Német szaktekintély: „Merkel bele fog bukni a migránsválságba”

/ 2015.09.23., szerda 11:00 /
Német szaktekintély: „Merkel bele fog bukni a migránsválságba”

Angela Merkel politikai karrierjének végét hozhatja a migrációs válság elhibázott kezelése, véli Erich Weede, a bonni egyetem professzor emeritusa. A Danube Institute által rendezett nemzetközi vitaesten felszólaló német szociológus-politikai szakértő szerint rengeteg problémát okozhat hosszú távon a korlátokat nélkülöző bevándorlás, amit a német jóléti rendszer képtelen lesz finanszírozni. A Mont Pelerin és a Hayek Társaság alapító tagja, 11 könyv szerzője a tegnapi budapesti kerekasztal-beszélgetés után nyilatkozott a Válasz.hu-nak.

A német közvélemény egyre erőteljesebben bírálja Angela Merkel bevándorlási politikáját. A köztudottan baloldali kötődésű hetilap, a Die Zeit múlt heti számának címoldalán „Vajon tudja-e, mit csinál?” kérdést szegezi a kancellárnak. Mit gondol Németország álláspontjáról?

Merkel meggondolatlan lépésével közel egymillió embert engedett be Európába, és ez még csak a kezdet, az elhamarkodott döntés hatásaként további láncreakció várható. Az az ember érzése, hogy kormányunk nem gondolkodik, csak cselekszik egy rosszul értelmezett emberiesség nevében, mely nem méri föl a várható következményeket. Ennek a meglehetősen hosszan elhúzódó folyamatnak az lehet a hatása, hogy destabilizálódik a társadalmunk, Németország kevésbé elismert ország lehet; a problémákat el lehetett volna kerülni egy kicsivel mérsékeltebb nagylelkűséggel a migránsokkal szemben. Kormányunk azt a téves illúziót táplálja, hogy a migráció inkább lehetőség, mint probléma. Érvelésük középpontjában Európa súlyos demográfiai válságának lehetséges megoldását állítják, noha ez tévhit.

A német munkaerőpiac felvevőképességét cáfolja, vagy a most érkező közel-keleti menekültek integrálhatóságát kérdőjelezi meg?

Egyfelől ott vannak a szociológiai tények, a bevándorlók kevésbé tanultak, szegényebbek, szakképzetlenek, kétszer olyan gyakori köztük a munkanélküli. Minél szegényebb országból érkeznek, annál kisebb eséllyel találnak munkát. Tehát az eredeti érveléssel szemben nagy részük nem új munkaerőként, hanem a német szociális rendszerre nehezedő teherként jelenik meg a társadalomban. Neves német közgazdászok kalkulációja szerint egy bevándorló 79 ezer euróba kerül az államnak élete során. Ez olyan tetemes összeg, amely szűkíti az ország gazdasági szabadságát. Másfelől ott van a jogrend kérdése, mely kétségtelenül Németország nagy vívmánya. A tömeges migrációval veszélybe kerülhet a jól működő jogrendünk. A törvény ereje akkor érvényesíthető, ha a közösség tradíciójához illeszkedik. Nézzük meg Svájc, Németország adófegyelmét Görögországéval szemben.

Ezek szerint a kulturális okokban látja a mostani tömeges migráció fő problémáját?

A gazdasági megfontolások mellett, igen, ez a lényeges különbség. Ha megnézzük, az Európán belüli migráció nem okozott komolyabb problémákat Németországnak. Az albán menekültek vagy a kelet-európai, akár Magyarországról érkező gazdasági bevándorlók minden nehézség nélkül beilleszkednek a német társadalomba. Ez Ázsia országaira is igaz, az onnan érkezők is nagyobb eséllyel tudnak integrálódni, jómagam annak idején támogattam a vietnami, kínai bevándorlók befogadását. De a latin-amerikai vagy az orosz civilizáció is közelebb áll az európaihoz. A muszlim világra ez nem igaz. A felvilágosodás értékei hozzám személyesen közelebb állnak, mint a kereszténységé, mégis azt mondom, hogy a szíriai keresztények a muszlimokkal ellentétben képesek volnának integrálódni a német társadalomba. Nagyon hiányolom, hogy kormányzó kereszténydemokratáinktól ezt nem halljuk.

Erich Weede

Erich Weede

Forrás: hss.de

Úgy érzi, a nyugati világ vívmányai vannak veszélyben?

A nyugati civilizáció öröksége a magántulajdon és a korlátozott állam. Van a demokráciának értelme, ha az állam jobban szem előtt tartja a bevándorlók érdekeit, mint saját állampolgáraiét? Úgy tűnik, a jelenlegi német kormány nélkülözi a józan észt. A bevándorlók szegény emberek, nem hibáztatom őket, de bírálom a politikusainkat, hogy elfelejtik a német embereket, főleg a német adófizetőket. Őket nem kérdezte meg senki, hogy jó lesz-e így vagy nem. Úgy gondolom, a védekező politika, amit Magyarország képvisel, sokkal hatékonyabb, mint az, hogy Németország azt a jelzést adja az egész világnak, hogy minden üldözöttet és szegény embert befogad. Most még dönthetünk úgy, hogy bezárjuk a kapukat, de öt vagy tíz év múlva vagy később már késő lesz.

Milyen konkrét megoldási javaslatokat tud elképzelni az invázió megállítására?

Azok után, hogy Merkel kitette a „Menekültek, gyertek!” táblát, most már sokkal kegyetlenebb eszközökkel lehet csak útját állni az emberáradatnak, mint három vagy hat hónappal ezelőtt lehetett volna. A menekülttáborokat Németországon kívül, például Törökországban, Libanonban kell felállítani, megerősíteni, anyagi erőkkel támogatni. Ausztrália példája mutatja, amint eldöntötték és bevezették az új bevándorlási rendszert, mely a migránsokat külön szigetre irányítja, és nem engedi be az ország területére, megfogyatkoztak az életveszélyes menekülthajók, az embercsempészek felhagytak a próbálkozással, tudván, hogy szigorúan zárva vannak a kapuk előttük.

Egyre több jel mutat arra, hogy a német közvélemény és a politikai elit által sugallt álláspont számos területen távolabb van egymástól, mint valaha. Egyetért azzal, hogy az Európa legerősebb országaként számon tartott Németország legsúlyosabb válságával szembesülhet a migrációs krízis során?

Németország a politikai korrektség csapdájában vergődik jó ideje, ami elodázza számos lényeges kérdés megválaszolását. Nézetem szerint három fő kihívással kell megbirkózzon az ország vezetése. Az első egy gazdasági dilemma: vajon az uniós tagországok államadósságait meddig kell a németeknek állniuk és kell-e egyáltalán? Gondolok itt a görög válság megoldatlan problémájára. A második a klíma- és energiapolitika kérdése. A jelenlegi német kormány eltökélt az atomenergiával való szakításban és az alternatív energiaforrások arányának növelésében, mindez azonban óriási költségekbe kerül, ami visszavetheti a versenyképességet. Már most sokkal drágább az energia Németországban, mint az USA-ban. Merkel asszony túlzott lelkesedése a környezet- és klímavédelem ügyében nem párosul gazdaságossági megfontolásokkal. A harmadik kihívás pedig a tömeges migráció kérdése. A kancellárasszony átgondolatlan nagylelkűsége mások, történetesen saját állampolgárai kárára megy. Nem foglalkozik a gazdaság teherbírásával, a gazdasági szabadsággal és a politikai következményekkel sem. Meggyőződésem, hogy ezekkel a lépésekkel Merkel gazdasági recesszióba fogja vezetni Németországot, ami egyben politikai karrierjének végét is fogja jelenteni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.