Mit akar valójában Donald Trump Szíria bombázásával?

/ 2018.04.16., hétfő 12:00 /
Mit akar valójában Donald Trump Szíria bombázásával?

Mission accomplished! (A küldetés teljesítve!) –írta Twitter-üzenetében Donald Trump elnök a szövetségesekkel, Nagy Britanniával és Franciaországgal végrehajtott szíriai bombázás után. Óriási sikernek tartotta a “gázzal ölő állat” elleni rakétatámadást.

De mi volt a küldetés célja? A vegyi fegyvereket használó Aszad elnök egyszeri megbüntetése, s ezzel mielőbb szabadulni a szír válságtól? Vagy a bombázás csak nyitány volt, és nagyobb erőkkel fog beszállni Amerika a szír polgárháború utáni rendezésbe, kierőszakolva a rezsimváltozást, Aszad eltávolítását? Ahogy az amerikai elnök keményvonalas tanácsadói és egyes törvényhozók szeretnék.

Donald Trump újszerű közel-keleti politikával kampányolt 2016-ban. Történelmi hibának nevezte az iraki háborút, az afgán háború utáni nemzetépítést. Elítélte a demokrácia exportálását. Csökkenteni kívánta az Egyesült Államok szerepét a Közel-Keleten.

Még két héttel ezelőtt is azt ígérte híveinek egy ohiói nagygyűlésen, hogy rövidesen kivonja az amerikai csapatokat (2000 katonát) Szíriából, és a rendezést másokra bízza. Hiába kérte az ellenkezőjét barátja, a szaúdi uralkodó, Trump állítólag azt válaszolta neki, hogy fizesse meg az ottmaradást. Ezentúl senkit sem védenek meg az amerikaiak ingyen. Az elnök felemlegette, hogy 17 év alatt 7 trillió dollárt költött az Egyesült Államok a Közel- Keletre, és semmit sem kapott vissza.

Az amerikai haditengerészet által közreadott felvételen Tomahawk cirkálórakétát indítanak szíriai célpontok felé az amerikai Monterey repülőgép-hordozó fedélzetéről a Vörös-tengeren április 14-én

Az „America First” tábor természetesen örült annak, hogy a külföldi intervenciók helyett otthon akarja az elnök elkölteni a pénzt állásteremtésre, utakra, hidakra.

Az elképzelést eddig harsány retorika kísérte, de tettek nem követték, a közel-keleti darázsfészket csak most kezdi érzékelni Donald Trump. Neki sincs fogalma arról, hogy mit lehet kezdeni a 17 éve tartó megnyerhetetlen afgán háborúval. Az esetleges amerikai kivonulás utáni hatalmi vákuumban milyen szélsőséges csoport erősödik meg?

A szír polgárháborúban az ISIS leverését tartotta Trump elsődleges célnak. A humanitárius válság megoldásában, a béketárgyalásokban már nem különösebben akart részt venni.

De Trump számára is választóvonal volt a vegyi fegyverek használata. Barack Obamával ellentétben ezt meg is torolta. Már 2017-ben bombázta Aszad bázisát. Április 7-én pedig arról szerzett tudomást a világ, hogy Aszad ismételten vegyi fegyvert használt saját civil lakossága ellen. 42 férfit, nőt, gyermeket ölt meg.

Egy videofelvételből kiragadott képen az április 7-i vegyi támadásban megsérült gyermekeket ápolnak egy dumai kórházban

Fotó: Europress/AFP

Trump azonnali bombázást sürgetett. Az időpontban és mértékben azonban nem volt egyetértés a kormányon belül. A Pentagon vezetője, James Mattis védelmi miniszter meg akarta várni, míg pontosan kiderül, ki is hajtotta végre a vegyi fegyveres akciót.

Mint ismeretes, az Aszadot támogató Oroszország nyugati provokációnak tartotta a támadást, és azt hangsúlyozta, hogy a háborút megnyerő szír elnöknek nem áll érdekében saját népét tovább irtani. Szegej Lavrov orosz külügyminiszter egyenesen az angol titkosszolgálatot vádolta meg.

A Trump-kormány új nemzetvédelmi főtanácsadója, John Bolton nagyobb kiterjedésű beavatkozást sürgetett. Ezen az állásponton van az új külügyminiszter, Mike Pompeo is. Hozzájuk csatlakozik, Nikki Haley ENSZ nagykövet, aki újabb oroszellenes szankciókról beszél. Ezzel fogják büntetni Putyint Aszad támogatásáért. De számos neokonzervatív is erőtlen lépésnek tartja a bombázást. Tovább folytatnák a katonai beavatkozást, hogy megakadályozzák az orosz befolyás növekedését a Közel-Keleten.

Donald Trump a mérsékeltekre hallgatva az egyszeri, korlátozott beavatkozás mellett döntött. Nem akar komolyabb összeütközést Putyinnal Szíria miatt, és nem akar belebonyolódni egy kilátástalan háborúba.

Stratégia helyett improvizációk, meghökkentő kijelentések, fenyegető retorika jellemzik Trump külpolitikáját, amivel sokszor nemcsak szövetségeseit, de saját tanácsadóit is meglepi. Azt sem lehet tudni, hogy kinek a szavára fog hallgatni a jövőben. Kinek a befolyása lesz nagyobb: a héjáké, a mérsékelteké vagy a Fox tévécsatornáé? Közben Donald Trumpot mostanában nem a külpolitikai problémák érdeklik; fojtogatják a jogi eljárások, dühíti az FBI volt igazgatójának új, leleplező könyve.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.