Most akkor mennyire erősödtek meg az euroszkeptikusok?

/ 2014.07.02., szerda 08:40 /
Most akkor mennyire erősödtek meg az euroszkeptikusok?

Kedden megalakult az új Európai Parlament (EP), megválasztották az elnököt és az alelnököket is. Utóbbiak közé bekerült az euroszkeptikus Nigel Farage frakciójának egyik tagja is. Valóban blokkoló kisebbség lehet a radikálisok csoportja? Utánajártunk.

Frakciót tudott alakítani a Nagy-Britannia EU-ból való kilépése mellett érvelő UKIP-os Nigel Farage – harsogták nemrég a hírek. Nem sikerült viszont ugyanez a Franciaországban az EP-választásokon első számú párttá vált Marine Le Pen-nek – hozták mások. (Ahhoz ugyanis, hogy az EP-ben frakciót lehessen alakítani, legalább 7 ország minimum 25 képviselőjére van szükség. Le Penék bőven voltak ennyien, ők a hét különböző országot nem tudták prezentálni.)

Brüsszelt a május 22-25 közti választások óta az tartja izgalomban, mennyire erősödtek meg az euroszkeptikus erők, és hogy blokkoló kisebbséggé válhatnak-e a következő öt évben. Azt érdemes tudni, hogy a szkeptikusok közül jónéhányan máris megzavarták az EP első ülését: küldöttek tucatjai nyilvánították ki az egész európai projekttel szembeni ellenszenvüket, ezzel megbotránkoztatva a többi frakció tagjait. Tucatnyi képviselőjük hátat fordított, amikor felcsendült az Európai Unió himnusza. A szélsőjobboldali Nemzeti Front tagjai (Marine Le Penék) pedig ülve maradtak az Örömóda alatt. „A himnusz és az európai uniós zászló a szolgaságunk jelképei egy olyan politikai unióban, amelyet a brit nép elutasít" - jelentette ki Paul Nuttal, a Nigel Farage-féle képviselőcsoport egyik tagja. Több képviselő a Twitter-oldalán adott hangot felháborodásának a történtekkel kapcsolatban. Philippe Juvin, a francia jobbközép Népi Mozgalom Uniójának politikusa egyenesen gyengeelméjűeknek nevezte az euroszkeptikusokat.

Hogy a fenti kérdésre (blokkolhatják-e az EU-s ügymenetet) válaszolni lehessen, érdemes megnézni, hogy végül ténylegesen hány fővel alakultak meg a pártcsoportok. A Néppárt 221, a Szocialisták és Demokraták Szövetsége 191, az Európai Konzervatívok és Reformek 70, a liberálisak 67, az Európai Baloldal 52, a zöldek 50, Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája elnevezésű képviselőcsoport (ebben foglalnak helyet Farage-ék) 48 képviselőből áll. Független 52 politikus maradt, ebben a csoportban is számos euroszkeptikus „tényező” foglal helyet, így Marine Le Penék csoportja, de itt ülnek például a Jobbikos képviselők is.

Fotó: MTI

A brüsszeli berkeket jól ismerő forrásaink nyugalomra intenek. Mint kérdésünkre elárulják, a kőkeményen EU-ellenes mag (Farage-ék és Le Penék) 90 képviselőt jelentenek. Általában velük szoktak szavazni a konzervatívok is – az összesen 160 szavazatot jelent ha mindenki jelen van. „De mindenki mindig sosincs jelen, és ez így blokkolásra amúgy sem elég” – mondja egy forrásunk. Ha a függetlenek és az egyesült baloldali képviselők is a szkeptikusokkal szavaznak, akkor sem lehet több 200-220 egy irányba mutató voksnál. A néppárt és a szocialisták csoportja (ketten együtt 412 fő) pedig bőven hozza a többséget.

„Azt se felejtsük el, hogy 24 tagállamban a választók több mint 60 százaléka nem az euroszkeptikus, hanem a hagyományos pártokra szavazatott. Le Penék és Farage-ék összeurópai szinten mindössze a szavazatok 3 százalékát szerezték meg” – hangsúlyozza Fóris György, a Bruxinfo Európai Elemző Iroda vezetője is.

@hegedus_zsuzsa Twitteren

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.