Miért nem kell félni Trumptól? | Válasz.hu

Miért nem kell félni Trumptól?

/ 2016.06.08., szerda 09:50 /
Miért nem kell félni Trumptól?

Gyakorlatilag véget értek az amerikai előválasztások, a republikánusoknál a tegnapi utolsó forduló eleve csak formaság volt, hiszen Donald Trump összes ellenfele már korábban kiszállt a versenyből. Hillary Clintonnál viszont, ha nem is matematikailag, de lélektanilag mindenképpen fontos volt, hogy hozza a nagy államokat, amit meg is tett. Övé lett New Jersey és Kalifornia is. Innentől kezdve a két ellenfél végképp elkezdhet egymással foglalkozni, a külföld pedig rettegni egy esetleges Trump elnökségtől.

De kell-e rettegni egyáltalán? A kérdésre hangos igennel válaszolók könnyű helyzetben vannak. Elég bármelyik Trump-beszédből véletlenszerű idézetcsokrokat összeállítani, és kész is az ítélet: szélsőséges megoldásoktól sem visszariadó, meggondolatlan, és megbízhatatlan, nárcisztikus elnökjelölt. A másik tábornak nehezebb a dolga. A minap ebből az Európában gyakorlatilag ismeretlen táborból lehetett hallani érveket, amikor Budapesten járt Grover Norquist (nyitóképünkön Trump mellett), s a Danube Institute-ban részt vett egy ebéden néhány magyar elemzővel és újságíróval.

Norquist a republikánusok igazi szürke eminenciása, a nevét az amerikai politika iránt érdeklődőkön kívül senki nem ismeri, miközben az Egyesült Államok (és ezzel egyszersmind a világ) egyik legbefolyásosabb embere.

Elképesztő kapcsolati hálója van: nem csak arról van szó, hogy minden egyes republikánus képviselőt, szenátort jól ismer, hanem hogy ezek szabályosan elzarándokolnak hozzá és áldását kérik már akkor, amikor elkezdenek gondolkodni, hogy egyáltalán elinduljanak-e egy választáson. Ez leginkább annak köszönhető, hogy Norquist létrehozta az Amerikaiak az adóreformért nevű mozgalmat, melynek lényege, hogy minden politikustól megkérdezik, megígéri-e, hogy nem támogat majd semmiféle adóemelést, ha megválasztják. Aki nem írja alá ezt az úgynevezett Taxplayer Protection Pledge-et, annak gyakorlatilag vége, azonnal rásütik, hogy adóemelésekre készül, ami a republikánus szavazóknál a halálos ítélettel egyenlő, semmi esélye, hogy túlélje az előválasztást.

A Harvardon végzett Norquist fő célja, hogy csökkentse az újraelosztást, megállítsa az állami szerepvállalás növekedését, híres idézete szerint „egyáltalán nem akarom felszámolni a kormányt, csak olyan kicsire akarom összezsugorítani, hogy bele tudjuk fojtani a fürdőkádba”.

És akkor jöjjön Norquist érvelése amellett, hogy Trump elnöksége nem jelent kockázatot:

A republikánus párt sokkal erősebb, mint Európában gondolják. Innen ugyanis csak az elnökséget nézik, az egyes államokat nem. Márpedig több mint húsz olyan állam van, amelyikben a törvényhozó és a végrehajtó hatalom is republikánus kézben van, azaz a helyi állami parlament többsége és a kormányzó is republikánus. Ez háromszor annyi, mint a tisztán demokrata államok száma. Washingtonban is a törvényhozás mindkét háza republikánus többségű. Ez a múltban általában éppen fordítva volt, vagyis jellemzően republikánus elnöknek kellett együttműködnie demokrata többségű törvényhozással.

Mindennek abból a szempontból van jelentősége, hogy mostanra létrejött egy jól beágyazott republikánus párt, amely megtanult élni a jogosítványaival helyi szinten és az országosan is. Komoly programokat dolgoznak ki és keményen képviselik az elképzeléseiket akár demokrata akár republikánus elnök kerül hatalomra.

Itt kerül a képbe Trump, akinek viszont se konkrét programja, se stábja, se szövetségesei sincsenek. Trump nem egy mozgalmat vezet, ő maga egy egyszemélyes vállalkozás, akire amúgy sem konkrét elképzelései miatt szavaznak a választók, hanem érzelmi okokból. Trump az egyetlen ugyanis a mezőnyben, akiről az átlag amerikai választó tényleg elhiszi, hogy törődik vele.

Trump minden fellépése arról szó, hogy elmondja: ő komolyan veszi az egyszerű emberek aggodalmait, legyen szó munkahelyekről vagy bevándorlásról. Vagyis ha Trump elnök lesz, akkor ideális felállás jön létre: mert egyszerűen átveszi majd a republikánusok fiókban lévő, kidolgozott javaslatait, amelyek markánsan konzervatívak, de nem szélsőségesek (s amelyek ugye az Obama-adminisztráción nem mehettek át) és azokat eladja a saját marketingzsenijével. Tulajdonképpen ugyanazt kell csinálnia, amit egész életében csinált, hiszen az ingatlanmilliárdos az épületei többségét sem maga építette, hanem megvette azokat, majd ráírta hatalmas betűkkel, hogy Trump és ezzel a márkával csinált belőlük pénzt. Ugyanez lesz a feladata egy törvényjavaslattal, vagy ha úgy tetszik egy nemzetközi kereskedelmi megállapodással is: a nevére venni és elhitetni a választókkal, hogy ez így rendben van, a lehető legjobb alkut kötötte, és ő szavatolja, hogy ez jó lesz nekik.

Ezt gondolja hát az elnökjelöltről a republikánusok háttérembere. Noquistnak persze jó esélye van arra, hogy a mondatait soha nem fogják számon kérni rajta, a felmérésekben ugyanis Hillary vezet, és továbbra is ő számít esélyesnek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.