Mostohasors

/ 2011.12.07., szerda 08:35 /
Mostohasors

Nem szüntette meg, csak elfedte az ellentéteket a Magyar Állandó Értekezlet másfél hete zajlott ülésének részvevői között az állampolgársági törvény jó megítélése. Közben a környező államokban adminisztratív módon rontják a magyarok statisztikáját.

Csak egy belügyminisztériumi osztályvezető írta alá azt a levelet, amelyben közölték Boldoghy Olivérrel, hogy elvesztette szlovák állampolgárságát. Ez azért érdemel említést, mert az ilyen – a nemzetközi gyakorlatban ritka – dokumentumot rendszerint az államfő látja el kézjegyével. A révkomáromi színész-vállalkozónak azért kell bűnhődnie, mert a hazai könnyített honosítási törvény alapján felvette a magyar állampolgárságot is. „A törvény Ön esetében nem teszi lehetővé a kivételt, mivel Ön nem egy magyar állampolgár férje... Az Ön állampolgárságának elveszítését a belügyminisztérium bevezette a Szlovák Köztársaság lakosainak jegyzékének információsrendszerébe, aminek alapján Önből a jegyzéken kívüli és bejelentett lakhely nélküli személy lett” – állt a dokumentumban.


Két úr szolgái

Az MKP az alkotmánybírósághoz fordult a Boldoghy-ügy miatt, mivel a szlovák alaptörvény kimondja, hogy akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani állampolgárságától. A kérdés kiemelt fontosságot kapott a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) múlt heti, tizedik ülésén is, különösen azért, mert jövő márciusban Szlovákiában választások lesznek, és azok egyik tétje, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) sikerül-e ismét bejutnia a törvényhozásba, vagy a Híd – Most magyar-szlovák vegyes alakulat ismét elveszi előle a szavazatokat. Hiába pozsonyi kormányzati tényező a Híd, mégsem kapott meghívást – az MKP-val ellentétben – a Máértre. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már tavaly felszólította a „hidasokat”, hogy valljanak színt: magyar pártnak tartják-e magukat. Miután válasz nem jött Pozsonyból, a Híd nem vehet részt az összmagyar politika kialakításában.

A Kárpát-medencei vegyes pártokkal való kísérletezés, illetve magyar politikusok szerepvállalása valamely többségi pártban eddig meglehetősen negatív tapasztalatokat hozott. Semjén negatív példaként említette, hogy a szerb kárpótlási törvény – mely kollektíven kizárta volna a vajdasági magyar közösséget a kedvezményezetti körből, mert tagjait a második világháborúban besorozták a Magyar Honvédségbe – parlamenti szavazásakor a szerb kormánypártok soraiban ülő magyar képviselők is igennel voksoltak.

A szerb parlament nemrég ismét napirendre tűzte a törvényt, és a beterjesztett módosítás következtében kikerült belőle a kollektív bűnösségre utaló passzus. Csak az a személy esik ki a kedvezményezetti körből, akit jogerősen ítéltek el háborús bűnökért. Az ügy előzménye, hogy a magyar kormány egyértelművé tette: nem járul hozzá Szerbia EU-tagfelvételéhez, ha a törvényen nem változtatnak. A dolgok pikantériája, hogy Szerbiában élvezik a legtöbb kollektív jogot a nemzetiségi kisebbségek, így a magyarok is. Garantált az anyanyelvi képzés, a történelmet magyarországi tankönyvből oktatják a magyar diákoknak, nincs probléma a kétnyelvű feliratozással, a nemzetiségi sajtó szabadon működhet, Vajdaságban pedig mind a hat nemzetiségi nyelv hivatalosnak számít.

A környező országokban a magyar pártok részesedése a hatalomból felveti azt a kérdést is, amit most Kövér László házelnök is hangsúlyozott: valójában mit képviselnek?

Nagyításért kattintson a képre!



Megosztottság


A magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi államvezetés érdekeit a magyarok között? Esetleg közvetítő szerepet vállalnak? A kiválasztott szerep ugyanis meghatározza a magyar kormányhoz fűződő viszonyt. A Romániai Demokrata Szövetség (RMDSZ) az elmúlt húsz évben majdnem minden bukaresti kormányban részt vett, programjában szerepel a székelyföldi autonómia megteremtése, de eddig áttörő eredményt nem tudott elérni az erdélyi magyar önrendelkezés ügyében. Az RMDSZ-nek ezért megromlott a viszonya a Fidesszel. Az sem segített sokat a kapcsolatokon, hogy Markó Béla elnök helyére év elején Kelemen Hunor lépett. RMDSZ-es bennfentesek úgy vélik, a szövetséget a háttérből változatlanul Markó irányítja. „Egy párt, egy elnök” – ez a budapesti kormányzati álláspont, amit többször meg is mondtak Kelemen Hunornak. Vagyis vele tárgyalnak, és a szájából nem a volt elnök szavait akarják hallani. Az RMDSZ sikertelen érdekérvényesítő szerepe hozta létre a másik két magyar tömörülést, a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) és a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Pártot.

A romániai magyar politikai élet pluralizmusa színesebbé teszi a politikai palettát, de azzal a veszéllyel is jár, hogy a megosztottság következtében a romániai népesség hét százalékát képviselő magyarság egyik pártja sem szerzi meg a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékot. Ezért a Máért-ülés napjaiban az EMNT alelnöke, Toró T. Tibor azt javasolta az RMDSZ-nek, hogy kormánypártként érje el a választójogi törvény módosítását. Ennek értelmében a romániai magyarság arányának megfelelően meghatározott számú képviselői hely állna rendelkezésre, melyekért csak a magyar pártok versenghetnének.


Trükköztek az ívekkel


Az utóbbi években gyakorlatilag egyetlen határon túli magyar közösség sem volt képes megteremteni a saját egységét. A mostani Máérten jelen volt például az a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), amely a Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT) – a szerbiai magyarok országos kisebbségi önkormányzati szerve – a legerősebb tömörülés, és az a Vajdasági Magyar Demokrata Párt is, amely nem volt hajlandó közös táborba kerülni a VMSZ-szel, mondván, az elvtelen kompromisszumokat köt a szerb pártokkal. A megosztottságnak már korábban is negatív hozadéka volt, mert a 2008-as szerbiai parlamenti választásokon a vajdasági magyarok csak négy parlamenti helyhez jutottak, és öt mandátum kellett volna a frakcióalakításhoz. A parlamentbe jutás kérdése Ukrajnában a legkritikusabb. Ott jövőre szólítják urnák elé a polgárokat, de új választókerületi határokat húztak meg. Ezzel hat részre darabolták az eddig egy tömbben voksoló 160 ezres magyar közösséget. Így még elméletileg sincs esélye annak, hogy öt év után magyar képviselője legyen a kijevi törvényhozásnak.

Ráadásul kevés jele van annak, hogy az örökösen vitában álló két magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vitái lecsillapodnának. A vita háttere: az UMDSZ igyekszik jobban alkalmazkodni az ukrán elvárásokhoz, a KMKSZ viszont mindig elmegy a „falig”. Az UMDSZ-es beregszászi polgármester nem ment bele abba az ötletbe, hogy a testületi ülések előtt az ukrán himnusz mellett a magyar is felcsendüljön – amiért pedig a KMKSZ élesen elítélte.

Nem mellékes tényező, hogy Szlovákiában, Romániában és Szerbiában idén népszámlálást tartottak, és mindhárom helyről a kérdezőbiztosok „trükközéseiről” érkeztek hírek. Felvidéken például a vegyes házasságban élőknél mindkét házastársat és a gyerekeket is automatikusan szlováknak igyekeztek feltüntetni. Így ha egy nemzetiség létszáma papíron húsz százalék alá csökken egy településen, a helységnévtáblát már csak szlovákul kell kiírni. Romániában a magyaron kívül feltüntették a székely és csángó nemzetiséget is a kérdőíveken, így a magyarok létszámát csökkenteni lehet, a másik két népcsoportot pedig le lehet „választani” az anyaországról. Nem is beszélve arról, hogy a települések oktatási célú állami támogatása is a helyi nemzetiség számarányától függ.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.