Mitől ideges a gyerek? Figyelj a rovarirtóra!

/ 2013.11.12., kedd 20:15 /
Mitől ideges a gyerek? Figyelj a rovarirtóra!

A gyerek izeg-mozog, sőt, nem egyszerűen csak eleven, hanem kifejezetten túlmozgásos, időnként furcsán viselkedik, reakciói megmagyarázhatatlanok, néha teljesen kivetkőzik önmagából. Valami baj van! - panaszolják az anyukák, és viszik az orvoshoz a gézengúzt. A doktorok azonban nemegyszer nem tudnak mit kezdeni az ismeretlen eredetű, kóros rakoncátlankodással, legyintenek, hogy hagyni kell a gyerkőcöt, ugrálja és tombolja ki magát, majd megnyugszik.

A legújabb kutatások szerint azonban korántsem ilyen egyszerű a helyzet. Az esetek többségében ugyanis a viselkedési problémákkal küszködő gyermek nem csupán kópé, hanem - beteg. Viselkedészavarainak sok oka lehet, és kanadai tudósok éppen a napokban arról publikáltak kutatási eredményeket, miszerint az otthon, vagy akár az iskolákban is tartott és használt rovarirtó szerek szintén okai lehetnek a furcsa viselkedés-zavaroknak. Mi több:  sokáig ártalmatlannak tartott vegyszerek is idegrendszeri betegségeket, agykárosodást okoznak.

Quebeci kutatók 779 hat és tizenegy év közötti gyermeket vizsgáltak, egy esztendőn keresztül, rendszeres vér-és vizeletteszteket végeztek náluk, és közben gondosan feljegyezték a szülők megfigyeléseit is, amelyeket gyermekeik viselkedéséről mondtak el. Így derült ki, hogy a viselkedési zavarokkal küszködő gyermekek kilencvenhét százalékának vizeletében piretroidot, kilencvenegy százalékuknak a vizeletmintáiban pedig szerves foszfátot találtak. A piretroid rovarölő szer, amely a rovarok számára idegméreg, ám az emberi szervezetre mindmostanáig veszélytelennek gondolták. Hasonlóképpen rovarirtó szer a szerves foszfát is, amelyet viszont, éppen veszélyessége miatt, sok helyütt már ki is vontak a forgalomból.

A kanadai kutatók azonban - akik most elsők között vizsgálták a piretroidok esetleges kártékony hatását az emberi egészségre - bizonyítottnak találták, hogy a szervezetben felbomló szer, bizony, mérgező emberre is, kivált kiskorúakra. A Scientific American című szaklapban közölt kutatási eredményeikhez fűzött véleményükben hangsúlyozzák, hogy az elmúlt években alaposan megnőtt a piretroidok felhasználása, ezzel helyettesítették ugyanis a növényvédelemben használt szerves foszfátokat, vagy más néven, organofoszfátokat. (A szerves foszfátokról már korábban bebizonyosodott, hogy egyértelműen károsítják a magzati idegrendszert, ezért a szerves foszfát alapú rovarölők belterületi használatát már le is állították, igaz, a nagyipari gazdaságok külterületein a mai napig permetezik.)

A szakemberek széles köre meggyőződéssel vallotta és vallja, hogy viszont a piretroidok sokkal-sokkal biztonságosabbak, mint a szerves foszfátok.

Eddig kevés felmérés készült erről a peszticidről. Tavaly New York városában kezdődtek ilyen irányú kísérletek, s már azok is jelezték: azoknak a csecsemőknek, akiket az anyaméhben ért piretroid-terhelés, lassabb a fejlődésük, és idegrendszeri problémáik alakulnak ki. Sőt: már a piretroidoknak már az alacsony szintje is kártékony. Ennek magyarázata, a kutatók szerint, abban rejlik, hogy a fejlődésben lévő agy és idegrendszer sokkal érzékenyebb az idegmérgekre, mint a kialakult-stabilizálódott szervezet. A vegyszer pusztító hatása már az ötödik életévben megtapasztalható: a kisgyermekek figyelemzavarokkal küszködnek (a fiúk egyébként erősebben, mint a kislányok), és nagy valószínűséggel kialakul náluk a figyelemhiányos hiperaktivitás zavara (az ADHD, amely rövidítés az angol „Attention Deficit Hyperactivity Disorder" kifejezésből ered).

Mindezzel együtt is: tanulmányukban a kanadai kutatók fontosnak tartják megjegyezni azt is, hogy kutatási eredményeik további kiegészítésekre szorulnak. Azaz további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy ennek a rovarirtónak a káros-betegítő hatásait visszavonhatatlanul igazolják.

Jelenleg egyébként mintegy háromezerötszáz-féle olyan rovarirtó kapható, amely piretroidot tartalmaz. Köztük bolhairtók, vagy csótányellenes szerek is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.