valasz.hu/vilag/az-egykori-miniszterre-negy-ev-felfuggesztett-bortonbuntetest-szabtak-ki-jogerosen-72516

http://valasz.hu/vilag/az-egykori-miniszterre-negy-ev-felfuggesztett-bortonbuntetest-szabtak-ki-jogerosen-72516

Nagy átverés? - Becsapják az embereket az EP-választással

/ 2014.04.29., kedd 13:05 /
Nagy átverés? - Becsapják az embereket az EP-választással

Történelmi vitaként emlegették a hétfői esti Európai Bizottság (EB) elnökjelöltjei között zajló első vitát. Az Európai Unió így próbálja meg közelebb hozni az emberekhez a brüsszeli intézményeket, és hirdeti: most először a szavazatoknak tétje lesz, ez alapján dől el, ki lesz az EB új elnöke. Magyar szakértők azonban a vita után rámutattak: egyáltalán nem biztos, hogy a gyakorlatban is így működik majd a rendszer. Sőt.

Négy elnökjelölt vitázott hétfő este a maastrichti egyetemen az Európai Unió jövőjéről, a gazdasági helyzetről, a növekvő euroszkepticizmusról, a fiatalok munkanélküliségéről, és arról, hogyan lehetne elérni, hogy ismét érdekelje az embereket az Európai Parlamenti (EP) választás. Ilyen eseményre még soha nem került sor. A történelminek nevezett vita hátterében az áll, hogy a Lisszaboni szerződés értelmében a mostani EP-választáson számít(ana) az emberek voksa, az uniós kormányok vezetőinek az európai választások eredménye alapján kell(ene) javaslatot tenniük a Bizottság következő elnökének személyére, a tagállamokban működő EP-tájékoztatási irodák erre hivatkozva próbálják szavazásra buzdítani az embereket.

Az angolul zajló vitán négy jelölt vett részt: Jean-Claude Juncker volt luxembourgi kormányfő (néppárt), Martin Schulz, az EP jelenlegi elnöke (szocialisták), Guy Verhofstadt, Belgium korábbi miniszterelnöke (liberálisok) és Ska Keller (zöldek). Utóbbi két jelölt az esélytelenek nyugalmával vehetett részt az eseményen, hagyományosan ugyanis mindig a néppártiaknak és a szocialistáknak jut be a legtöbb jelöltjük az EP-be. Meghívták még a görög radikális-euroszkeptikus Alekszisz Cipraszt is, ám ő visszautasította a részvételt (állítólag azért, mert nem tud angolul).

A jelöltek

A vitát az Euronews hírcsatorna és a maastrichti egyetemen szervezte, egyetemisták is kérdezhettek a jelöltektől, akik a hosszabb érvelések vagy magyarázatok kifejtésére tökéletesen alkalmatlan egy- vagy félperces időkeretben válaszolhattak. Nem is derült ki semmi lényeges a másfél órás vita után sem, a jelöltek elpuffogtatták a nagyobbnál nagyobb általánosságokat: új munkahelyeket kell teremteni, összeurópai megoldásokra van szükség, be kell indítani a gazdaságot, Európa nem maradhat le Amerikával szemben.

Nem valódi jelöltek

Szakértők szerint a vita nem volt ugyan értelmetlen (az európai pártcsaládok demokratikusan megválasztották jelöltjeiket, az EP próbál személyeken keresztül közelebb jutni az emberekhez), csak épp nagyon valószínű, hogy nem e jelöltek közül kerül majd ki az EB új elnöke. Balázs Péter korábbi bizottsági tag és külügyminiszter szerint a jelölti vitát az Európai Parlament találta ki, és hozott határozatot arról, hogy mindegyik pártcsalád nevezzen meg egy csúcsjelöltet, de az elnök személyének kérdése a kormányfők testületének döntésén múlik, amely nem fogja kiengedni a kezéből ezt a jogot. „A kormányfők szűk látókörűek, jellemzően volt kormányfőkben gondolkoznak. Így húzták elő a kalapból teljesen váratlanul Barrosót és Romano Prodit is úgy, hogy előtte az ő nevük fel sem került a közbeszédben" - mondta. „Megindul a posztozkodás, mérlegelni fogják majd ki, ki legyen az Európai Parlament, az Európai Központi Bank új elnöke, ki legyen az Európai Tanács állandó elnökének, Herman Van Rompuynek és a külügyi főképviselő Catherine Ashtonnak az utóda. Matematikai logika alapján, ha az egyik posztra egy északi tagállamból érkező jelöltet neveznek meg, akkor egy másikra egy délit fognak, ha az egyik jelölt új tagállamból érkezik, a másiknak régiből kell jönnie, ha az egyik nő, a másik helyre férfit kell megneveznie" - mondta Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője is. Szabó Márk, a Central European Policy Centre elemzője szerint pedig a helyzetet az is bonyolítja majd, hogy például az a David Cameron jelölhet, akinek országában jó eséllyel az euroszkeptikus UKIP párt éri el a legjobb eredményt, vagy az a szocialista Francois Hollande, akinek pártja Franciaországban súlyos vereséget szenvedett a helyhatósági választáson.

Semmi sem számít?

Az EiT azt sem feltétlenül veszi majd figyelembe, melyik pártcsalád éri el a május 22-25 közti választásokon a legjobb eredményt az EB-elnök jelölésekor? - tette fel a kérdést a Heti Válasz Online. Balázs Péter szerint nem feltétlenül, mint mondta, ő is volt már szemtanúja annak, amikor elkezdték azt nézni, hogy ha X frakció összefogna vagy együtt szavazna Y-nal, akkor hogyan alakulnának az arányok. „A német diplomácia biztosan erőteljesen beindul majd" - mondta.

A vita

A Heti Válasz Online kérdésére Juhász Attila elmondta: azért vállalták ezt a szerepet az egyébként fajsúlyos európai politikusok (leszámítva a fiatal zöldpárti hölgy-jelöltet), mert nekik sem mindegy, hogy pártjuk megnyeri-e a választást. Szabó Márk szerint ezek a politikusok veterán szakembereknek számítanak, amiből arra is lehet következtetni, hogy az európai pártok és az Európai Parlament felkészült arra, hogy a tagországok állam- és kormányfői megpróbálják majd megkerülni az „akaratukat".

Azt, hogy végül ki lesz az új EB-elnök, senki sem merte megjósolni. A következő vita május 15-én lesz Brüsszelben.

Párhuzamos sziporkázások

Juncker a vitán azt hangoztatta, hogy az embereket nem annyira az egyes európai intézmények döntéshozatali súlyáról folytatott viták, hanem a gyakorlati gondok megoldása érdekli. Azt mondta, újra egyesíteni akarja Európát, le akarja küzdeni az észak-déli ellentéteket. Határozott szavakkal hangsúlyozta az európai érdekek védelmét, amikor az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalások témája került szóba.

Schulz a maga törekvéseiről szólva hangsúlyosan említette az igazságosság követelményét. Hevesen vitatta Verhofstadt vádját, miszerint a szocialisták újabb adósságok előidézésével akarnak kijutni a válságból. Verhofstadt szerint a szorosabb európai integráció és az Európai Bizottság határozottabb kezű irányítása szükséges ahhoz, hogy Európa leküzdhesse globális versenyhátrányát. A liberális politikus szenvedélyesen érvelt amellett, hogy a szuverenitás féltése helyett európai szinten kell megoldásokat találni.

Ska (teljes keresztnevén Franziska) Keller német zöldpárti EP-képviselő főként a fenntartható energiaforrások felhasználási arányának jelentős növelését szorgalmazta, valamint felháborodásának adott hangot az amerikai NSA elektronikus hírszerző szervezet kitudódott lehallgatási tevékenysége kapcsán.

A vita külpolitikai részében, az ukrajnai válság és az Oroszországgal való konfliktus kapcsán Keller - és vele egyetértésben Schulz - a diplomáciai megoldás fontosságát hangsúlyozta, míg Verhofstadt, valamint - kevésbé vehemensen Juncker - azt az álláspontot képviselte, hogy határozott szankciókat kell érvényesíteni az orosz vezetéssel szemben. Balázs Péter szerint az oroszok valóban csak az erőből értenek, ám az az EU-problémája, hogy nincsenek közös pontok, így nem tudnak egymással leülni tárgyalni. Szabó Márk a vita után azt mondta: ha valaki most nyugodtan dőlhet hátra a székében, az éppen Putyin elnök.

Az euroszkeptikus, illetve EU-ellenes erőkhöz való viszony is téma volt a vitában. Verhofstadt azon felvetése kapcsán, hogy a néppártiak soraiban is vannak euroszkeptikusok, Juncker elfogadhatatlannak minősítette Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnöknek az euróövezet ellen irányuló szavait. Verhofstadt megjegyezte, hogy szintén a néppártiakhoz tartozik Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki „ötpercenként képes megváltoztatni az alkotmányt". Juhász Attila úgy vélekedett: a két nagy frakció eredményét a már jelenleg is az EP-ben ülő euroszkeptikusok nem tudják megközelíteni. Nagyobb probléma azzal van, hogy 1979 óta, mióta közvetlenül választják az EP-tagjait, folyamatosan csökken a részvétel, és ez most sem várható másként.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.