new.valasz.hu/vilag/ezt-irja-a-financial-times-orban-viktor-tusnadi-beszederol-124792

http://new.valasz.hu/vilag/ezt-irja-a-financial-times-orban-viktor-tusnadi-beszederol-124792

Nyelvében él az ukrán nemzet

/ 2017.02.15., szerda 16:10 /

Az utcán sem lehet magyarul beszélni Kárpátalján, ha az ukrán parlament elfogadja az új nyelvtörvényt. A kisebbségi nyelvek visszaszorításának évek óta tartó folyamata robbantotta ki a kelet-ukrajnai konfliktust.

Lassan oda jutunk, hogy Kárpátalján a hideg idő ellenére sem lehet a kocsmában egy felest jólesően felhörpinteni. Elképzelhető, hogy a hólapátolásban átfagyott emberek gyomormelegítő elfogyasztása nélkül lesznek kénytelenek távozni az ivóból. A kijevi parlament ugyanis új nyelvtörvény elfogadására készül, melynek értelmében a boltokban, kocsmákban, a piacokon csak az ukrán államnyelven szabad kiszolgálni a vevőket. Ha tehát egy ukrán nyelvet csak nehezen bíró magyar lélekmelegítőhöz akar jutni, akkor először iratkozzon be ukrán nyelvtanfolyamra és csak utána próbáljon italozni.

A hatóságok adnak a nyelv jó minőségű használatára is, például arra készülnek, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő pedagógusoknál összeírják, ki és milyen fokon beszél ukránul. A sekélyes tudással bíró magyar nevelők már mehetnek is továbbképzésre, ha meg akarják tartani állásukat. A tervezett törvény betartására „nyelvrendőrség” vigyázna, a jogszabály megsértőire pénzbírság és akár három évig terjedő szabadságvesztés várhat. Ezek után már nem meglepő, hogy a parlamentben, az államigazgatásban, az önkormányzatok munkájában, az állami intézmények és vállalatok tevékenységében kizárólag az államnyelv használatát írja elő a tervezet.

A törvényjavaslat elsősorban az ország délkeleti részén élő, a 40 milliós népesség 17 százalékát kitevő orosz és a 13 százaléknyi orosz anyanyelvű, de más nemzeti kisebbséghez tartozó lakosságot sújtja. A Verhovna Rada – törvényhozás – a kelet-ukrajnai harcok mostani kiújulásának idején is azt tartotta legfőbb feladatának, hogy egységes nemzetállamot „gyúrjon” a soknemzetiségű Ukrajnából (az országban 18 kisebbségi nyelvet használnak).

Egy a nemzet

Az egykori szovjet tagköztársaság negyedszázados függetlensége során a kijevi honatyáknak ez már a harmadik nekirugaszkodása, hogy biztosítsák az ukrán nyelv egyeduralmát mindenekelőtt az orosz, de más kisebbségi nyelvekkel szemben is. Ezért a nyelvhasználat „rendezésére” tett ukrán próbálkozások mindegyike az ukrán és az orosz etnikum közti politikai iszapbirkózássá vált. „Az egyértelműen ukrán dominanciájú nyugati országrészben attól rettegnek, hogy ha az orosz második államnyelvvé válik, akkor megszűnik az ukrán államiság, veszélybe kerül az ukrán nyelv és nemzet. A majdnem teljes mértékben orosz nyelvű délen és keleten ezzel szemben úgy gondolják, hogy az ukránosító politika veszélyezteti az orosz nyelvet és az oroszok nemzeti azonosságtudatát Ukrajnában” – állítja tanulmányában Csernicskó István, az etnikumközi kapcsolatok kutatója.

A két és fél évtizedes erőszakos ukránosításnak drámai következményei vannak. Háború a határon: Ukrajna üllő és kalapács között című könyvében Richard Sakwa, a kenti egyetem professzora leszögezi: „Az ország oroszok lakta keleti részén kirobbant konfliktusnak a nyelvkérdés volt az egyik kiváltó oka.” Ez az orosz kultúrkörhöz tartozó népcsoport az országnak főleg azon a vidékén él, ahol már negyedik éve harcolnak egymással a kijevi központi erők és a Moszkva által támogatott, Ukrajnától elszakadni kívánó orosz félkatonai alakulatok. A két tábor között áthidalhatatlan világnézeti szakadék tátong. Az ukránok lakta nyugati országrész – Sakwa szavaival: kalapács –, vagyis a „monoisták” az ukrán nemzetállamiság eszméjét és az ukrán nyelv elsőbbségét hirdetik, az államnak hivatalosan „egynyelvűnek, egységesnek és kulturálisan egyedinek kell lennie”. Gondolkodásukat az erőszakos oroszosítástól való félelem vezérli.

A másik oldalon az üllő, vagyis a keleti orosz ajkú népesség, a „pluralisták” az ukrán állam etnikai sokszínűségét és soknyelvűségét, multikultúráját, a föderális államberendezkedést pártolják. Ők Oroszországra Ukrajna partnereként tekintenek.

A két koncepció szembenállása nem maradhatott ukrán belügy azok után, hogy az ukránok lakta nyugati országrész mögé az Egyesült Államok és az Európai Unió állt, az oroszok által benépesített keleti régió pártfogója pedig Oroszország lett. Az ukrán belső konfliktus a nagyhatalmak geopolitikai szembenállásává nőtte ki magát. Sakwa a hidegháborús hangulat újjáéledésének okát abban látja, hogy a NATO és az EU a nyugat-ukrajnai nacionalista erőkre támaszkodva határait Oroszországig igyekezett kitolni. Az ukrajnai válságot 2013 novemberében éppen az robbantotta ki, hogy Viktor Janukovics akkori elnök az utolsó pillanatban visszalépett az EU-val kötendő társulási szerződéstől, miután kedvező gázszállítási ajánlatot kapott Vlagyimir Putyin orosz elnöktől.

Az oroszok védelme

A nyugat-ukrajnai nacionalisták több hónapig tartó tüntetései után Janukovics elmenekült, új elnökválasztást írtak ki, amelyet a Nyugat-barát Petro Porosenko nyert meg, s ő ismét Brüsszelhez és Washingtonhoz kezdett közeledni. Moszkvát az a veszély fenyegeti, hogy Ukrajna az EU-val tavaly aláírt társulási szerződés révén is átsodródik a nyugati érdekszférába, és ezzel megszűnik az ország semleges, köztes állam szerepe Kelet és Nyugat között (Ukrajnának már a neve – „határvidék” – is jelzi történelmi szerepét). Az egykori szovjet tagköztársaságnak a nyugati érdekszférába történő integrálási szándéka előrevetítette a nagyhatalmi szembenállást, a kelet-ukrajnai háború pedig ennek a következménye.

„Bárhonnan nézzük, a jelenlegi orosz–ukrán háború a nyelvhasználat körüli vita miatt kezdődött. Oroszország épp a nyelvi tényezőt használta fel mint az agresszió okát, és ezt azzal magyarázta, hogy meg kell védenie az orosz ajkú polgárokat Ukrajnában” – foglalta össze az előzményeket Szerhij Osznacs ukrán dokumentumfilm-rendező. Vlagyimir Putyin pedig a következőket mondta, miután 2014-ben Oroszországhoz csatolta a Krím félszigetet: „A Krím és Szevasztopol lakói Oroszországhoz fordultak, hogy védelmezze meg életüket és jogaikat. Ezt a kérést nyilvánvalóan nem hagyhattuk figyelmen kívül. Részünkről ez árulással ért volna fel.” Andrij Drozda irodalomtörténész úgy látja, „a mai ukrajnai helyzet annak példája, hogyan válik a nyelvi és kulturális háború előfeltételévé és hivatalos alapjává egy valódi hadjáratnak”.

Az ukrán nyelvi vitának és az ezzel járó nagyhatalmi szembenállásnak a kárpátaljai magyar népesség is a kárvallottja. Pedig a jelenleg hatályos, 2012-ben elfogadott nyelvtörvény kedvező rájuk nézve. Legalábbis elméletileg. Janukovics öt éve súlyos, majd' hogy nem megoldhatatlan dilemma előtt állt. A helyi oroszok által támogatott Régiók Pártja színeiben nyerte meg az elnökválasztást, s a kampányban azt ígérte, hogy az oroszt is államnyelvvé teszi. A tervtől végül elállt, mert ezzel szembekerült volna az ukránok lakta nyugati országrésszel. Ezután Janukovics megpróbálta a döglött lovat áthúzni a Karpfenstein utcából a Lujza utcába. A jelenlegi törvény ugyanis engedélyezi a kétnyelvűséget, azaz az államnyelv mellett bizonyos kisebbségi nyelvek hivatalos használatát.

A jogszabály még a Szovjetunió idejéből származó 1989-es nyelvtörvényt váltotta fel. Elődjével ellentétben nem a nemzeti kisebbségek létszámát vette alapul, hanem a kisebbségi nyelveket anyanyelvként beszélő népesség arányát tekintette mérvadónak egy-egy közigazgatási egységben. Ez az orosz kisebbségnek kedvezett leginkább, mert a nemzetiségek tagjai közül sokan az oroszt anyanyelvként használják. Így az 2012-es jogszabály hatálya sokkal szélesebb körre terjedt ki.

Magyar szempontból kedvező változás volt, hogy egy közigazgatási egységen belül a kisebbségi nyelvhasználat hivatalossá tételéhez – a korábbi 50 százalékos küszöbhöz képest – csak 10 százalékos határt állapított meg. Ennek köszönhetően az orosz 27-ből kilenc, a román, a krími tatár és a magyar nyelv pedig egy-egy régióban vált regionális hivatalos nyelvvé. A magyar nyelvet elméletileg Kárpátalja egész területén regionális nyelvként ismerik el, mivel a magyar lakosság aránya itt 12 százalék.

Vesztesek a magyarok

Az ördög a viszont a részletekben rejlik. A nyelvtörvény elvben automatikusan hatályossá vált az érintett adminisztratív egységekben, ugyanakkor a helyi önkormányzatokra volt bízva, hogy milyen mértékben alkalmazzák a jogszabályt. Így Kárpátalján a magyar nyelv csak azokon a településeken vált „félhivatalossá”, ahol a helyi önkormányzatban a magyarok többségben voltak. De még így sem mentek igazán jól a dolgok, mert hivatalos kétnyelvű iratokat gyakorlatilag soha nem kaptak az önkormányzatok, a Kijevbe küldendő kérelmek formanyomtatványai is jobbára csak ukránul elérhetők.

Ezekhez a képlékeny és csak szerény jogokat biztosító nyelvi és kulturális „kiváltságokhoz” képest is erős visszalépést hozna a most beterjesztett új nyelvtörvény. A legnagyobb megszorítás az oktatás területén várható. A kisebbségek nyelvén folyó oktatást eltörölnék, a szaktárgyakat pedig kizárólag ukránul, a magyart is csak idegen nyelvként lehetne tanítani. A felsőoktatásban még ez utóbbit sem engedélyeznék, és a tervezet szerzői a kulturális életben is csak az államnyelvet látnák szívesen. Még a színházi előadások is kizárólag ukrán nyelvűek lehetnének; ha mégis más nyelvű az előadás, azt ukránul feliratozni kell. A médiában is az államnyelv uralmára törekszenek a jogszabályt papírra vető honatyák, például a nem ukrán tévéműsorokat, filmeket kötelező lenne feliratozni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.