Most először nyerésbe jött Putyin és Aszad Szíriában

/ 2016.02.02., kedd 20:30 /
Most először nyerésbe jött Putyin és Aszad Szíriában

A szír polgárháború híreit napi rendszerességgel követem, éppen ezért nem merném kijelenteni, hogy „döntő fordulat történt az északi fronton”, ahogy ma az index tette, csak azért, mert a kormányerők Aleppótól északra elfoglaltak két falut. De kétségtelenül valami megmozdult a háborúban, és hosszú idő óta először az Aszad-rendszer javára, bár tegyük gyorsan hozzá, hogy 2014-ben ennél egyszer már jobban álltak. 2015 nyarán azonban a bukás szélén állt a rezsim, és az oroszok szeptember 30-án megindított, elsöprő erejű légi beavatkozása kellett hozzá, hogy a helyzete stabilizálódjon.

Az orosz bombázások sokáig alig hoztak igazi eredményeket. Az első hónap után azt írtam, hogy gyakorlatilag meg se moccantak a frontok, de ugyanezt írhattam volna a második után is. Márpedig ennek a háborúnak Európa szempontjából is van tétje, a Közel-Kelet jövőjét pedig egyenesen meghatározza. Vagy megnyeri ugyanis az oroszok segítségével Aszad, vagy káosz lesz, terrorszervezetek és dzsihadisták uralma – Európában pedig folyamatos menekültáradat. Ezt a végső soron pofonegyszerű szíriai képletet a nyugati döntéshozó elit évek óta nem akarja tudomásul venni, habár legalábbis 2013 óta nincs a terepen a kurdok kivételével mérsékelt, jelentős nyugatbarát erő a polgárháborúban.

A háború pusztító ereje közben mit sem csökkent, ami a frontvonalba esik, gyakorlatilag megsemmisül, mint például a damaszkuszi agglomerációhoz tartozó, egykor kétezeréves (természetesen már lerombolt) zsinagógájáról híres Dzsobár, ami ma így fest egy orosz drón videóján:


Itt ma éppen alagutakban háborúznak egymással az iszlamisták és a kormánycsapatok.

December végén és januárban végre történt egy csomó Aszadék szempontjából kedvező fejlemény. A fent említett északi offenzíva se lényegtelen, mert ha sikeres, azzal elvágják az észak-szíriai iszlamisták, a Hódítás Hadserege koalíció törökországi utánpótlási vonalát. Itt azonban még képlékeny a helyzet, bármi megtörténhet. Történt azonban az elmúlt hetekben sok más is.

  • Áttörés történt a hegyvidéken. Az északi hegyekbe szinte a polgárháború kitörésétől bevették magukat a felkelők, kezdetben a Szabad Szír Hadsereg, valamint a turkomán gerillák, később egyre inkább a Nuszra Front dzsihadistái. A terület stratégiai jelentőségét az adja, hogy a rendszer legfontosabb békés hátországát, a tengerpartot lehetett innen fenyegetni, többek közt Latakia kikötővárosát, amit eddig megkímélt a háború. Az évek óta reménytelen állapotú frontra az oroszok és a szír hadsereg is nagy erőket összpontosított az orosz beavatkozás kezdetétől. Hónapokig csak centiről centire haladtak előre, kis hegyi falvakat és hegycsúcsokat foglaltak el, de megközelíteni se tudták a felkelők három legnagyobb magashegyi bázisát, Szalmát, Rabiát és Kinszibbát. Szalma 2012 óta folyamatosan a felkelők kezén volt, akik a lakosság elmenekülése után erőddé alakították. A falu 800 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik, belátni innen az egész vidéket. Hosszú előkészítés után január második hetében megindult a döntő roham, és 12-én a szír hadsereg elfoglalta a várost. Ez áttörést hozott: 17-én viszonylag könnyen sikerült bevenni Rabiát is, kisebb falvak tucatjai kerültek a hadsereg kezére, és most Kinszibbát ostromolják. Most úgy látszik, van rá esély, hogy a Latakia fölötti hegyvidéket végleg pacifikálják.
  • Kuvejresz felszabadítása. Az Aleppótól keletre fekvő légi bázist két és fél évig tartotta ostrom alatt az Iszlám Állam. Több száz katona életét sikerült megmenteni azzal, hogy november 16-án felmentették, és azóta a szír légierő újra használatba is vette. A bázis körül mostanra széles pufferzónát alakítottak ki.
  • Damaszkusz agglomerációjában visszaszorultak az iszlamisták. A kezdettől a kormány kezén lévő főváros mezőgazdasági agglomerációjának jelentős része, az ún. nyugati és keleti Ghouta régió 2011 óta a felkelők kezén van. Itt a szaúdi támogatású Iszlám Hadserege fundamentalista szervezet a lázadók meghatározó ereje. Hogy ők terroristák-e vagy sem, arról megoszlanak a vélemények, a nyugatiak szeretnének beléjük látni valami mérsékletet, de karizmatikus vezetőjük, Zahran Allús Oszama bin Laden rajongója volt, ami azért sokat elárul. Allúst és a szervezet egész vezérkarát sikerült kilőni egy célzott légitámadással december 25-én – a szír titkosszolgálat megtudta, hol tartják a vezetői értekezletet. Azóta az Iszlám Hadserege kissé zilált állapotban van. A hadsereg még december 14-én visszafoglalta a Mardzs al-Szultán repülőteret, szűkebbre vonta a gyűrűt a felkelők által uralt terület körül, és néhány nappal ezelőtt sikerült teljes ostromzár alá vonni Moadamija elővárost, ami évek óta a lázadók egyik bázisa.
  • Sejk Miszkin-i csata. A déli Daraa tartomány a felkelés bölcsője, tulajdonképpen itt robbant ki a polgárháború, és a Szabad Szír Hadsereg egyedül itt képvisel még jelentősebb önálló erőt, habár itt is egyre inkább az iszlamisták dominálnak. A tartományi székhelyet régóta kettévágja a bemerevedett frontvonal. Négy héten át, december 27-től január 25-ig tartott a háború egyik legvéresebb ütközete, amit a Sejk Miszkin nevű mezővárosért vívtak. Ez fontos útkereszteződésben fekszik, és 2014-ben került a felkelők kezére. Majdnem újabb állóháború alakult ki, de nagyon intenzív orosz légi támogatással végül sikerült visszafoglalni az addigra teljesen rommá lőtt települést.

 

Ha Putyin azon gondolkodik, megérte-e megindítani a háborút, márpedig a zuhanó olajárak, és az ezzel együtt zuhanó orosz állami bevételek miatt van oka gondolkodni, a fenti eseményekben találhat önigazolást. De az oroszok számára legkedvezőbb forgatókönyv esetén is messze van még a vége.

Rosta

Élő Anita

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Hátba döfték Matolcsy Györgyöt

Hogyan ártsunk saját barátainknak? Lentner Csaba, az MNB Pénziránytű Alapítványának tagja, Matolcsy György PhD-témavezetője interjút adott a 168 Órának – íme, a szürreális beszélgetés részletei.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Legközelebb tényleg jön a Szabadságpárt Ausztriában?

Történelmi vereség és történelmi győzelem. Az Európai Unióban kis híján Ausztriának lett elsőként szélsőjobbos elnöke, de végül elképesztő fordulatok után zöld államfővel teremtett precedenst. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Jobboldali felhasználókra hajt Zuckerberg

Politikai cenzúrával vádolják a legnagyobb közösségi oldalt, miután kiderült: nem algoritmus, hanem balosan elfogult egyetemisták szerkesztik a hírrovatot. Zuckerbergnek rosszul jött a botrány, mert kellenek a jobboldali felhasználók. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.