Mitől ideges a gyerek? Figyelj a rovarirtóra!

/ 2013.11.12., kedd 20:15 /
Mitől ideges a gyerek? Figyelj a rovarirtóra!

A gyerek izeg-mozog, sőt, nem egyszerűen csak eleven, hanem kifejezetten túlmozgásos, időnként furcsán viselkedik, reakciói megmagyarázhatatlanok, néha teljesen kivetkőzik önmagából. Valami baj van! - panaszolják az anyukák, és viszik az orvoshoz a gézengúzt. A doktorok azonban nemegyszer nem tudnak mit kezdeni az ismeretlen eredetű, kóros rakoncátlankodással, legyintenek, hogy hagyni kell a gyerkőcöt, ugrálja és tombolja ki magát, majd megnyugszik.

A legújabb kutatások szerint azonban korántsem ilyen egyszerű a helyzet. Az esetek többségében ugyanis a viselkedési problémákkal küszködő gyermek nem csupán kópé, hanem - beteg. Viselkedészavarainak sok oka lehet, és kanadai tudósok éppen a napokban arról publikáltak kutatási eredményeket, miszerint az otthon, vagy akár az iskolákban is tartott és használt rovarirtó szerek szintén okai lehetnek a furcsa viselkedés-zavaroknak. Mi több:  sokáig ártalmatlannak tartott vegyszerek is idegrendszeri betegségeket, agykárosodást okoznak.

Quebeci kutatók 779 hat és tizenegy év közötti gyermeket vizsgáltak, egy esztendőn keresztül, rendszeres vér-és vizeletteszteket végeztek náluk, és közben gondosan feljegyezték a szülők megfigyeléseit is, amelyeket gyermekeik viselkedéséről mondtak el. Így derült ki, hogy a viselkedési zavarokkal küszködő gyermekek kilencvenhét százalékának vizeletében piretroidot, kilencvenegy százalékuknak a vizeletmintáiban pedig szerves foszfátot találtak. A piretroid rovarölő szer, amely a rovarok számára idegméreg, ám az emberi szervezetre mindmostanáig veszélytelennek gondolták. Hasonlóképpen rovarirtó szer a szerves foszfát is, amelyet viszont, éppen veszélyessége miatt, sok helyütt már ki is vontak a forgalomból.

A kanadai kutatók azonban - akik most elsők között vizsgálták a piretroidok esetleges kártékony hatását az emberi egészségre - bizonyítottnak találták, hogy a szervezetben felbomló szer, bizony, mérgező emberre is, kivált kiskorúakra. A Scientific American című szaklapban közölt kutatási eredményeikhez fűzött véleményükben hangsúlyozzák, hogy az elmúlt években alaposan megnőtt a piretroidok felhasználása, ezzel helyettesítették ugyanis a növényvédelemben használt szerves foszfátokat, vagy más néven, organofoszfátokat. (A szerves foszfátokról már korábban bebizonyosodott, hogy egyértelműen károsítják a magzati idegrendszert, ezért a szerves foszfát alapú rovarölők belterületi használatát már le is állították, igaz, a nagyipari gazdaságok külterületein a mai napig permetezik.)

A szakemberek széles köre meggyőződéssel vallotta és vallja, hogy viszont a piretroidok sokkal-sokkal biztonságosabbak, mint a szerves foszfátok.

Eddig kevés felmérés készült erről a peszticidről. Tavaly New York városában kezdődtek ilyen irányú kísérletek, s már azok is jelezték: azoknak a csecsemőknek, akiket az anyaméhben ért piretroid-terhelés, lassabb a fejlődésük, és idegrendszeri problémáik alakulnak ki. Sőt: már a piretroidoknak már az alacsony szintje is kártékony. Ennek magyarázata, a kutatók szerint, abban rejlik, hogy a fejlődésben lévő agy és idegrendszer sokkal érzékenyebb az idegmérgekre, mint a kialakult-stabilizálódott szervezet. A vegyszer pusztító hatása már az ötödik életévben megtapasztalható: a kisgyermekek figyelemzavarokkal küszködnek (a fiúk egyébként erősebben, mint a kislányok), és nagy valószínűséggel kialakul náluk a figyelemhiányos hiperaktivitás zavara (az ADHD, amely rövidítés az angol „Attention Deficit Hyperactivity Disorder" kifejezésből ered).

Mindezzel együtt is: tanulmányukban a kanadai kutatók fontosnak tartják megjegyezni azt is, hogy kutatási eredményeik további kiegészítésekre szorulnak. Azaz további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy ennek a rovarirtónak a káros-betegítő hatásait visszavonhatatlanul igazolják.

Jelenleg egyébként mintegy háromezerötszáz-féle olyan rovarirtó kapható, amely piretroidot tartalmaz. Köztük bolhairtók, vagy csótányellenes szerek is.

Rosta

Dévényi István

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Kossuth újratöltve

Úgy látszik, ez Kossuth-nap, de annyi baj legyen: felavatták Horvay János Kossuth-szobrát, nem találják ki, melyik téren.

Kossuth, kifli, köztévé

Biztos rosszmájú vagyok, de túl sok mindent nem várok a közmédia éppen aktuális megújulásától – mondjuk az állítólag CNN-be öltött BBC-re, az új hírcsatornára meglehetősen kíváncsi vagyok. Egy műsor azonban biztos odaszögez majd a képernyő elé.

Kétharmad lett, csókolom, maradhat?

A veszprémi választás előtt cizellált vita dúlt arról, kell-e még a kormánypártnak a kétharmad, vagy a magyar élet folyója a szupertöbbség nélkül is szépen hömpölyög tova. A mai nap megadta a választ.

Ennyit kap a magyar luxusnyugdíjas

A magyar nyugdíjasok fele havonta százezer forintnál kevesebből él. A leggazdagabb nyugdíjas azonban havi 1,3 milliót kap. Hogyan alakultak át a juttatások az elmúlt évben? Eláruljuk.

„Istent cinkostárssá teszik egy népirtásban”

Levezethetők az ISIS kegyetlenkedései a Koránból? Tényleg megengedik emberek élve elégetését a szent iratok? Hogyan fordulhat elő, hogy egy prédikátor egyik nap élteti, másik nap elítéli az erőszakot? Muszlim vallási vezetők és szakértők válaszolnak.

Paks: 30 évre titkosítva

A kormánypártok támogatásával, az ellenzék hangos tiltakozása mellett megszületett a döntés: unokáink már látni fogják a paksi bővítés adatait.