valasz.hu/vilag/igy-meg-senki-sem-magyarazta-el-miert-onaltatas-hogy-a-migransbefogadassal-segitunk-a-vilag-szegenyein-120340

http://valasz.hu/vilag/igy-meg-senki-sem-magyarazta-el-miert-onaltatas-hogy-a-migransbefogadassal-segitunk-a-vilag-szegenyein-120340

Migránsok miatt magas a francia születésszám?

/ 2017.12.05., kedd 14:00 /

A poént előre lelőjük: a Mohamed még az első tizenöt legnépszerűbb fiúnév között sincs.

A csütörtöki Heti Válaszban Szőnyi Szilárd kollégám kiváló cikket közölt a kormány jelentős eredményeket hozó családpolitikájáról és a születések számának további emeléséhez szükséges lépésekről. Az írás megemlíti a Kopp Mária Intézetet és megszólaltatja a témában megkerülhetetlen a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetőjét, Skrabski Fruzsinát, ezért az újságíró-dokumentumfilmes megosztotta a cikk ajánlóját Facebook-oldalán. Franciaország európai összehasonlításban kiemelkedően magas (2,08) teljes termékenységi mutatójára utalva Fruzsi megjegyezte: „Franciaország valamit jól csinál.”

Ezt nem kellett volna: azonnal megjelentek a szakértők, akik szerint a szép szám kizárólag a migránsok/betelepültek/ex-gyarmatlakók/muszlimok miatt lehetséges. Különben is – szólt az egyik hozzászólás – Franciaországban tavaly immár a legnépszerűbb keresztnév a Mohamed volt.

Mivel nem először olvasok hasonló álláspontot, életem egy részét Franciaországban töltött sajtómunkásként bátorkodom néhány megjegyzést tenni. Szándékosan nem a népszerű állításokkal ellentétes személyes benyomásaimmal hozakodom elő (amelyek megerősítik, hogy bizony az eredeti francia középosztályban kifejezetten gyakori a nagycsaládos modell), kizárólag statisztikákra és ellenőrizhető tényekre támaszkodom. Nincs kétségem afelől, hogy úgysem győzöm meg azt, aki hinni akar az ellenkezőjében. De néha a jegyzőkönyvnek is dolgozzon az ember, ugye.

  1.        Gyakori népszerű állítás, hogy Franciaországban Németországhoz hasonlóan a bevándorlók miatt nő a népesség. Ha ez így van, nem világos, miért ilyen nagy a szakadék a francia 2,08-as és a német 1,44-es termékenységi mutató között.
  2.        A migráció és demográfia összefüggéseit vizsgáló 2015-ös hivatalos francia belügyminisztériumi statisztika megállapítja: ugyan valóban van különbség a nem bevándorló hátterű és az első generációs bevándorló nők termékenysége között (utóbbiaké 2,73) között, de a második generáció esetében ez lényegében eltűnik. Akinek a szülei bevándorlók (ideértve a volt gyarmatlakókat éppúgy, mint a kelet-európaiakat), átlagosan 1,85 gyermeket, akinek meg nem, az 1,86 utódot vállal. Szó nincs tehát arról, hogy a bevándorló népesség automatikusan multiplikálja magát. A jelentés azt is megállapítja, mivel a bevándorló hátterű szülőkorú nők jóval kevesebben vannak a nem bevándorlóknál, előbbiek a termékenységi mutatókban nem képviselnek döntő hányadot.
  3.        Amint a Facebook-poszt egyik hozzászólója jelezte: a tartósan magas francia termékenység mögött nem a migrációt, hanem a tudatosan végiggondolt család- és társadalompolitikát érdemes keresni. (Éppen azt, ami a magyar kormányzati döntésekben is megmutatkozik.) A családok számára elérhetőek a lakhatási támogatások, a dajkaság es az otthonápolás államilag finanszírozott munka, az adórendszer kifejezetten ösztönzi a családi vállalkozások indítását és így tovább.  
  4.        Franciaországban nem a Mohamed a legnépszerűbb fiúnév, soha nem is volt: a hivatalos 2018-as előrejelzés szerint még az első tizenötben sem lesz, a huszadik helyre fér oda. (Innen is pusziljuk a sok kis Enzot és Timeót!) Apró clin d'oeil: 2016-ban a legkedveltebb fiúnév a bibliai eredetű Lucas, azaz Lukács volt.

 A migráció, Európa demográfiai átalakulása sok valódi kockázattal jár, ne lovaljuk hát bele magunkat álproblémákba.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.