new.valasz.hu/vilag/milyen-is-azerbajdzsan-a-magyar-kormany-egyik-kedvenc-orszaga-126578

http://new.valasz.hu/vilag/milyen-is-azerbajdzsan-a-magyar-kormany-egyik-kedvenc-orszaga-126578

Elhunyt Roger Garaudy

/ 2012.06.17., vasárnap 11:46 /

A kommunista ideológus később katolikussá, majd muzulmánná lett. Holokauszt-tagadó nézetei miatt felettébb vitatott, de mindenképp a francia közélet egyik meghatározó szereplője volt.

Roger Garaudy egykoron a francia értelmiségi világ egyik legfontosabb szereplője volt, akinek műveit rengetegen olvasták. Most azonban még a haláláról is majdnem lemaradt a francia közélet. Az egykori marxista, majd hithű katolikus és később muzulmánná lett gondolkodó haláláról először egyedüliként az anticionista „Égalité et Réconciliaton” szervezet honlapja számolt be. A nemzeti bolsevik Alain Sorel szervezete maradt ugyanis Garaudy utolsó híve.

Roger Garaudy június 13-án hunyt el, a francia sajtó többsége azonban csak pár nap késéssel írt a kilencvennyolc éves filozófus haláláról. Bár vonakodva, de minden nekrológ elismerte, hogy Garaudy a baloldal egy egész generációja számára volt kötelező és meghatározó olvasmány.

Garaudy 1913-ban született Marseilles-ben, baloldali és ateista családban, ő azonban fiatalon elkezdett érdeklődni a kereszténység iránt. Bár katolikusnak lett keresztelve, a protestánsokhoz tért át. A második világháború alatt az illegális kommunista mozgalomban tevékenykedett, és a Francia Kommunista Pártnak a háború után is tagja maradt. Sőt, egy ideig Garaudy volt a kommunisták vezető ideológusa. Az ötvenes években keményen sztálinista volt még, Moszkvában doktorált marxista filozófiából - materialista episztemológiából írta munkáját -, de a hatvanas évekre egyre jobban elhatárolódott a moszkvai irányvonaltól, és a francia kommunizmus megújítását szorgalmazta. Az 1968-as csehszlovákiai intervenció idején tette fel könyvében azt a kérdést, hogy mindezek után lehet-e egyáltalán kommunistának maradni.

Garaudy kitartott baloldali nézetei miatt, de a marxizmus megújítását szorgalmazta, és ismét visszatalált kereszténységéhez, de ezúttal a katolikus vallás és a marxista politika összebékítését tűzte ki célul. Ez már sok volt a Francia Kommunista Pártnak – amely magát deklaráltan ateistaként tartotta számon -, és ezért 1970-ben ki is zárták a pártból.

Garaudy szerint a liberalizmus a legfőbb ellenfél, és a katolicizmusban éppen ezért szövetségest látott. De szerinte a katolikusoknál még következetesebb az iszlám vallás, így a hetvenes évektől már az iszlámmal szimpatizált. Később át is tért muzulmán hitre.

Szerinte a nyugati liberalizmus imperializmusával és gyarmatosító politikájával szemben az iszlám képviseli a legfontosabb erőt. A nyolcvanas években már egyértelműen az anticionista – sokak szerint antiszemita – táborban található Garaudy, akinek írásai egyre népszerűbbek lettek a muzulmán világban. 1996-ban írta meg botrányosnak ítélt fő művét, amely hosszú ideig Franciaországban hivatalos forgalomba sem kerülhetett: Les mythes fondateurs de la politique israélienne (Az izraeli politikai alapító mítoszai), amelyben Izrael állam létét vonta kétségbe. Szerinte Izrael állam a Holokauszt „mitológiáján” alapszik, és éppen ezért könyvében Garaudy arra tett kísérletet, hogy kisebbítse a Holokauszt jelentőségét. Kritikusai azzal vádolták, hogy Garaudy tagadja a gázkamrák létét. Bár a filozófus később valóban tett ilyen kijelentéseket, és könyvében rendszeresen hivatkozott Holokauszt-tagadó történészékre, a könyv alapállítása leginkább arról, hogy Izrael mai politikáját nem legitimálhatja a Holokauszttal. Egyben Garaudy rasszizmussal vádolta a zsidó vallást és a zsidó kiválasztottság tudatot.

Garaudy később valóban egyértelműen tagadta azt, hogy a nácik a zsidók kiirtására törekedtek volna. Szerinte ilyen parancs nem létezett, és a zsidókat nem módszeresen, előre eltervezetten irtották ki.

A könyv – amelyet amúgy számos nyelvre lefordították – értelemszerűen azonnal botrányt okozott a francia és a nyugat-európai közéletben, miközben Garaudy a Közel-Kelet egyik legolvasottabb szerzőjévé lépett elő, aki rendszeresen vendégeskedett Teheránban, Bejrútban a Hezbollahnál vagy a palesztin Hamasznál. Otthon, Franciaországban azonban per indult ellene, s végül – igaz felfüggesztve – gyűlöletkeltés miatt el is ítélték. A francia értelmiségi világot jelentősen megosztotta Garaudy pere. Pierre abbé, a 2007-ben elhunyt, szociális tevékenységéről elhíresült, sokak által tisztelt katolikus pap azonban végig kiállt Garaudy mellett, és maga is üdvözölte a könyv „bátor” kijelentéseit. Garaudy nem fogadta el az ítéletet, egészen Strassbourgig ment, de az Emberi Jogok Európai Bírósága is úgy ítélte, hogy a könyv túllépi a véleményszabadság határait, s nem egyszerűen anticionista, de a zsidók ellen uszító munka.

Garaudy, aki addig a francia értelmiségi világ vezető és talán egyik legfontosabb alakja volt, hirtelen „eltűnt” a közéletből, az újságok nem közölték írásait, a televíziók nem hívták meg többször. Az elmúlt tíz-tizenkét évet így teljes visszavonultságban töltötte, csak a rejtett nyilvánosságban mozgott, írásai anticionista, szélsőjobboldali orgánumokban jelenhettek csak meg – haláláról is egy ilyen lap számolt be legelőször -, bár Iránban, Libanonban, Szíriában és a Gázai-övezetben továbbra is jelentős népszerűségnek örvendett. A baloldali katolikusok és a francia muzulmán közösségben úgyszintén népszerű szerző maradt Garaudy. „Hatalmas műveltségét”, „kiváló szónoki képességeit” – amint a Le Monde megkésett nekrológja is megállapítja – nem lehetett kétségbe vonni.

Roger Garaudy egy hónap múlva lett volna kilencvenkilenc éves. Legutolsó nyilatkozatai szerint muzulmánként és katolikusként határozta meg magát, temetését valószínűleg muzulmán szertartás szerint tartják.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.