valasz.hu/vilag/bekitgessunk-e-diktatorokat-128899

http://valasz.hu/vilag/bekitgessunk-e-diktatorokat-128899

Miért nem kell félni Trumptól?

/ 2016.06.08., szerda 09:50 /
Miért nem kell félni Trumptól?

Gyakorlatilag véget értek az amerikai előválasztások, a republikánusoknál a tegnapi utolsó forduló eleve csak formaság volt, hiszen Donald Trump összes ellenfele már korábban kiszállt a versenyből. Hillary Clintonnál viszont, ha nem is matematikailag, de lélektanilag mindenképpen fontos volt, hogy hozza a nagy államokat, amit meg is tett. Övé lett New Jersey és Kalifornia is. Innentől kezdve a két ellenfél végképp elkezdhet egymással foglalkozni, a külföld pedig rettegni egy esetleges Trump elnökségtől.

De kell-e rettegni egyáltalán? A kérdésre hangos igennel válaszolók könnyű helyzetben vannak. Elég bármelyik Trump-beszédből véletlenszerű idézetcsokrokat összeállítani, és kész is az ítélet: szélsőséges megoldásoktól sem visszariadó, meggondolatlan, és megbízhatatlan, nárcisztikus elnökjelölt. A másik tábornak nehezebb a dolga. A minap ebből az Európában gyakorlatilag ismeretlen táborból lehetett hallani érveket, amikor Budapesten járt Grover Norquist (nyitóképünkön Trump mellett), s a Danube Institute-ban részt vett egy ebéden néhány magyar elemzővel és újságíróval.

Norquist a republikánusok igazi szürke eminenciása, a nevét az amerikai politika iránt érdeklődőkön kívül senki nem ismeri, miközben az Egyesült Államok (és ezzel egyszersmind a világ) egyik legbefolyásosabb embere.

Elképesztő kapcsolati hálója van: nem csak arról van szó, hogy minden egyes republikánus képviselőt, szenátort jól ismer, hanem hogy ezek szabályosan elzarándokolnak hozzá és áldását kérik már akkor, amikor elkezdenek gondolkodni, hogy egyáltalán elinduljanak-e egy választáson. Ez leginkább annak köszönhető, hogy Norquist létrehozta az Amerikaiak az adóreformért nevű mozgalmat, melynek lényege, hogy minden politikustól megkérdezik, megígéri-e, hogy nem támogat majd semmiféle adóemelést, ha megválasztják. Aki nem írja alá ezt az úgynevezett Taxplayer Protection Pledge-et, annak gyakorlatilag vége, azonnal rásütik, hogy adóemelésekre készül, ami a republikánus szavazóknál a halálos ítélettel egyenlő, semmi esélye, hogy túlélje az előválasztást.

A Harvardon végzett Norquist fő célja, hogy csökkentse az újraelosztást, megállítsa az állami szerepvállalás növekedését, híres idézete szerint „egyáltalán nem akarom felszámolni a kormányt, csak olyan kicsire akarom összezsugorítani, hogy bele tudjuk fojtani a fürdőkádba”.

És akkor jöjjön Norquist érvelése amellett, hogy Trump elnöksége nem jelent kockázatot:

A republikánus párt sokkal erősebb, mint Európában gondolják. Innen ugyanis csak az elnökséget nézik, az egyes államokat nem. Márpedig több mint húsz olyan állam van, amelyikben a törvényhozó és a végrehajtó hatalom is republikánus kézben van, azaz a helyi állami parlament többsége és a kormányzó is republikánus. Ez háromszor annyi, mint a tisztán demokrata államok száma. Washingtonban is a törvényhozás mindkét háza republikánus többségű. Ez a múltban általában éppen fordítva volt, vagyis jellemzően republikánus elnöknek kellett együttműködnie demokrata többségű törvényhozással.

Mindennek abból a szempontból van jelentősége, hogy mostanra létrejött egy jól beágyazott republikánus párt, amely megtanult élni a jogosítványaival helyi szinten és az országosan is. Komoly programokat dolgoznak ki és keményen képviselik az elképzeléseiket akár demokrata akár republikánus elnök kerül hatalomra.

Itt kerül a képbe Trump, akinek viszont se konkrét programja, se stábja, se szövetségesei sincsenek. Trump nem egy mozgalmat vezet, ő maga egy egyszemélyes vállalkozás, akire amúgy sem konkrét elképzelései miatt szavaznak a választók, hanem érzelmi okokból. Trump az egyetlen ugyanis a mezőnyben, akiről az átlag amerikai választó tényleg elhiszi, hogy törődik vele.

Trump minden fellépése arról szó, hogy elmondja: ő komolyan veszi az egyszerű emberek aggodalmait, legyen szó munkahelyekről vagy bevándorlásról. Vagyis ha Trump elnök lesz, akkor ideális felállás jön létre: mert egyszerűen átveszi majd a republikánusok fiókban lévő, kidolgozott javaslatait, amelyek markánsan konzervatívak, de nem szélsőségesek (s amelyek ugye az Obama-adminisztráción nem mehettek át) és azokat eladja a saját marketingzsenijével. Tulajdonképpen ugyanazt kell csinálnia, amit egész életében csinált, hiszen az ingatlanmilliárdos az épületei többségét sem maga építette, hanem megvette azokat, majd ráírta hatalmas betűkkel, hogy Trump és ezzel a márkával csinált belőlük pénzt. Ugyanez lesz a feladata egy törvényjavaslattal, vagy ha úgy tetszik egy nemzetközi kereskedelmi megállapodással is: a nevére venni és elhitetni a választókkal, hogy ez így rendben van, a lehető legjobb alkut kötötte, és ő szavatolja, hogy ez jó lesz nekik.

Ezt gondolja hát az elnökjelöltről a republikánusok háttérembere. Noquistnak persze jó esélye van arra, hogy a mondatait soha nem fogják számon kérni rajta, a felmérésekben ugyanis Hillary vezet, és továbbra is ő számít esélyesnek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – felvidéki szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.