyökértelen, földönfutó milliókat semmi nem köti a kiindulási helyükhöz, a zűrzavarba süllyedő szülőföldre pedig nem akarnak visszatérni. A gyerekek-kamaszok már a táborokban születtek, emlékeik sincsenek Afganisztánról.

A harmadik csoport az etnikai-vallási kisebbségeké. Már a Keleti előtt táborozó tömegben is feltűnő volt a sok mongol vágású arc – márpedig az „igazi” afgánok, vagyis a pastuk egyáltalán nem hasonlítanak a mongolokra. A mongol arcvonású afgánok jórészt hazarák lehetnek, egy érdekes múltú etnikai kisebbség tagjai, akiket otthon régóta szisztematikusan üldöznek. A hazarák őseit még Dzsingisz kán telepítette le Közép-Afganisztánban.

A többi afgántól nemcsak külsejükben különböznek, hanem vallásukban is, ugyanis síiták, ellentétben a szunnita pastukkal. Amikor Afganisztánban háború van, a hazarákat irtani kezdik, a tálibok és az Iszlám Állam pedig minden síitát hitehagyottnak tekint. Másfél millió hazara Pakisztánban él menekültként, vagyis az afgán menekülteken belül különösen nagy csoportot alkotnak.

Az elmúlt néhány évben Pakisztánban előretört a szunnita radikalizmus, ezért a hazarák és más síiták lába alatt kezd forróvá válni a talaj. A különböző terrorszervezetek csoportjai célzott támadásokat hajtanak végre a síiták ellen. Az ilyen esetek többnyire nem kerülnek be a világsajtóba, mert nem követelnek sok áldozatot, viszont rendszeresek. Általában úgy zajlanak, hogy ismeretlen fegyveresek megállítanak egy buszt az országúton, amiről tudják, hogy síita zarándokok utaznak rajta, leterelik az embereket, a síítákat lelövik, a többieket pedig útjukra bocsátják.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.