Most először nyerésbe jött Putyin és Aszad Szíriában

/ 2016.02.02., kedd 20:30 /
Most először nyerésbe jött Putyin és Aszad Szíriában

A szír polgárháború híreit napi rendszerességgel követem, éppen ezért nem merném kijelenteni, hogy „döntő fordulat történt az északi fronton”, ahogy ma az index tette, csak azért, mert a kormányerők Aleppótól északra elfoglaltak két falut. De kétségtelenül valami megmozdult a háborúban, és hosszú idő óta először az Aszad-rendszer javára, bár tegyük gyorsan hozzá, hogy 2014-ben ennél egyszer már jobban álltak. 2015 nyarán azonban a bukás szélén állt a rezsim, és az oroszok szeptember 30-án megindított, elsöprő erejű légi beavatkozása kellett hozzá, hogy a helyzete stabilizálódjon.

Az orosz bombázások sokáig alig hoztak igazi eredményeket. Az első hónap után azt írtam, hogy gyakorlatilag meg se moccantak a frontok, de ugyanezt írhattam volna a második után is. Márpedig ennek a háborúnak Európa szempontjából is van tétje, a Közel-Kelet jövőjét pedig egyenesen meghatározza. Vagy megnyeri ugyanis az oroszok segítségével Aszad, vagy káosz lesz, terrorszervezetek és dzsihadisták uralma – Európában pedig folyamatos menekültáradat. Ezt a végső soron pofonegyszerű szíriai képletet a nyugati döntéshozó elit évek óta nem akarja tudomásul venni, habár legalábbis 2013 óta nincs a terepen a kurdok kivételével mérsékelt, jelentős nyugatbarát erő a polgárháborúban.

A háború pusztító ereje közben mit sem csökkent, ami a frontvonalba esik, gyakorlatilag megsemmisül, mint például a damaszkuszi agglomerációhoz tartozó, egykor kétezeréves (természetesen már lerombolt) zsinagógájáról híres Dzsobár, ami ma így fest egy orosz drón videóján:


Itt ma éppen alagutakban háborúznak egymással az iszlamisták és a kormánycsapatok.

December végén és januárban végre történt egy csomó Aszadék szempontjából kedvező fejlemény. A fent említett északi offenzíva se lényegtelen, mert ha sikeres, azzal elvágják az észak-szíriai iszlamisták, a Hódítás Hadserege koalíció törökországi utánpótlási vonalát. Itt azonban még képlékeny a helyzet, bármi megtörténhet. Történt azonban az elmúlt hetekben sok más is.

  • Áttörés történt a hegyvidéken. Az északi hegyekbe szinte a polgárháború kitörésétől bevették magukat a felkelők, kezdetben a Szabad Szír Hadsereg, valamint a turkomán gerillák, később egyre inkább a Nuszra Front dzsihadistái. A terület stratégiai jelentőségét az adja, hogy a rendszer legfontosabb békés hátországát, a tengerpartot lehetett innen fenyegetni, többek közt Latakia kikötővárosát, amit eddig megkímélt a háború. Az évek óta reménytelen állapotú frontra az oroszok és a szír hadsereg is nagy erőket összpontosított az orosz beavatkozás kezdetétől. Hónapokig csak centiről centire haladtak előre, kis hegyi falvakat és hegycsúcsokat foglaltak el, de megközelíteni se tudták a felkelők három legnagyobb magashegyi bázisát, Szalmát, Rabiát és Kinszibbát. Szalma 2012 óta folyamatosan a felkelők kezén volt, akik a lakosság elmenekülése után erőddé alakították. A falu 800 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik, belátni innen az egész vidéket. Hosszú előkészítés után január második hetében megindult a döntő roham, és 12-én a szír hadsereg elfoglalta a várost. Ez áttörést hozott: 17-én viszonylag könnyen sikerült bevenni Rabiát is, kisebb falvak tucatjai kerültek a hadsereg kezére, és most Kinszibbát ostromolják. Most úgy látszik, van rá esély, hogy a Latakia fölötti hegyvidéket végleg pacifikálják.
  • Kuvejresz felszabadítása. Az Aleppótól keletre fekvő légi bázist két és fél évig tartotta ostrom alatt az Iszlám Állam. Több száz katona életét sikerült megmenteni azzal, hogy november 16-án felmentették, és azóta a szír légierő újra használatba is vette. A bázis körül mostanra széles pufferzónát alakítottak ki.
  • Damaszkusz agglomerációjában visszaszorultak az iszlamisták. A kezdettől a kormány kezén lévő főváros mezőgazdasági agglomerációjának jelentős része, az ún. nyugati és keleti Ghouta régió 2011 óta a felkelők kezén van. Itt a szaúdi támogatású Iszlám Hadserege fundamentalista szervezet a lázadók meghatározó ereje. Hogy ők terroristák-e vagy sem, arról megoszlanak a vélemények, a nyugatiak szeretnének beléjük látni valami mérsékletet, de karizmatikus vezetőjük, Zahran Allús Oszama bin Laden rajongója volt, ami azért sokat elárul. Allúst és a szervezet egész vezérkarát sikerült kilőni egy célzott légitámadással december 25-én – a szír titkosszolgálat megtudta, hol tartják a vezetői értekezletet. Azóta az Iszlám Hadserege kissé zilált állapotban van. A hadsereg még december 14-én visszafoglalta a Mardzs al-Szultán repülőteret, szűkebbre vonta a gyűrűt a felkelők által uralt terület körül, és néhány nappal ezelőtt sikerült teljes ostromzár alá vonni Moadamija elővárost, ami évek óta a lázadók egyik bázisa.
  • Sejk Miszkin-i csata. A déli Daraa tartomány a felkelés bölcsője, tulajdonképpen itt robbant ki a polgárháború, és a Szabad Szír Hadsereg egyedül itt képvisel még jelentősebb önálló erőt, habár itt is egyre inkább az iszlamisták dominálnak. A tartományi székhelyet régóta kettévágja a bemerevedett frontvonal. Négy héten át, december 27-től január 25-ig tartott a háború egyik legvéresebb ütközete, amit a Sejk Miszkin nevű mezővárosért vívtak. Ez fontos útkereszteződésben fekszik, és 2014-ben került a felkelők kezére. Majdnem újabb állóháború alakult ki, de nagyon intenzív orosz légi támogatással végül sikerült visszafoglalni az addigra teljesen rommá lőtt települést.

 

Ha Putyin azon gondolkodik, megérte-e megindítani a háborút, márpedig a zuhanó olajárak, és az ezzel együtt zuhanó orosz állami bevételek miatt van oka gondolkodni, a fenti eseményekben találhat önigazolást. De az oroszok számára legkedvezőbb forgatókönyv esetén is messze van még a vége.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Fordulat a Balatonnál: jön föl a déli part!

Ébredő Siófok, újhullámos strandbüfék és ráadásként a Velencei-tó legjobb helyei – minden korábbinál átfogóbb gasztronómiai útikalauzt készített a balatoni nyaralásra a Magyar Konyha.

Keményet mondott Bill Clintonról a fideszes politikus

Lengyel-magyar 1956-os kiállítást nyitottak meg tegnap a Városháza parkban. Az esemény ünnepélyes emlékülését megnyitó Gulyás Gergely parlamenti alelnök odaszúrt a nemrég a magyarokat és lengyeleket kollektíven leputyinistázó volt amerikai elnöknek.

Kiderült, miért támogatja Izraelt és a cionizmust a Hit Gyülekezete

Gera Zoltán góljához személyesen gratulál majd, a rockzene kiüresedett, egyháza pedig nem a kormány előretolt helyőrsége – állítja Pajor Tamás. Nagyinterjú a Hit Gyülekezetének zenész tagjával a kvótanépszavazásról, a keresztény cionizmusról és az ATV-ről a friss Heti Válaszban.

Ezt biztos nem tudta az Igazi Csiki Sörről!

Pereskedik a Heinekennel, közben fejleszt és egyre több lábra áll. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, az Igazi Csíki sör gyártója, Lénárd András szövetségesei között szerepel az erdélyi református nyugdíjpénztár és Jamie Oliver sztárszakács, a sörgyár árnyékában pedig egy drónnagyhatalom izmosodik.

Ez már pánik: ír ősök után kutatnak a britek

Teljes káoszba süllyedt Nagy-Britannia, miután a szavazók 52 százaléka arra voksolt, hogy az ország lépjen ki az Európai Unióból. Bukásra áll a kormány és az ellenzék is, széteshet az ország, és Európa is – mi többet lehet elvárni egy nem is kötelező erejű népszavazástól? Minden a Brexitről a csütörtöki Heti Válaszban.

Most kiderül: tényleg üresen döcög a felcsúti kisvasút?

Öt másik vonal működik hasonlóan alacsony kihasználtsággal, mint a felcsúti, de tény: a Váli-völgyi kisvasút csak a kormányfő miatt létezhet. A csütörtöki Heti Válaszban megpróbálunk igazságot tenni az Orbán Viktor vicinálisa körüli vitában.

Világbotrány: csak hat hónapot kapott a nemi erőszakért a sztárúszó

Az amerikai Stanford Egyetem sztárúszó diákja csupán hat hónapot kapott, miután megerőszakolta társát. A sokakat felháborító ítéletről és a szexuális zaklatásokról az intézmény egykori professzora, Philip Zimbardo szociálpszichológus nyilatkozik a csütörtöki Heti Válaszban.

Navracsics Tibor: „Mindenki nyugodjon le...”

Nem a britek kilépése az igazi ok, ami az Egyesült Európai Államok híveit óvatosságra inti – állítja Navracsics Tibor. A Heti Válasz csütörtöki számában megjelenő interjúban a Fideszen belüli különállásáról is faggattuk az Európai Bizottság magyar biztosát.