valasz.hu/vilag/igy-talalkozott-donald-trump-es-kim-dzsong-un-128873

http://valasz.hu/vilag/igy-talalkozott-donald-trump-es-kim-dzsong-un-128873

Migránsok miatt magas a francia születésszám?

/ 2017.12.05., kedd 14:00 /

A poént előre lelőjük: a Mohamed még az első tizenöt legnépszerűbb fiúnév között sincs.

A csütörtöki Heti Válaszban Szőnyi Szilárd kollégám kiváló cikket közölt a kormány jelentős eredményeket hozó családpolitikájáról és a születések számának további emeléséhez szükséges lépésekről. Az írás megemlíti a Kopp Mária Intézetet és megszólaltatja a témában megkerülhetetlen a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetőjét, Skrabski Fruzsinát, ezért az újságíró-dokumentumfilmes megosztotta a cikk ajánlóját Facebook-oldalán. Franciaország európai összehasonlításban kiemelkedően magas (2,08) teljes termékenységi mutatójára utalva Fruzsi megjegyezte: „Franciaország valamit jól csinál.”

Ezt nem kellett volna: azonnal megjelentek a szakértők, akik szerint a szép szám kizárólag a migránsok/betelepültek/ex-gyarmatlakók/muszlimok miatt lehetséges. Különben is – szólt az egyik hozzászólás – Franciaországban tavaly immár a legnépszerűbb keresztnév a Mohamed volt.

Mivel nem először olvasok hasonló álláspontot, életem egy részét Franciaországban töltött sajtómunkásként bátorkodom néhány megjegyzést tenni. Szándékosan nem a népszerű állításokkal ellentétes személyes benyomásaimmal hozakodom elő (amelyek megerősítik, hogy bizony az eredeti francia középosztályban kifejezetten gyakori a nagycsaládos modell), kizárólag statisztikákra és ellenőrizhető tényekre támaszkodom. Nincs kétségem afelől, hogy úgysem győzöm meg azt, aki hinni akar az ellenkezőjében. De néha a jegyzőkönyvnek is dolgozzon az ember, ugye.

  1.        Gyakori népszerű állítás, hogy Franciaországban Németországhoz hasonlóan a bevándorlók miatt nő a népesség. Ha ez így van, nem világos, miért ilyen nagy a szakadék a francia 2,08-as és a német 1,44-es termékenységi mutató között.
  2.        A migráció és demográfia összefüggéseit vizsgáló 2015-ös hivatalos francia belügyminisztériumi statisztika megállapítja: ugyan valóban van különbség a nem bevándorló hátterű és az első generációs bevándorló nők termékenysége között (utóbbiaké 2,73) között, de a második generáció esetében ez lényegében eltűnik. Akinek a szülei bevándorlók (ideértve a volt gyarmatlakókat éppúgy, mint a kelet-európaiakat), átlagosan 1,85 gyermeket, akinek meg nem, az 1,86 utódot vállal. Szó nincs tehát arról, hogy a bevándorló népesség automatikusan multiplikálja magát. A jelentés azt is megállapítja, mivel a bevándorló hátterű szülőkorú nők jóval kevesebben vannak a nem bevándorlóknál, előbbiek a termékenységi mutatókban nem képviselnek döntő hányadot.
  3.        Amint a Facebook-poszt egyik hozzászólója jelezte: a tartósan magas francia termékenység mögött nem a migrációt, hanem a tudatosan végiggondolt család- és társadalompolitikát érdemes keresni. (Éppen azt, ami a magyar kormányzati döntésekben is megmutatkozik.) A családok számára elérhetőek a lakhatási támogatások, a dajkaság es az otthonápolás államilag finanszírozott munka, az adórendszer kifejezetten ösztönzi a családi vállalkozások indítását és így tovább.  
  4.        Franciaországban nem a Mohamed a legnépszerűbb fiúnév, soha nem is volt: a hivatalos 2018-as előrejelzés szerint még az első tizenötben sem lesz, a huszadik helyre fér oda. (Innen is pusziljuk a sok kis Enzot és Timeót!) Apró clin d'oeil: 2016-ban a legkedveltebb fiúnév a bibliai eredetű Lucas, azaz Lukács volt.

 A migráció, Európa demográfiai átalakulása sok valódi kockázattal jár, ne lovaljuk hát bele magunkat álproblémákba.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.