Migránsok miatt magas a francia születésszám?

/ 2017.12.05., kedd 14:00 /

A poént előre lelőjük: a Mohamed még az első tizenöt legnépszerűbb fiúnév között sincs.

A csütörtöki Heti Válaszban Szőnyi Szilárd kollégám kiváló cikket közölt a kormány jelentős eredményeket hozó családpolitikájáról és a születések számának további emeléséhez szükséges lépésekről. Az írás megemlíti a Kopp Mária Intézetet és megszólaltatja a témában megkerülhetetlen a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetőjét, Skrabski Fruzsinát, ezért az újságíró-dokumentumfilmes megosztotta a cikk ajánlóját Facebook-oldalán. Franciaország európai összehasonlításban kiemelkedően magas (2,08) teljes termékenységi mutatójára utalva Fruzsi megjegyezte: „Franciaország valamit jól csinál.”

Ezt nem kellett volna: azonnal megjelentek a szakértők, akik szerint a szép szám kizárólag a migránsok/betelepültek/ex-gyarmatlakók/muszlimok miatt lehetséges. Különben is – szólt az egyik hozzászólás – Franciaországban tavaly immár a legnépszerűbb keresztnév a Mohamed volt.

Mivel nem először olvasok hasonló álláspontot, életem egy részét Franciaországban töltött sajtómunkásként bátorkodom néhány megjegyzést tenni. Szándékosan nem a népszerű állításokkal ellentétes személyes benyomásaimmal hozakodom elő (amelyek megerősítik, hogy bizony az eredeti francia középosztályban kifejezetten gyakori a nagycsaládos modell), kizárólag statisztikákra és ellenőrizhető tényekre támaszkodom. Nincs kétségem afelől, hogy úgysem győzöm meg azt, aki hinni akar az ellenkezőjében. De néha a jegyzőkönyvnek is dolgozzon az ember, ugye.

  1.        Gyakori népszerű állítás, hogy Franciaországban Németországhoz hasonlóan a bevándorlók miatt nő a népesség. Ha ez így van, nem világos, miért ilyen nagy a szakadék a francia 2,08-as és a német 1,44-es termékenységi mutató között.
  2.        A migráció és demográfia összefüggéseit vizsgáló 2015-ös hivatalos francia belügyminisztériumi statisztika megállapítja: ugyan valóban van különbség a nem bevándorló hátterű és az első generációs bevándorló nők termékenysége között (utóbbiaké 2,73) között, de a második generáció esetében ez lényegében eltűnik. Akinek a szülei bevándorlók (ideértve a volt gyarmatlakókat éppúgy, mint a kelet-európaiakat), átlagosan 1,85 gyermeket, akinek meg nem, az 1,86 utódot vállal. Szó nincs tehát arról, hogy a bevándorló népesség automatikusan multiplikálja magát. A jelentés azt is megállapítja, mivel a bevándorló hátterű szülőkorú nők jóval kevesebben vannak a nem bevándorlóknál, előbbiek a termékenységi mutatókban nem képviselnek döntő hányadot.
  3.        Amint a Facebook-poszt egyik hozzászólója jelezte: a tartósan magas francia termékenység mögött nem a migrációt, hanem a tudatosan végiggondolt család- és társadalompolitikát érdemes keresni. (Éppen azt, ami a magyar kormányzati döntésekben is megmutatkozik.) A családok számára elérhetőek a lakhatási támogatások, a dajkaság es az otthonápolás államilag finanszírozott munka, az adórendszer kifejezetten ösztönzi a családi vállalkozások indítását és így tovább.  
  4.        Franciaországban nem a Mohamed a legnépszerűbb fiúnév, soha nem is volt: a hivatalos 2018-as előrejelzés szerint még az első tizenötben sem lesz, a huszadik helyre fér oda. (Innen is pusziljuk a sok kis Enzot és Timeót!) Apró clin d'oeil: 2016-ban a legkedveltebb fiúnév a bibliai eredetű Lucas, azaz Lukács volt.

 A migráció, Európa demográfiai átalakulása sok valódi kockázattal jár, ne lovaljuk hát bele magunkat álproblémákba.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.