Mindenki nyugodjon le! Nem a második Hitler került hatalomra

/ 2016.11.09., szerda 09:50 /

Fotó: Getty/Europress/Matthew Busch

A nyugati politikai és médiaelit világvége hangulatban gyászol. Miközben:

1. Eleve nem arról van szó, hogy a világ leghatalmasabb államának lakói egy emberként beálltak egy nagyhangú populista mögé, hanem arról, hogy van egy tökéletesen kettéhasadt ország, ahol egyszázalékos szavazói átvándorlás éppen ellentétes eredményt hozott volna. Csak éppen a világ (nagyrészt balliberális) megmondói nem tudják elviselni, ha kisebbségben vannak, még akkor sem, ha a vereségük éppen csak hajszálnyi, és persze nem örökké szóló.

2. Ahogy Obama elnök kommentálta az eredményt, holnap is felkel a nap, és Amerika a legnagyszerűbb ország. Vagyis az Egyesült Államok tényleg működő demokrácia, és az elnöknek közel sincs akkora hatalma, mint azt gondoljuk. A töredékét sem teheti meg egyedül annak, amit a kínai vagy az orosz államfő, netán a magyar miniszterelnök megtehet. Egyrészt korlátozza ebben a hagyomány, amit mutat nemcsak Clinton gratulációja, hanem az arra adott nagyvonalú Trump-válasz. Aztán ott a tényleg kőbe vésett alkotmány, a hatalmas és az államtól teljesen független magángazdaság, és még a törvényhozás is, még akkor is, ha a mostani választáson az is eldőlt, hogy a képviselőházban és a szenátusban is republikánus többség lesz. A republikánus képviselők és szenátorok ugyanis önálló politikai figurák, egyáltalán nem Trump bábjai, bár természetesen ők is érdekeltek a sikerében.

3. Éppen ez utóbbiból adódik egy érdekes forgatókönyv lehetősége is.

Még fél évvel ezelőtt vettem részt egy ebéden az egyik legbefolyásosabb republikánus háttéremberrel, Grover Norquisttal. Aki egyrészt megjósolta, hogy Trump fog győzni, ami persze lehet kötelező optimizmus is egy republikánus részéről, de azért most visszanézve mégis elismerésre méltó. Norquist ennek okát egyébként abban látta, hogy Trump az egyetlen, akiről az átlag amerikai elhiszi, hogy törődik vele és tényleg odafigyel a gondjaira. S persze egyrészt vicces, hogy az átlagemberek egy narcisztikus milliárdostól várják ezt, de ez nemcsak róluk mond el sokat, hanem Trump ellenfeleiről, azaz a többi politikusról is.

Nos, Norquist azt mondja, hogy Trumpnak nincsenek szakemberei és kidolgozott elképzelései, a republikánus törvényhozóknak azonban nagyon is vannak, csak ezeket az Obama-adminisztrációban nem tudták megvalósítani. Ezek a tervek markánsan jobboldaliak, de nem szélsőségesek.

Trumpnak nem is lesz más dolga, mint átvenni ezeket, és a saját marketingzsenijével eladni őket a választóknak. Vagyis elhitetni velük, hogy ő a lehető legjobb alkut kötötte, és szavatolja, hogy ez jó lesz nekik.

A megnyugtatásnak másik változatát a CNN-en hallottam egy republikánus szakértőtől, aki viszont azt mondta, hogy Trump – ahogy az üzleti életben is tette – egyszerűen a legjobb szakembereket fogja felbérelni egy-egy probléma megoldására. Amelyek nyilván megint csak nem szélsőséges, hanem szakmai megoldások lesznek, még ha nem is fognak a politikai ellenfeleinek tetszeni.

4. S végül ott egy további korlát: Trump egyszerűen rá fog ébredni arra, amire minden, egy rendszerbe kívülről bekerülő ember ráébred, vagyis hogy egy csomó elképzelést egyáltalán nem lehet majd megvalósítani, és hogy nem is biztos, hogy olyan nagyon lehet más a politika.