„Mint egy elhalasztott kivégzés” – így érzi magát a kárpátaljai magyarság vezetője

/ 2018.02.06., kedd 12:20 /
„Mint egy elhalasztott kivégzés” – így érzi magát a kárpátaljai magyarság vezetője

„Úgy érezzük magunkat, mint egy elhalasztott kivégzésnél: bár némiképp megkönnyebbültünk, de nem oszlatták el minden kétségünket” – így reagált a Válasz.hu-nak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arra, hogy az ukrán oktatási minisztérium közölte: kész arra, hogy 2020 helyett 2023-ig meghosszabbítsa a tavaly ősszel elfogadott új ukrán oktatási törvény nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyében foglaltak bevezetésére meghatározott átmeneti időszakot.

Brenzovics László, a kijevi parlament, a Verhovna Rada egyetlen magyar nemzetiségű képviselője szerint ugyanakkor reményre adhat okot az, hogy Kijev – bár az oktatási miniszter ezt tagadta, de nyilvánvalóan a nemzetközi nyomás hatására – legalább hajlandó mindezt megfontolni. A hivatalos közlés ettől még sok kérdőjelet hagyott a KMKSZ-ben, hiszen a törvény – és annak vitatott 7. cikkelye – ettől még hatályban marad, sőt a jogszabályt az Európa Tanács részéről véleményező Velencei Bizottság nem csak a 2023-ig tartó halasztást javasolta – hanem például az orosz nyelvű oktatásnak az EU-s nyelvekkel (így például a magyarral) szembeni hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését. „Tisztázni kell, megmaradhatnak-e az iskoláink, és lehet-e majd a felsőbb osztályokban is magyarul tanulni” – fogalmazott Brenzovics.

A KMKSZ elnöke arra nem tudott válaszolni, hogy a határidő-hosszabbítás elég lehet-e arra, hogy változzon a magyar kormánynak az Ukrajna EU- és NATO-közeledését blokkoló magatartása, noha korábban Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, erre akkor kerülhet sor, ha a megoldás „találkozik a kárpátaljai magyarok érdekével és akaratával”. Brenzovics szerint a kárpátaljai magyarság számára az volna kívánatos, hogy ha a magyar nyelvű oktatásra – minthogy a magyar az orosszal vagy a lengyellel ellentétben nem rokonnyelv az ukránnal – külön módszertant dolgoznának ki, miközben hatékonyabbá teszik az ukrán nyelv tanítását.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Betont mindenhova!

Az egyik helyen a teniszre hivatkozva emelnek betonmostrumot, Zuglóban viszont a teniszpályákat veszik el egy fedett futópálya kedvéért.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.