Montgomery polgármestere: Arany legendára alapozta A walesi bárdokat

/ 2017.03.09., csütörtök 14:00 /

Díszpolgárrá avatta Arany Jánost A walesi bárdokban megénekelt Montgomery polgármestere. Interjú a városka vezetőjével, Eric Fairbrotherrel.

– Melyik az a három kifejezés vagy név, ami az eszébe jut Magyarországról? Arany Jánost most nem ér mondani.

– Bátorság, állhatatosság és Puskás.

– Robert Evans oxfordi történész szerint a magyarok – mint ugyancsak elnyomott népben – mindig is sorstársat láttak a walesiekben. Önök táplálnak hasonló érzelmeket irántunk?

– Igen, feltétlenül.

– Mikor és hol hallott először Arany János művéről?

– Amikor 2012-ben Budapesten jártam, és ott bemutatták Karl Jenkins walesi zeneszerzőnek a vers alapján komponált szimfóniáját.

– A walesi bárdok hány angol nyelvű fordítását ismeri, és ezek közül melyiket tartja a legjobbnak?

– Kettőnek a létezéséről tudok, és ezek közül egyértelműen Peter Zollmanné a jobb.

– Kinek az ötlete volt díszpolgárságot adományozni Aranynak, és lesz-e a városban kézzelfogható jele az elismerésnek?

– Polgármesterként és Montgomery díszpolgári testületének elnökeként decemberi ülésünkön én terjesztettem a javaslatot a testület elé, és társaim egyetértettek a felvetéssel. Magyarország arra készül, hogy Arany János-emléktáblát adományoz Montgomerynek, a város pedig meg fogja keresni a számára legméltóbb helyet.

– A jó kapcsolatok jegyében esetleg arra is készen állnak, hogy testvérvárosi kapcsolatot létesítsenek mondjuk Nagyszalontával, Arany János szülőhelyével?

– Ezt személy szerint nagyon jó ötletnek tartom, és örülnék, ha meg is valósulna. Az erről szóló döntés ugyanakkor a városi tanács kezében van.

– Tervezik, hogy Arany János versét Montgomeryben és Walesben valamilyen módon népszerűsítik?

– Hogyne. Magam például máris közzétettem a verset a városi, illetve a megyei lapban.

Eric Fairbrother

Eric Fairbrother

– Az angolok és walesiek szembenállása része az önök történelmének, és az sem merő fikció, hogy a bárdok ellen I. Edward király idején leszámolás indult. Ezen túlmenően mennyi ténybeli alapja van Arany János művének?

– Amennyire én tudom, semennyi; a költő egy legenda alapján írta meg a művét.

– Magyarország 1867-ben kiegyezett azzal a Ferenc Józseffel, aki ellen Arany A walesi bárdokat írta. Önök most hogy tekintenek Angliára?

– Erre a kérdésre csak annyit mondhatok, hogy Walesben nincsenek függetlenedési törekvések, és örömmel maradunk az Egyesült Királyság tagja.

– Mégis, mondana példát arra, hogy miben érzi magát elsősorban britnek, és miben walesinek?

– Ha például az olimpiai játékokról van szó, akkor brit vagyok. A rögbiben és a fociban viszont határozottan walesi.

– A budapesti Erkel Színházban tartott múlt heti Arany-emlékesten hangsúlyozta, hogy a nagy-britanniai EU-népszavazás után a walesieknek különösen nagy szükségük van arra, hogy megerősítsék kapcsolataikat Európával, benne Magyarországgal. Montgomeryben és Walesben hogyan szavazott a többség a Brexit ügyében, és ön szerint most miért kell a szorosabb kapcsokat?

– Arról nincsenek statisztikáim, hogy az emberek Montgomeryben miként szavaztak. Én személy szerint az EU-ban maradásra voksoltam, és nagyon fontosnak gondolom fenntartani jó kapcsolatainkat európai barátainkkal, különösen Magyarországgal. Ahogy budapesti beszédemben is mondtam: „Legyünk bár walesiek, montgomeryek vagy magyarok – egyaránt testvérek vagyunk.”

*

Miután Montgomery polgármestere igen kedvezően nyilatkozott a testvérvárosi kapcsolatra vonatkozó felvetésről, megkerestem a romániai Bihar megyében található Nagyszalonta, Arany szülővárosa első emberét, hogy mit szól az ötlethez. Török László az alábbi választ adta:

„Nagyszalonta és Arany János neve összeforrott, mint ahogy a legnagyobb magyar epikus költő műveiben tovább él, a magyar nemzet lelkében is. Kétszáz esztendő után már még inkább jól kirajzolódik, hogy Arany életműve időtálló. S hogy mennyire így van ez, elég, ha csak a Facebook-társadalomra gondolunk, ahol egy gondolat percek alatt tovasodródik, elvész.

Török László Nagyszalonta

Török László

Arany János szavai 200 év múlva is iránymutatóak, nem kezdte ki őket az idő vasfoga. Épp ezért talán Arany »próféciái« sorába illeszkedik a Montgomery-látomás, a kitartás, a hit és az erkölcsi győzelem jelképe. Nagyszalonta a határ túloldalán, elszakítottságában is megőrizte Arany szellemét. Egy ilyen testvérvárosi megkeresés csak megerősít bennünket abban, hogy méltó utódai vagyunk Arany Jánosnak."

(Utóirat: a két nyilatkozat manapság ritka, ezért különösen jóleső újságírói élményt okozott. Montgomery polgármesterét hétfőn kerestem meg e-mailen, hogy nyilatkozna-e Arany Jánosról. Postafordultával igent mondott, és miután kedd reggel 9-kor elküldtem kérdéseimet, a válaszok három órán belül megérkeztek. Nagyszalonta első emberének ma reggel 8.22-kor írtam, és válasza 9.13-kor már itt is volt. This is what I call courtesy and promptitude!/Ezt nevezem udvariasságnak és gyorsaságnak!)

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Szülők harca – amikor a gyerek a fegyver

Érzelmi manipuláció, zsarolás és fenyegetés, s a gyermek lassan teljesen elfordul a másik szülőtől – Szaniszló Csaba, az Apák az Igazságért Egyesület elnöke szerint gyakori, mégis kevésbé közismert jelenségről van szó. Interjú.

Ez a legnagyobb veszély a Fideszre: pár nap, és élesben látjuk

Az LMP mellett a Momentum is bejuthat a parlamentbe, az MSZP-nek viszont lehet, hogy 2018 lesz a sírkövére vésve – véli Mráz Ágoston Sámuel. A „solymári modell” a legnagyobb veszély a Fideszre nézve – mondja Török Gábor. Elemzők csatája a csütörtöki Heti Válaszban!

Boldogkői vs. Radnai – itt a nagy homeopátia-vita

Idén az európai tudományos akadémiák hatástalannak minősítették a homeopátiát. A médiában rendre Boldogkői Zsolt professzor képviselte a tudomány álláspontját, sorban „fogyasztva el” vitapartnereit. Most először áll vele szemben Radnai Andrea, a magyar homeopata orvosok elnöke. Nagy homeopátia-vita a csütörtöki Heti Válaszban.

Nincs több titok: ezért nem javul a magyar–amerikai viszony

Több mint egy éve nyert választást Donald Trump, de a magyar–amerikai kapcsolatok beharangozott változásából nem lett semmi. Tényleg obamista szabotőrök akadályozzák a viszony javulását? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

A legjobb ajándék karácsonyra a kultúra!

Élményt adni ma talán már népszerűbb, mint tárgyi ajándékot, hiszen az együtt töltött időnél semmi sem értékesebb. Nincs viszont könnyű helyzetben az, aki az ajánlatokat böngészi, ezért a friss Heti Válaszban segítünk átlátni a kulturális kínálatot.