Néró békegalambbal

/ 2018.05.09., szerda 17:17 /

Az észak-koreai hadsereg feltehetőleg puccsot tervezett Kim Dzsongun megbuktatására, hogy megakadályozza a Donald Trumppal tervezett csúcstalálkozót – állítja a szöuli hírszerzés. Phenjan és Washington megbékélése küszöbön áll, közben tombol a terror Észak-Koreában.

Az év elején még csak tervezték a néhány hét múlva esedékes amerikai–észak-koreai csúcstalálkozót, amikor az Express brit napilap szerint Phenjanban a nyitás politikáját ellenző hadsereg mozgolódni kezdett az enyhülést hozható folyamat megállításáért. Volt is miért: két hete az Észak- és Dél-Korea közti történelmi csúcstalálkozó után már tudható, hogy Kim Dzsongun északi vezető és Donald Trump amerikai elnök várhatóan szerződésbe foglalja: Észak-Korea bezárja phungeri nukleáris gyakorlóbázisát, s felfüggeszti az atom- és rakétateszteket. Ez már önmagában is rossz hír a katonáknak, főleg, hogy cserébe Kim Dzsongun azt várja: Washington segítséget nyújt a távol-keleti országnak siralmas állapotban lévő gazdasága rendbetételéhez.

Eltüntetett tábornokok

A Svájcban álnéven tanult Kim Dzsongun 2011-es hatalomra kerülésekor azzal szembesült, hogy hazája végletesen le van maradva az iparilag fejlett államokhoz képest. Észak-Korea GDP-je mindössze két százaléka a dél-koreainak, a fegyverkezési program viszont horribilis összegeket emészt fel, és külső segítség nélkül nincs esély a felzárkózásra. Valószínűleg ez volt Kim fő motivációja, amiért év elején feladta eddigi agresszív politikáját. Ma már komoly esélye van annak is, hogy az 1953-as koreai háborút lezáró fegyverszüneti megállapodást a két Korea közti békeszerződés váltja fel.

Az enyhülést szolgáló tervek szerződésbe foglalását a jelek szerint a sztálinizmussal átitatott észak-koreai hadsereg Kim Dzsongun eltávolításával akarta megakadályozni. A fegyveres erők vezetői árulásnak tekintették az Amerikával való konszolidált viszony kialakításának még a lehetőségét is. Erre lehet következtetni a brit sajtó által megszellőztetett dél-koreai hírszerzés jelentéséből, melyet februárban a szöuli parlament illetékes szakbizottsága elé terjesztettek. A kémszervezet nem közölt részleteket; tájékoztatását arra alapozta, hogy az északi pártállam politikai bizottságának vezetője és helyettese több más tábornokkal együtt hetek óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Pedig a magas rangú katonatiszteket addig rendszeresen látni lehetett az észak-koreai vezető protokolláris szereplésein.

„Észak-Koreában a tábornokok elmozdításának mindig az a célja, hogy a pártvezetés féken tartsa a fegyveres erőket” – emlékeztet Daniel Pinkston, a szöuli Troy Egyetem amerikai professzora, aki szerint a tábornokok eltűnésére a hadsereg Kim-ellenes szervezkedése adhat magyarázatot. A főkatonák háttérbe szorításával párhuzamosan az észak-koreai vezető átstrukturálta a hatalmi viszonyokat is – magyarázza Toshimitsu Shigemura, a tokiói egyetem professzora. Eszerint Kim a hatalom súlypontját a tábornoki kartól a pártelitre helyezte át. A hadsereg fejlesztését célzó és devizabevételt jelentő exportüzletágakat, mint például az Afrikába irányuló haditechnikai exportot a fegyveres erőktől a pártbürokrácia kezébe adta. Ezzel megfosztotta a hadsereget attól, hogy önálló bevételhez jusson, és maga rendelkezzen a beérkező pénzek felett. „Kim Dzsongun mindent megtesz azért, hogy a hadsereget ellenőrzése alatt tartsa. Olyan körülményeket akar teremteni, hogy a mindenkori főtisztek belássák: nem elég erősek a leváltásához” – állítja a tokiói professzor.

Élő sztálinizmus

Kim nem véletlenül tartott attól, hogy a hadsereg elmozdítja, mielőtt még tárgyalóasztalhoz ülne Trumppal. Az észak-koreai fegyveres erők identitása azon a történelemhamisításon alapszik, hogy a kommunista partizánok a második világháború során egyedül űzték ki a japán megszállókat; a szovjet hadsereg katonai manővereiről évtizedek óta egy szó sem hangzik el. Csakúgy, mint a koreai háborúban az amerikaiak ellen az északiak oldalán harcoló kétmillió kínai katonáról és a Moszkva által nyújtott légi támogatásról. Az észak-koreai hadsereg hősi mítoszt alakított ki magáról, amely szerint minden ellenséggel szemben egyedül diadalmaskodott.

A katonaság privilegizált helyzetét – tagjai könnyen jutnak lakáshoz, külön élelmiszerboltok állnak a rendelkezésükre, gyermekeik egyetemre járhatnak – mindenkor az Amerikával való háború lehetősége legitimálta. A hadsereg vezetői soha nem akartak lemondani előjogaikról, és szervezkedni kezdtek, amikor veszélybe kerültek. Észak-Korea történetét végigkíséri a Kim-dinasztia elleni összeesküvések sora.

A Szovjetunió összeomlása után, 1991-ben például 11 magas rangú tiszt – akik együtt végeztek a moszkvai Frunzei Katonai Akadémián – tervezte meg az akkori első számú vezető „trónfosztását” – állítja Michael Ji, a CIA koreai ügyekkel megbízott egykori ügynöke a JoongAng Daily angol nyelvű szöuli naplapban. A lázadó tábornokok szerinte attól féltek, hogy a moszkvai zűrzavar átterjed hazájukra is, a fegyveres erők vezető szerepe megkérdőjeleződik, s a betegeskedő öreg diktátor nem lesz képes úrrá lenni a helyzeten.

A Kim-dinasztia második tagja, Kim Dzsongil ellen 1995-ben, apja halála után egy évvel az ország északi részén állomásozó hatodik hadtest régi vágású politikai tisztjei készültek fellázadni. A terv idejekorán kiderült, a lázadási kísérletet elfojtották. A lázadók nem bíztak a lumpolós életformát folytató második Kimben. Féltek, hogy nem eléggé elkötelezett apja sztálinista politikájának folytatására, vedelte a francia konyakot, amerikai filmeket nézett és gyakran rendelt színésznőket rezidenciájába.

„Kim Dzsongil és apja 11 merényletkísérletet élt túl, amihez páratlan szerencse kellett, de minden gyilkossági kísérlet magasabb fokra emelte a két vezető paranoiáját” – állítja egy név nélkül nyilatkozó volt észak-koreai titkos ügynök a The Telegraph brit napilap tokiói tudósítójának. A Dél-Koreába menekült egykori bizalmi ember szerint a paranoia átragadt a politikai szférára is, betegesen meg voltak győződve arról, hogy Amerika meg akarja támadni őket. A vezetőgarnitúra évtizedekig szilárdan hitt egy külső invázió bekövetkeztében – mondta a volt ügynök.

Kivégzések futószalagon

Kim Dzsongun egy ilyen mentalitású politikai felső tízezer torkán akarja lenyomni az Egyesült Államokkal való feszültség enyhítését. Ez nem megy könnyen, így a harmincas éveinek elején járó – pontos születési dátum nincs – vezető észak-koreai módon oldotta meg a problémát. A mostanában eltűnt tábornokok sorsáról biztosat nem tudunk, de nem sok jót jelent, hogy Kim hatalomra kerülésétől napjainkig becslések szerint 300–400 embert végeztetett ki. A halállistára elsősorban a hadsereg és a biztonsági szervek régi vágású vezetői, az Amerikával kérlelhetetlenül szembenálló pártfunkcionáriusok kerültek. A korábbi legmagasabb rangú áldozat apja húgának férje, Csang Szongthek volt. Kiiktatták a védelmi minisztert, a vezérkari főnököt, a hadsereg főparancsnokát, az állambiztonsági rendőrség helyettes vezetőjét is. A hadsereg vezérkarának mostani lecserélése után Kim valószínűleg nyugodtan tárgyalóasztalhoz ülhet Trumppal.

Észak-Koreának néhány éve már van célba juttatható atomtöltetű rakétája, tavaly szeptemberben hatodik atombombáját tesztelte, novemberben pedig ballisztikus rakétával átlőtt Japán fölött, amely fegyverrel állítólag már Amerikát is elérheti. Kim Dzsongun nem egyszerűen tömegpusztító atomfegyvereket és interkontinentális rakétákat fejlesztett ki. Olyan politikai „termékhez” jutott, amelyről a nemzetközi színtéren már lehet alkudozni. Trump pedig, úgy látszik, vevő erre. A nukleáris arzenál leszereléséért cserébe Kim kérheti az ENSZ-szankciók feloldását, és a gazdasági támogatás igényével is felléphet. Észak-Korea vezetője így arcvesztés nélkül – hiszen nem kér, hanem politikai üzletet köt – állhat majd fel a Donald Trumppal folytatott, a következő hetekben esedékes tárgyalások után.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.