Minden út Pekingbe vezet?

/ 2017.12.20., szerda 16:48 /

A nemrég lezajlott kínai pártkongresszus fő eredménye az volt, hogy Hszi Csin-ping pártfőtitkárt megerősítették hatalmában, még „az új korszak kínai színezetű szocializmusáról szóló gondolatait” is bevették a pártalkotmányba, ami azt jelenti, hogy ha ezután valaki nem ért egyet Hszivel, az nem a pártfőtitkárral nem ért egyet, hanem a Párttal. Az pedig Kínában nem (sem) a hosszú, kiegyensúlyozott, békés élet titka. A kongresszus kevésbé közismert döntése volt, hogy az úgynevezett Övezet és Út kezdeményezést is felvették a párt alapszabályába.

Az Övezet és Út – egyszerűbben Új Selyemút – Hszi Csin-ping személyes projektje, vagyis kanonizálása részben szintén a pártfőtitkár hatalmának megszilárdításáról szól. Hiszen az ő megbízatása 2022-ben lejár, de mi lenne akkor a Selyemúttal, ha visszavonul az egyetlen ember, aki pontosan tudja, hogy mi is az? Ugyanakkor több is van a dologban mint hatalomtechnika, a kínaiak tényleg komolyan veszik a Selyemút-ügyet.

Az Új Selyemút arról szól, hogy egy kontinenst csinálnak Eurázsiából. Vagyis összekötik a gigaszárazföld két végét kikötők, repülőterek, utak, sínek, vezetékek, csövek, drótok, huzalok és kábelek hálózatával, s a jogi és pénzügyi kereteket is egységesítik, hogy akadálytalanul áramolhassanak az áruk, emberek és információk Sanghajtól Madridig, akár tengeren, akár szárazföldön. A vállalkozás jelenleg 65 országot érint, ezekben lakik a világ népességének 60 százaléka, és itt állítják elő a világ GDP-jének harmadát. Az elképesztő méretek miatt nincsenek részletes tervek, inkább csak valamiféle vízió van egy nagy és boldog gazdasági közösségről – ahol azért a biztonság kedvéért minden út Pekingbe vezet –, s ennek kereteit kellene tartalommal kitölteni néhány évtized alatt sok csillió dollár elköltésével.

Miért jó ez a kínaiaknak? Gazdasági növekedésük – s ezzel stabilitásuk – fenntartásához szükségük van piacokra, s arra, hogy áruik el tudjanak jutni ezekre. Az sem mellékes, hogy a Selyemút beruházásai munkát adnak az óriási túlkapacitásokkal küzdő kínai építőiparnak. És persze, ami túlmutat az aprópénzen: a projekt hatalmi kérdés is, színtiszta geopolitika, célja Kína nagyhatalmi státuszának elismertetése és növelése, a kínai befolyás terjedését keleti irányból blokkoló Egyesült államok ellensúlyozása nyugati nyomulással.

Aki azonban azt hiszi, hogy a politikai térnyerésért cserébe Kína veszteséges üzletekbe is bele fog menni, csalódni fog. Az Új Selyemút nem arról szól, hogy a kínaiak saját pénzből megépítenek mindent, amire a Türkmenisztántól Magyarországig terjedő szürke zónában a népek nagy családjának szüksége van. Hanem arról, hogy igyekeznek a helyiekkel kifizettetni mindent, ami Kínának kell – ehhez esetleg hitelt adnak, de azt se olcsón –, s csak akkor állják ők a cechet, ha az adott beruházásra nagyon és sürgősen szükségük van. Így van, ahova sok pénzt betesznek, például a Kína–Pakisztán Gazdasági Folyosóba, ami Nyugat-Kínát a szárazföldön összeköti az Arab-tengerrel, szépen megkerülve Délkelet-Ázsiát és Indiát. És van, ahova nem, ilyen lesz többek között a Budapest–Belgrád vasútvonal, ami a kínaiaknak nem annyira fontos, hogy különösebb áldozatot vagy kockázatot is vállaljanak érte, ezért mi fogjuk kifizetni.

Mostanában mindenki, aki szeretne Pekingtől egy kis pénzt leszakítani, Új Selyemút-lázban ég, és a kínaiak hajlamosak arra, hogy ünnepeltessék is magukat a hatalmas vállalkozás miatt. De a projektet nem érdemes túlértékelni: a kínaiak 2014 és 2016 között 50 milliárd dollárt fektettek be a Selyemútba, ami egyhavi kereskedelmi többletüknek felel meg, és aminek havonta többszörösét fektetik be – otthon. A kétkedőknek sincs azonban igazuk, mert azért ez is szép pénz, és még szebb pénzek lesznek elköltve – persze nem esztelenül, ingyenebéd ugyanis Kínában sincs. Jó lenne a „hullani fog a kínai della az égből, csak győzzük elkapdosni”, illetve a „Kína kizárólag lop, csal és hazudik” végletek között valamiféle középutat találni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.