Most először nyerésbe jött Putyin és Aszad Szíriában

/ 2016.02.02., kedd 20:30 /
Most először nyerésbe jött Putyin és Aszad Szíriában

A szír polgárháború híreit napi rendszerességgel követem, éppen ezért nem merném kijelenteni, hogy „döntő fordulat történt az északi fronton”, ahogy ma az index tette, csak azért, mert a kormányerők Aleppótól északra elfoglaltak két falut. De kétségtelenül valami megmozdult a háborúban, és hosszú idő óta először az Aszad-rendszer javára, bár tegyük gyorsan hozzá, hogy 2014-ben ennél egyszer már jobban álltak. 2015 nyarán azonban a bukás szélén állt a rezsim, és az oroszok szeptember 30-án megindított, elsöprő erejű légi beavatkozása kellett hozzá, hogy a helyzete stabilizálódjon.

Az orosz bombázások sokáig alig hoztak igazi eredményeket. Az első hónap után azt írtam, hogy gyakorlatilag meg se moccantak a frontok, de ugyanezt írhattam volna a második után is. Márpedig ennek a háborúnak Európa szempontjából is van tétje, a Közel-Kelet jövőjét pedig egyenesen meghatározza. Vagy megnyeri ugyanis az oroszok segítségével Aszad, vagy káosz lesz, terrorszervezetek és dzsihadisták uralma – Európában pedig folyamatos menekültáradat. Ezt a végső soron pofonegyszerű szíriai képletet a nyugati döntéshozó elit évek óta nem akarja tudomásul venni, habár legalábbis 2013 óta nincs a terepen a kurdok kivételével mérsékelt, jelentős nyugatbarát erő a polgárháborúban.

A háború pusztító ereje közben mit sem csökkent, ami a frontvonalba esik, gyakorlatilag megsemmisül, mint például a damaszkuszi agglomerációhoz tartozó, egykor kétezeréves (természetesen már lerombolt) zsinagógájáról híres Dzsobár, ami ma így fest egy orosz drón videóján:


Itt ma éppen alagutakban háborúznak egymással az iszlamisták és a kormánycsapatok.

December végén és januárban végre történt egy csomó Aszadék szempontjából kedvező fejlemény. A fent említett északi offenzíva se lényegtelen, mert ha sikeres, azzal elvágják az észak-szíriai iszlamisták, a Hódítás Hadserege koalíció törökországi utánpótlási vonalát. Itt azonban még képlékeny a helyzet, bármi megtörténhet. Történt azonban az elmúlt hetekben sok más is.

  • Áttörés történt a hegyvidéken. Az északi hegyekbe szinte a polgárháború kitörésétől bevették magukat a felkelők, kezdetben a Szabad Szír Hadsereg, valamint a turkomán gerillák, később egyre inkább a Nuszra Front dzsihadistái. A terület stratégiai jelentőségét az adja, hogy a rendszer legfontosabb békés hátországát, a tengerpartot lehetett innen fenyegetni, többek közt Latakia kikötővárosát, amit eddig megkímélt a háború. Az évek óta reménytelen állapotú frontra az oroszok és a szír hadsereg is nagy erőket összpontosított az orosz beavatkozás kezdetétől. Hónapokig csak centiről centire haladtak előre, kis hegyi falvakat és hegycsúcsokat foglaltak el, de megközelíteni se tudták a felkelők három legnagyobb magashegyi bázisát, Szalmát, Rabiát és Kinszibbát. Szalma 2012 óta folyamatosan a felkelők kezén volt, akik a lakosság elmenekülése után erőddé alakították. A falu 800 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik, belátni innen az egész vidéket. Hosszú előkészítés után január második hetében megindult a döntő roham, és 12-én a szír hadsereg elfoglalta a várost. Ez áttörést hozott: 17-én viszonylag könnyen sikerült bevenni Rabiát is, kisebb falvak tucatjai kerültek a hadsereg kezére, és most Kinszibbát ostromolják. Most úgy látszik, van rá esély, hogy a Latakia fölötti hegyvidéket végleg pacifikálják.
  • Kuvejresz felszabadítása. Az Aleppótól keletre fekvő légi bázist két és fél évig tartotta ostrom alatt az Iszlám Állam. Több száz katona életét sikerült megmenteni azzal, hogy november 16-án felmentették, és azóta a szír légierő újra használatba is vette. A bázis körül mostanra széles pufferzónát alakítottak ki.
  • Damaszkusz agglomerációjában visszaszorultak az iszlamisták. A kezdettől a kormány kezén lévő főváros mezőgazdasági agglomerációjának jelentős része, az ún. nyugati és keleti Ghouta régió 2011 óta a felkelők kezén van. Itt a szaúdi támogatású Iszlám Hadserege fundamentalista szervezet a lázadók meghatározó ereje. Hogy ők terroristák-e vagy sem, arról megoszlanak a vélemények, a nyugatiak szeretnének beléjük látni valami mérsékletet, de karizmatikus vezetőjük, Zahran Allús Oszama bin Laden rajongója volt, ami azért sokat elárul. Allúst és a szervezet egész vezérkarát sikerült kilőni egy célzott légitámadással december 25-én – a szír titkosszolgálat megtudta, hol tartják a vezetői értekezletet. Azóta az Iszlám Hadserege kissé zilált állapotban van. A hadsereg még december 14-én visszafoglalta a Mardzs al-Szultán repülőteret, szűkebbre vonta a gyűrűt a felkelők által uralt terület körül, és néhány nappal ezelőtt sikerült teljes ostromzár alá vonni Moadamija elővárost, ami évek óta a lázadók egyik bázisa.
  • Sejk Miszkin-i csata. A déli Daraa tartomány a felkelés bölcsője, tulajdonképpen itt robbant ki a polgárháború, és a Szabad Szír Hadsereg egyedül itt képvisel még jelentősebb önálló erőt, habár itt is egyre inkább az iszlamisták dominálnak. A tartományi székhelyet régóta kettévágja a bemerevedett frontvonal. Négy héten át, december 27-től január 25-ig tartott a háború egyik legvéresebb ütközete, amit a Sejk Miszkin nevű mezővárosért vívtak. Ez fontos útkereszteződésben fekszik, és 2014-ben került a felkelők kezére. Majdnem újabb állóháború alakult ki, de nagyon intenzív orosz légi támogatással végül sikerült visszafoglalni az addigra teljesen rommá lőtt települést.

 

Ha Putyin azon gondolkodik, megérte-e megindítani a háborút, márpedig a zuhanó olajárak, és az ezzel együtt zuhanó orosz állami bevételek miatt van oka gondolkodni, a fenti eseményekben találhat önigazolást. De az oroszok számára legkedvezőbb forgatókönyv esetén is messze van még a vége.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elbűvölő Sanghaj Budapesten

A kínai csomózással és a bársonyhímzéssel is megismerkedhetnek az Elbűvölő Sanghaj programsorozat látogatói egy hétig. Fotó, festmény, design.

Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.