valasz.hu/vilag/az-ozil-botrany-utorezgesei-focista-a-nagyhatalmi-jatszmaban-129221

http://valasz.hu/vilag/az-ozil-botrany-utorezgesei-focista-a-nagyhatalmi-jatszmaban-129221

Mimózalelkek diktatúrája

/ 2016.01.06., szerda 16:26 /

Megőrült az angolszász egyetemi világ: a millenniumi nemzedék érzékeny, mint a mimóza, és hisztérikusan válaszol a politikai korrektség szabályainak minden apró sérelmére. Pedig ha mindenkinek az érzéseit tiszteletben kell tartani, nincs többé szólásszabadság.

„Fogd be a szádat! Ki a f*sz vagy te? Le kellene mondanod. Ha így gondolkodsz, le kellene mondanod. Érted? Itt otthont kellene teremtened! Undorító vagy! Az én fájdalmamról beszéljünk, érted?” Így kiabált egy – történetesen fekete – diáklány a kollégiumot vezető mentortanárral a tavalyi év egyik legnagyobb feltűnést kiváltó videófelvételén. Mindez a világ egyik leghíresebb felsőoktatási intézményén, a Yale Egyetemen történt. És Nicholas Christakis szociológusprofesszor zavartan tűrte a szitkok áradatát.

Illedelmes halloween

Magyarországon fegyelmi következményei volnának, ha egy diák így beszélne egy oktatóval. Amerikában viszont a tanárnak kell az állásáért aggódnia. És mi váltotta ki a dühkitörést? Egy körlevél, amit a neves mentortanár szintén oktató felesége írt arról, hogy a kollégium vezetőiként nem szeretnék megmondani, milyen jelmezt szabad felvenni halloweenre. „Ha nem tetszik valakinek a jelmeze, nézzetek félre, vagy mondjátok meg neki. Beszélgessetek. A szólásszabadság és a sértések elviselése a szabad és nyitott társadalom előfeltétele” – írta diákjainak a fejlődéspszichológus Erika Christakis.

A Christakis házaspár ezzel a szelíd levéllel rengeteg polkorrekt tabut sértett meg. Épp csak nem bocsátották el őket az eset után, bár a diákok megpróbálták kikényszeríteni a lemondásukat. Az eset nyomán többek rámutattak, hogy kevés olyan privilegizált fiatal van a világon, mint a Yale Egyetem Silliman Kollégiumának ösztöndíjakkal bőven ellátott, kipárnázott körülmények közt tanuló diákjai, legyen bármilyen a bőrszínük. Talán ebben a kivételes élethelyzetben nem okozhat elviselhetetlen fájdalmat egy diáktárs „sértő” jelmeze. A videón hisztérikusan kiabáló lány kétségbeesése azonban valósnak látszott. Éppen belehelyezkedett a XXI. század eleji nyugati társadalom legfontosabb, akaratérvényesítés szempontjából leghatékonyabb szerepébe: felvette az áldozat pozícióját.

Egyáltalán mitől lehet sértő egy halloweenjelmez? Ezt legalább tudjuk, mert az elmúlt néhány évben több egyetemen útmutatót adtak ki, hogy mit szabad és mit nem felvenni az ünnepre. Minden „etnikai sztereotípiát” erősítő viselet sértő a kisebbségi diákok számára, ezért kerülendő – tanácsolták.

Sokszínűségi kurzus

Az amerikai és az angol felsőoktatásban tavaly tetőzött a politikai korrektség sokadik hulláma, minden korábbinál furcsább jelenségeket produkálva. Kinevetni mégsem érdemes az eseteket, mert ezeken az egyetemeken képzik a világ elitjének következő nemzedékét. Ha Magyarország mentes marad is az őrülettől, nehéz lesz szót érteni azokkal a politikusokkal, tudósokkal és vállalatvezetőkkel, akik a „biztonságos terek”, a mikroagressziók és más őrületek világában szocializálódnak éppen.

Néhány példa az elmúlt hónapok terméséből: az oxfordi egyetemen diákmozgalom követeli, hogy távolítsák el az egyetem nagy mecénása, Cecil Rhodes szobrát, mert gyarmatosító volt, és a látvány sérti a fekete diákokat. A mozgalmárok szerint a tananyagot is át kell írni, mert túl sok benne a fehér író, művész és tudós. A Missouri Egyetemen azt követelik, a faji érzékenység demonstrálása legyen kötelező minden diák és tanár számára, és ennek betartását színes bőrű diákokból álló testület ellenőrizze. A Princeton Egyetemen átnevezik a Woodrow Wilson elnökről elnevezett épületet – mert a XX. század eleji politikusnak mai fülnek vállalhatatlan kijelentései is voltak –, sőt a diákok „kulturális kompetencia és sokszínűség” kurzusokat követelnek. Az ottawai egyetemen betiltották az ingyenes jógaórát, mert néhány diák a távol-keleti kultúrák kisajátításának minősítette. Egy kansasi professzor ellen vizsgálat indult, mert a néger szót használta, bár nem pejoratív módon, csupán azt mondta, fehérként nem értheti, milyen fájdalmas lehet a fekete hallgatóknak falfirkán látni. De ezzel is könnyekre fakasztotta hallgatóit.

A londoni Goldsmith College-ban a muszlim diákok folyamatosan megzavarták a radikális iszlámot bíráló Maryam Namazie emberi jogi aktivista előadását, és kézjelekkel mutatták, hogy el kellene vágni a torkát. Germaine Greer feminista írót majdnem kitiltották a cardiffi egyetemről, mert szerinte a transzszexuálisok nem igazi nők, nem tapasztalták meg a női lét fiziológiai élményeit. (Namazie és Greer a legkevésbé sem konzervatív előadók, a polkorrektség hívei számára nézeteik mégis elviselhetetlenek.) A Warwick Egyetemen egy fehér diákfiú ellen kampány indult, mert azt írta, a legtöbb fiú nem potenciális nemi erőszaktevő, ezért nem akar több meghívót kapni a „szexuális beleegyezés” nevű workshopra, sőt sértőnek érzi, hogy ilyesmivel bombázzák. Az ohiói Oberlin College-ban a keleti diákok tiltakoztak a menzán felszolgált keleti ételek ellen, mert gasztronómiai kultúrájuk kisajátításaként élték meg jelenlétüket az étlapon.

Félelem a diákoktól

Júniusban megjelent egy cikk a Vox magazinban Liberális professzor vagyok, és a liberális diákjaim megrémítenek címmel. A szerző azt írja, középkorú, régi vágású liberális tanárként egyre jobban fél a diákok új nemzedékétől, mivel mindentől kiborulnak és megtorlást követelnek – aminek a vezetőség teret enged. A tanár-diák dinamika veszélyesen megváltozott, a diákokat nem lehet új gondolatokkal, provokatív művekkel vitára ingerelni, mert ezt nem tűrik el. Szigorúan számon kérik viszont a politikai korrektség kánonját a tanárokon, s ők inkább alkalmazkodnak. „Az igazi probléma a társadalmi igazságosság leegyszerűsítő, működésképtelen és végső soron fojtogató koncepciója” – összegezte.

A politikai korrektség elszabadulása két okra vezethető vissza. Az egyik a most húszas évei elején járó „millenniumi nemzedék” túlérzékenysége. A mimózagyerekek teljes érzelmi biztonságot várnak el, és elutasítják a szembenézést azzal, hogy el kell tűrni sértőnek érzett jelenségeket. Inkább feláldozzák a szólás és a tudomány szabadságát, mint hogy elviseljék a vitákkal járó feszültséget. Jellemző, hogy az egyetemi botrányok során a korlátozásokat soha nem a tanárok, hanem a diákok követelik. A másik ok a multikulturalizmus ideológiája: a nyugati egyetemek – az etnikai változások és a pozitív diszkrimináció évtizedei nyomán – valóban sokszínű hellyé váltak, de közben hiányzik a közös kulturális alap. Helyette kultúrharcok törnek ki, melyekben az önmarcangolás és a relativizmus szemléletmódját magukévá tevő, általában nem kisebbségi származású tanárok és egyetemi vezetők rendszeresen meghátrálnak. A kisebbségi diákok a sérelmek fegyverét forgatva küzdenek az előző évszázadoktól megörökölt kulturális keretek ellen, a multikulturalizmus eszmevilága pedig olyan elbizonytalanodást okozott, amiben a polkorrektség hatásos fegyverként forgatható.

Értelmező szótár

A politikai korrektség mindenekelőtt sajátos nyelvet jelent, amely a mögöttes ideológia hordozója. A mesterséges nyelvi formulák elfogadtatása, a közbeszéd stilisztikai értelemben vett uralása talán még a konkrét ügyek megnyerésénél is fontosabb a polkorrektség hívei számára. A polkorrekt beszédmód a társadalomtudományos objektivitás látszatát kelti, de egyben tolvajnyelv is, amely biztosítja a csoportkohéziót a „beavatottak” számára. A vitákban rendszeresen előkerül néhány kulcsfogalom, melyek jelentését a következőkben elmagyarázzuk, bár a példákban lehet némi irónia. A polkorrektség szótára azonban ennél szélesebb: összetett nyelvi rendszer, mely folyamatosan új csipkékkel bővül, és aminek a szabályai folyton változnak. Ma másként kell polkorrektül beszélni, mint tíz éve, és a jelenleg divatos szavak, kifejezések sokszor az angol anyanyelvűek számára is az orwelli „újbeszél” hatását keltik.

SAFE-SPACE - Biztonságos tér. Olyan közeg, ahol a megkülönböztetett kisebbségi csoportok tagjait nem érheti agresszió. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a vallási, etnikai, szexuális, nyelvi és egyéb kisebbségek tagjait nem érheti fizikai bántalom, vagy nem lehetnek pszichológiai terrornak, hátrányos megkülönböztetésnek kitéve; ilyen értelemben jogos elvárás, hogy az egyetemek legyenek biztonságos terek. A safe-space fogalmába beletartozik, hogy semmi olyan hatás nem megengedett, ami bántó lehet. Például egy előadó, akinek nézeteivel a kisebbségi diákok (egy része) nem ért egyet, már megsérti a biztonságos teret – pusztán azzal, hogy számukra kellemetlen nézeteket hangoztat. A polkorrektség ezért választásra kényszeríti az egyetemeket a biztonságos terek igénye és a szólásszabadság között. Példa: „A muszlim diákok biztonságos terét sérti, ha az előadó a saríát kritizálja.”

TRIGGER WARNING - Tartalmi figyelmeztetés. A fogalom mögött megbújó előfeltevés szerint a súlyos sérelmek (például nemi erőszak, diszkrimináció) puszta említése előhívja a sérelem áldozatából a trauma emlékét, és újabb traumát okoz, ezért meg kell óvni ettől. Noha a pszichológusok jelentős része szerint a trauma feldolgozásának nem jó eszköze a tabusítás, a polkorrektség hívei szerint tartalmi figyelmeztetéseket kell elhelyezni, ha egy könyvben vagy előadásban a diákok bántó témákkal találkozhatnak. A tanároktól elvárják, hogy a kötelező olvasmányok listáját trigger warningokkal lássák el, de még jobb, ha nem is adnak fel olyan olvasnivalót, ami traumatikus lehet a diákok számára. Ez az elvárás azonban a világirodalom nagy részét tiltólistára teszi. Példa: „El kellett olvasnunk a Tamás bátya kunyhóját, és a tanár nem adott trigger warningot, hogy a rabszolgaságról szól; ez a könyv számomra feketeként szörnyű traumát jelentett.”

MIKROAGRESSZIÓ - Látszólag ártalmatlan, talán nem is bántó szándékú megszólalás, amely a kisebbségi csoport tagjából negatív érzéseket vált ki, mert előítéletes gondolkodás húzódik meg mögötte. A mikroagresszió sérti a biztonságos teret. Példa: „Te biztos nagyon jó vagy matekból” – amennyiben távol-keleti származású diáknak mondod, akkor rasszista előítélettel fordulsz feléje.

CULTURAL APPROPRIATION - Kulturális kisajátítás. Egy másik kultúra egyes külsődleges elemeinek átvétele olyan emberek által, akik nem tartoznak ehhez a kultúrához. Ez állítólag bántó azoknak, akiknek a kultúrájához az adott ruhadarab/kifejezés/szokás hozzátartozik, különösen, ha fehérek teszik, akik a világ összes más kultúráját megpróbálták tönkretenni a gyarmatosítás során. Példa: „Graham ma sombreróban jött be az órára, pedig fehér. Mexikóiként mélyen sért, hogy ki akarja sajátítani a kultúrámat!”

INSTITUTIONAL RACISM - Intézményes rasszizmus. A hátrányos faji megkülönböztetés nyílt vagy bújtatott formája, amely a vád szerint beépült az intézményes működésbe, és az intézmény vezetői talán nem is érzékelik vagy nem szándékoltan tartják fenn. Nehezen megfogható fogalom, mert szinte bármilyen történetileg vagy szociokulturális okok miatt kialakult állapot rasszizmusnak minősülhet. Példa: „Az egyetem vezetőinek csak 23 százaléka fekete, pedig városunk lakosságában ez az arány 42 százalék – ez az intézményes rasszizmus bizonyítéka!”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.