Nyílt fenyegetés: Ankara új menekültáradatot szabadítana Európára

/ 2016.02.12., péntek 11:29 /
Nyílt fenyegetés: Ankara új menekültáradatot szabadítana Európára

 „Eljöhet az idő, amikor Törökország megnyitja nyugati határait az Európába tartó menekültek előtt” – figyelmeztette Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap az európai vezetőket. A fenyegetőzés nem új, a kemény szóhasználat viszont igen. A jelenleg török területen tartózkodó 2 millió menekültből az év közepére 3-3,5 millió lehet; Erdogan egyszerre tart a káosztól és akarja politikailag a lehető legtöbbet kihozni a helyzetből.

Recep Tayyip Erdogan egy csütörtöki ankarai rendezvényen figyelmeztette a menekültáradat lehetőségére Donald Tuskot, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökét, valamint Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét. A török elnök azt mondta, véges a türelme a szíriai helyzet láttán és egy adott ponton „megteszi majd a szükséges lépéseket”.

A fenyegetés nem új. „Törökország nem koncentrációs tábor, nem lesz hajlandó hosszú távon elszállásolni azokat a migránsokat, akiket az Európai Unió nem fogad be” – jelentette ki Ahmet Davutoglu török kormányfő tavaly október közepén.

A török düh okai a következők:

  • Az Iszlám Állam által részben elfoglalt Szíriával, Irakkal valamint Iránnal is határos eurázsiai országban több mint 2 millió menekült tartózkodik – noha elvileg maga is áteresztő, vagyis tranzitország, hiszen az ide érkezők többségének célja Európa.
  • Törökország – önbevallása alapján – idáig közel 10 milliárd dollárt költött a területén tartózkodó menekültekre, amelyhez az ENSZ mindössze 455 millió dollár támogatást adott. „Szégyen” – minősítette a hozzájárulás összegét Erdogan.
  • Mivel a szíriai helyzet nem javul, számítások szerint idén év közepéig a török területen tartózkodó 2 millió menekültből 3-3,5 millió is lehet.
  • Az Unió és különböző nemzetközi hitelszervezetek (például az IMF) kemény eurómilliárdokat költöttek a csődbe jutott Görögország lélegeztető gépen tartására, miközben – a török interpretáció szerint – sajnálják a pénzt arra, hogy segítsék Ankarát a menekültválság megoldásában.

 

Van itt persze más is. Erdogan egyszerre tart attól, hogy országa káoszba fullad a szüntelen menekültáradat miatt, ezért ad erős jelzéseket a tehermentesítés érdekében, és egyszerre kívánja felhasználni a kialakult helyzetet politikai fegyverként. Hiszen a török EU-csatlakozás folyamata rendkívül lassan csordogál, a tárgyalásokon még csak néhány fejezetet sikerült lezárni, és ott van a vízumkényszer feloldásának régi követelése is, melyben az EU 2016 első felére lépéseket ígért. Erdogannak nyilván bizsergető érzés, hogy a migrációs nyomás erősödésével párhuzamosan Angela Merkel egyre többször és egyre kétségbeesettebben járul elé tárgyalni.

Rosta

Somogyi Marcell

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.