Most először nyerésbe jött Putyin és Aszad Szíriában

/ 2016.02.02., kedd 20:30 /
Most először nyerésbe jött Putyin és Aszad Szíriában

A szír polgárháború híreit napi rendszerességgel követem, éppen ezért nem merném kijelenteni, hogy „döntő fordulat történt az északi fronton”, ahogy ma az index tette, csak azért, mert a kormányerők Aleppótól északra elfoglaltak két falut. De kétségtelenül valami megmozdult a háborúban, és hosszú idő óta először az Aszad-rendszer javára, bár tegyük gyorsan hozzá, hogy 2014-ben ennél egyszer már jobban álltak. 2015 nyarán azonban a bukás szélén állt a rezsim, és az oroszok szeptember 30-án megindított, elsöprő erejű légi beavatkozása kellett hozzá, hogy a helyzete stabilizálódjon.

Az orosz bombázások sokáig alig hoztak igazi eredményeket. Az első hónap után azt írtam, hogy gyakorlatilag meg se moccantak a frontok, de ugyanezt írhattam volna a második után is. Márpedig ennek a háborúnak Európa szempontjából is van tétje, a Közel-Kelet jövőjét pedig egyenesen meghatározza. Vagy megnyeri ugyanis az oroszok segítségével Aszad, vagy káosz lesz, terrorszervezetek és dzsihadisták uralma – Európában pedig folyamatos menekültáradat. Ezt a végső soron pofonegyszerű szíriai képletet a nyugati döntéshozó elit évek óta nem akarja tudomásul venni, habár legalábbis 2013 óta nincs a terepen a kurdok kivételével mérsékelt, jelentős nyugatbarát erő a polgárháborúban.

A háború pusztító ereje közben mit sem csökkent, ami a frontvonalba esik, gyakorlatilag megsemmisül, mint például a damaszkuszi agglomerációhoz tartozó, egykor kétezeréves (természetesen már lerombolt) zsinagógájáról híres Dzsobár, ami ma így fest egy orosz drón videóján:


Itt ma éppen alagutakban háborúznak egymással az iszlamisták és a kormánycsapatok.

December végén és januárban végre történt egy csomó Aszadék szempontjából kedvező fejlemény. A fent említett északi offenzíva se lényegtelen, mert ha sikeres, azzal elvágják az észak-szíriai iszlamisták, a Hódítás Hadserege koalíció törökországi utánpótlási vonalát. Itt azonban még képlékeny a helyzet, bármi megtörténhet. Történt azonban az elmúlt hetekben sok más is.

  • Áttörés történt a hegyvidéken. Az északi hegyekbe szinte a polgárháború kitörésétől bevették magukat a felkelők, kezdetben a Szabad Szír Hadsereg, valamint a turkomán gerillák, később egyre inkább a Nuszra Front dzsihadistái. A terület stratégiai jelentőségét az adja, hogy a rendszer legfontosabb békés hátországát, a tengerpartot lehetett innen fenyegetni, többek közt Latakia kikötővárosát, amit eddig megkímélt a háború. Az évek óta reménytelen állapotú frontra az oroszok és a szír hadsereg is nagy erőket összpontosított az orosz beavatkozás kezdetétől. Hónapokig csak centiről centire haladtak előre, kis hegyi falvakat és hegycsúcsokat foglaltak el, de megközelíteni se tudták a felkelők három legnagyobb magashegyi bázisát, Szalmát, Rabiát és Kinszibbát. Szalma 2012 óta folyamatosan a felkelők kezén volt, akik a lakosság elmenekülése után erőddé alakították. A falu 800 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik, belátni innen az egész vidéket. Hosszú előkészítés után január második hetében megindult a döntő roham, és 12-én a szír hadsereg elfoglalta a várost. Ez áttörést hozott: 17-én viszonylag könnyen sikerült bevenni Rabiát is, kisebb falvak tucatjai kerültek a hadsereg kezére, és most Kinszibbát ostromolják. Most úgy látszik, van rá esély, hogy a Latakia fölötti hegyvidéket végleg pacifikálják.
  • Kuvejresz felszabadítása. Az Aleppótól keletre fekvő légi bázist két és fél évig tartotta ostrom alatt az Iszlám Állam. Több száz katona életét sikerült megmenteni azzal, hogy november 16-án felmentették, és azóta a szír légierő újra használatba is vette. A bázis körül mostanra széles pufferzónát alakítottak ki.
  • Damaszkusz agglomerációjában visszaszorultak az iszlamisták. A kezdettől a kormány kezén lévő főváros mezőgazdasági agglomerációjának jelentős része, az ún. nyugati és keleti Ghouta régió 2011 óta a felkelők kezén van. Itt a szaúdi támogatású Iszlám Hadserege fundamentalista szervezet a lázadók meghatározó ereje. Hogy ők terroristák-e vagy sem, arról megoszlanak a vélemények, a nyugatiak szeretnének beléjük látni valami mérsékletet, de karizmatikus vezetőjük, Zahran Allús Oszama bin Laden rajongója volt, ami azért sokat elárul. Allúst és a szervezet egész vezérkarát sikerült kilőni egy célzott légitámadással december 25-én – a szír titkosszolgálat megtudta, hol tartják a vezetői értekezletet. Azóta az Iszlám Hadserege kissé zilált állapotban van. A hadsereg még december 14-én visszafoglalta a Mardzs al-Szultán repülőteret, szűkebbre vonta a gyűrűt a felkelők által uralt terület körül, és néhány nappal ezelőtt sikerült teljes ostromzár alá vonni Moadamija elővárost, ami évek óta a lázadók egyik bázisa.
  • Sejk Miszkin-i csata. A déli Daraa tartomány a felkelés bölcsője, tulajdonképpen itt robbant ki a polgárháború, és a Szabad Szír Hadsereg egyedül itt képvisel még jelentősebb önálló erőt, habár itt is egyre inkább az iszlamisták dominálnak. A tartományi székhelyet régóta kettévágja a bemerevedett frontvonal. Négy héten át, december 27-től január 25-ig tartott a háború egyik legvéresebb ütközete, amit a Sejk Miszkin nevű mezővárosért vívtak. Ez fontos útkereszteződésben fekszik, és 2014-ben került a felkelők kezére. Majdnem újabb állóháború alakult ki, de nagyon intenzív orosz légi támogatással végül sikerült visszafoglalni az addigra teljesen rommá lőtt települést.

 

Ha Putyin azon gondolkodik, megérte-e megindítani a háborút, márpedig a zuhanó olajárak, és az ezzel együtt zuhanó orosz állami bevételek miatt van oka gondolkodni, a fenti eseményekben találhat önigazolást. De az oroszok számára legkedvezőbb forgatókönyv esetén is messze van még a vége.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bartók szellemében

A magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakjának hatása ma is óriási, a CAFe Budapest programsorozata is az ő műveivel indul.

Rákositól Vajnáig mindenki, egy helyen!

Rákosi Mátyás meztelen kopasz nőként, Habony Árpád harcosan, Malevics stílusában, Andy Vajna a mélyszegénység mielőbbi felszámolásáért fohászkodva Semjén Zsolt műtermében, L. Simon László pedig mint kékszakállú herceg.

Ön Brüsszelnek vagy Budapestnek üzen majd vasárnap?

Orbán Viktor magasra emelte a tétet: a részvételen áll vagy bukik a népszavazás sikere. De miért vált megosztottá az ország, ha egyébként migránsügyben társadalmi konszenzus van? Rendhagyó kampányértékelés a csütörtöki Heti Válaszban.

Újabb kísérlet a Beatles feltámasztására

Bármennyire kultúrtörténeti jelenség volt is a Beatles, idővel elhalványult a máig koncertező nagy öregek – például a Rolling Stones – mellett. Az együttes „feltámasztására” tesz kísérletet egy Amerikában és Angliában most bemutatott koncert-dokumentumfilm. Részletek a friss Heti Válaszban.

„Esztétikai okokból nem vágunk ki fákat a Múzeumkertben!”

Bemutatásra érdemes kincsek porosodnak a raktárban – mondja a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója. Varga Benedek az intézmény soha nem látott mértékű bővítéséről, az alaptalan történelmi legendákról és arról, hány fát vágnak ki a Múzeumkert újjáépítése miatt. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Azt hiszi, csak diplomás informatikus létezik? Már régen nem!

Ha egy fiatal gyorsan álláshoz akar jutni, és sokat keresni, akkor azt legkönnyebben az informatika területén teheti meg. Az érintettek mégsem tolonganak, mert azt hiszik, csak diplomás informatikus létezik. Pedig már régen nem. Részletek a friss Heti Válaszban.