Mit is gondol Ferenc pápa a melegekről?

/ 2015.10.08., csütörtök 12:12 /
Mit is gondol Ferenc pápa a melegekről?

Minden látszat ellenére a pápa nem írja át a katolikus tanítást a homoszexualitásról. Ennek ellenére – pontosabban: ebből következően – továbbra is szeretettel fordul a meleg emberekhez.

A napokban kezdődött vatikáni szinódus központjában az ép és sérült családok, a jelen kor kihívásai között küszködő, a házasságra nem lépő, csak az együttélést választó párok, az elvált és újraházasodott katolikusok pasztorációja áll. A világsajtó azonban a sok téma közül leginkább arra van ráizgulva, hogy a püspökök tesznek-e engedményt a homoszexuálisoknak, és változtatnak-e az egyház tanításán. Miközben a pápa és a Szentszék minduntalan leszögezi, hogy a zsinat nem fogja felforgatni a katolikus hit és erkölcs alapjait, Ferenc nyilatkozataiból és gesztusaiból többen arra következtetnek, hogy LMBT-ügyekben elmozdulás várható. Ezért talán nem haszontalan összefoglalni, mit is tart és mit nem az egyház, illetve annak feje a homoszexualitásról.

– „Ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?” Tavalyi nyilatkozata óta ezt a mondatot idézi a fél világ annak alátámasztására, hogy Ferenc, az egyháznak tulajdonított tanítás ellenére, nem hajlandó elítélni saját nemükhöz vonzódó embertársait. Amint azonban a Magyar Kurír katolikus hírügynökség már korábban tisztázta, e szavak nem abban az összefüggésben hangzottak el, ahogy idézik őket. Mert nézzük csak meg a válasz egészét, mely egyébként a Vatikánban működő állítólagos meleglobbira utaló kérdésre született:

„Állítólag van pár meleg ember itt. Szerintem amikor találkozunk egy meleg emberrel, különbséget kell tennünk aközött, hogy egy személy meleg, illetve hogy tagja egy lobbinak, mert a lobbik nem jók. Hanem rosszak. Ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt? A Katolikus Egyház Katekizmusa gyönyörűen magyarázza ezt el, de azt mondja, várjunk egy pillanatot, hogy is mondja, azt mondja, hogy a meleg személyeket sosem szabad marginalizálni, és integrálni kell őket a társadalomba. A probléma nem az, ha valakinek ilyen beállítódása van; nem, testvéreknek kell lennünk, ez az elsődleges. De van egy másik probléma: ha az ilyen beállítódásúak lobbit szerveznek. Kapzsi emberek lobbija, a politikusok lobbija, a szabadkőművesek lobbija, sok lobbi van. Ez a legsúlyosabb probléma számomra.”

– A katolikus egyház katekizmusa is különbséget tesz a hajlam, az azt megélő személy, illetve a homoszexuális cselekedet között:

„A hagyomány a Szentírásra támaszkodva – mely úgy mutatja be a homoszexuális kapcsolatokat, mint súlyos eltévelyedéseket – mindig vallotta, hogy »a homoszexuális cselekedetek belső természetük szerint rendetlenek«. Ellentétesek a természetes törvénnyel. (…) Nincs olyan eset, amikor jóváhagyhatók lennének. Nem elhanyagolható azon férfiak és nők száma, kiknek homoszexuális hajlama nagyon mélyen gyökerezik. E hajlam, mely objektíve rendetlen, többségük számára próbatétet jelent. Tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel kell fogadni őket. Kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan megkülönböztetés minden jelét.”

– Amikor Ferenc nemrég New Yorkban misézett, az egyik olvasmány a CBS tévétársaság vállaltan homoszexuális showmanje, Mo Rocca szájából hangzott el. E tényt az LMBT-szervezetek hangosan ünnepelték, igazolva látván törekvésüket a katolikus egyházon belüli térnyerésre. Pedig a pápa lehet, hogy nem is volt tisztában a férfi nem identitásával, vagy ha igen, akkor csak átültette a gyakorlatba „Ha egy meleg Istent keresi…” kezdetű kijelentését.

– Ugyancsak amerikai látogatásán a pápa találkozott egykori argentin tanítványával, egy több mint tíz éve homoszexuális párkapcsolatban élő férfival. A beszámolók szerint megölelték egymást – amint régi barátok között szokás –, és jól elbeszélgettek a régi időkről. Normális, szívet melengető gesztus: a pápa nem tagadta meg „objektíve rendetlen” hajlammal élő barátját, utóbbi viszont nem bojkottálta azt az egyházfőt, aki minden hivatalos nyilatkozatában kiáll a melegházasság ellen.

– A pápa ugyanis már 2010-ben, Buenos Aires érsekeként „antropológiai visszalépésnek” nevezte a melegházasságot, és az erről szóló argentin törvény leghatározottabb ellenzői közé tartozott. „Az argentin népnek olyan helyzettel kell szembenéznie, amely mélységes sebet ejthet a családokon. Egy készülő törvénytervezet szerint legális és engedélyezett lehet az azonos neműek közti házasság. Ez a tervezet megkérdőjelezi a család identitását és az anya-apa-gyermekek alkotta egység túlélési lehetőségét!” – írta akkor. De a melegházasságról szóló tavaszi szlovákiai referendum előtt is hasonló egyértelműséggel állt ki a hagyományos család megvédése mellett.

– A világegyház erősen megosztott a homoszexualitás kérdésében. Miközben az Egyesült Államokban United Ways Ministry néven katolikus hívők, sőt papok szerveződnek mozgalomba a melegek pasztorációjának, mi több, házasodásának támogatására, a mostani családszinódus előtt felerősödött különösen az afrikai püspökök hangja, akik hallani sem akarnak a homoszexualitásnak tett bármiféle engedményről.

– A zsinat előtt Rómában egy lengyel pap sajtótájékoztatón hozakodott elő homoszexualitásával, és még a párját is bemutatta az újságíróknak. A Szentszék azonnal elbocsátotta vatikáni hivatalából, püspöke eljárást kezdeményezett ellene, ő viszont kijelentette, hogy Katalóniában tervezi folytatni az életét, barátja oldalán. Egyúttal arra figyelmeztette az egyházat, hogy a Vatikánban korántsem volt egyedül a hajlamával. (A pápa nyilván tisztában van a helyzettel, így a legnagyobb empátia mellett az év eleje óta nem hajlandó elfogadni a nyíltan homoszexuális francia nagykövetjelölt megbízólevelét.)

– A Szentszék ugyanakkor az utóbbi évtizedekben gesztusok sorát tette a melegek felé. Miközben kinyilvánította, hogy a saját neméhez vonzódó férfit nem lehet pappá szentelni, több nyilatkozatban is leszögezte, hogy a homoszexuális embereknek ugyanolyan joguk van a pasztorális törődésre, mint másoknak. Ha az alaptanítás megváltoztatásáról nem is, erről bizonyosan sok szó fog esni a mostani szinóduson is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.