Nyolcezren hagyták már el a Krímet, sok ember eltűnt

A helyszínről nyilatkoztak a Válasz.hu-nak

/ 2014.05.27., kedd 15:25 /
Nyolcezren hagyták már el a Krímet, sok ember eltűnt

Ukrajna szinte egyik percről a másikra vált a világ egyik legveszélyesebb országává a kisebbségi jogvédő szervezet, a Minority Rights Group (MRG) legutóbbi jelentése szerint. A Válasz.hu megkereste a szervezet ukrajnai kapcsolattartóját, Irene Fedorovych-ot, a No Borders projektkoordinátorát, hogy beszámoljon a helyszíni tapasztalatairól.

Kisebbségi jogokkal foglalkozik. Mik az ukrán válság fő tapasztalatai ezen a téren?

Nagyon nehéz most erre válaszolni, mert nem nagyon tudunk eljutni az Ukrajnában élő kisebbségekhez. Túl sok politikai párt keveredett bele a konfliktusba, és a helyzet most elsősorban az orosz befolyásról és az Orosz Föderációhoz való közelségről szól. Jelentések sora szól arról, hogy Kelet-Ukrajnában roma közösségeket támadtak meg, és szólítottak fel arra, hogy hagyják el az otthonukat. Csupán azért, mert romák voltak. Vandálok zsinagógákat rongáltak meg. Pedig a nacionalista Jobb Szektor mozgalom képviselői találkoztak az odesszai rabbival, és biztosították arról, hogy nem tűrik el az antiszemitizmust és a zsidók elleni erőszakot. A márciusi népszavazás óta több mint nyolcezer krími tatár hagyta el a félszigetet, és aggasztó híreket hallani arról, hogy a tatárok vezetőjének, Musztafa Dzsemiljevnek meg is tiltották, hogy öt éven belül visszatérjen. Számos személyt, civil aktivistát és újságírót próbálnak most bíróság elé citálni a márciusi események miatt, igaz, ők nagyrészt azóta eltűntek, most keresik őket a hatóságok. De ez utóbbi nem kisebbségi kérdés.

Érdekes módon pozitívumról is be tudok számolni. Most született meg két olyan hiánypótló törvény, amely azok számára jelent megoldást, akik valaha otthonuk elhagyására kényszerültek. Az egyik még a szovjet rezsim alatt deportált és később fokozatosan visszatérő csoportok jogait rendezi, a másik pedig azok számára biztosítja például az alsó- és középfokú oktatáshoz való jogot, akik a márciusi népszavazás után települtek át a Krímből.

Fenyegetett népek rangsora, 2014

Az MRG 2014. évi jelentésében megállapítja, hogy az ukrajnai Krím-félsziget orosz bekebelezése különös aggodalommal töltötte el a térség  mintegy 300 ezer fős őslakos népcsoportját, a krími tatárokot. A megfélemlítő légkör miatt sok krími tatár nem is szavazott a krími hatóságok által kezdeményezett 2014 márciusi népszavazáson, ahol az Oroszországhoz való csatlakozásról döntöttek. (A hivatalos krími adatok szerint a március 16-án tartott krími népszavazáson a résztvevők 97 százaléka szavazott igennel a csatlakozásra. Nemrég ugyanakkor azt közölte, hogy a hivatalos adatoknál jóval kevesebben, a lakosság csupán 30 százaléka vett részt a szavazáson és csak a voksolók fele támogatta az Oroszországhoz csatlakozást.)

A szélsőséges nacionalisták jelenléte az átmeneti ukrán vezetésben, amely Janukovics elnök bukása után került hatalomra, és megpróbálta visszavonni a kisebbségi nyelvtörvényt, Ukrajna számos kisebbségében keltett aggodalmat, többek között a kisebbségi oroszokban, magyarokban és románokban. Az áprilisi erőszakos oroszbarát tüntetések Kelet-Ukrajnában csak fokozták a feszültséget, roma családok elleni erőszakos támadásokról tudósítottak Szlovjanszkból - írja az MRG, amely az azóta a kelet-ukrajnai Donyeckben zajló erőszakos cselekményeket nem is dolgozta fel jelentésében.

Számos párhuzam vonható az ukrajnai és a moldovai helyzet között, idén ez utóbbi ország is bekerült a Fenyegetett népek csoportjába. Orosz etnikumú tüntetők ugyanis az Oroszországhoz való csatlakozást hangoztatták Moldova szakadár transznisztriai térségében (másnéven Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság), ahol egyébként orosz csapatok állomásoznak.

Magyar kisebbség is él Ukrajnában, akiket a Janukovics elnök megbuktatása utáni első intézkedés, a nyelvtörvény módosítása hátrányosan érintett. Nem csak őket persze.

Az egész krími válság azután robbant ki, hogy az ukrán parlament eltörölte az „Alapelvek az állami nyelvpolitikában” elnevezésű nyelvtörvényt. A krími orosz kisebbség – Oroszország támogatásával – elkezdett arra panaszkodni, hogy a jogszabály eltörlése számukra hátrányos és diszkriminatív. Fontos megjegyezni, hogy a törvényt annak elfogadásakor is sokat bírálták mások mellett a magyarok és a krími tatárok is amiatt, hogy az orosz nyelvet preferálja a többi kisebbség nyelvével szemben. A krími feszültség fokozódását látva a hatalom ismét hatályba helyezte a törvényt. De ez a Krím helyzetén már nem sokat segített.

Helybeli roma asszonyok az ukrajnai Macsola (Mocsola) településen, Kárpátalján.

Helybeli roma asszonyok az ukrajnai Macsola (Mocsola) településen, Kárpátalján.

Fotó: MTI 

Az ukrán konfliktus Kijevben robbant ki, aztán Oroszország lényegében magához csatolta a Krímet, már a donyecki régióban van a gócpont, de elemzők azt mondják, Putyin elnök nem áll meg itt. Mit gondol, átterjedhet ez a válság Moldovára?

Az MRG a jelentésben is leírta, hogy az orosz hatóságok fokozott figyelemmel követik, Moldova az év második felében aláírja-e a társulási szerződést az Európai Unióval. Ugyanez a folyamat idézte elő ugyanis az ukrán válságot. Nem vagyok politikai elemző, így nem merek jóslásokba bocsátkozni. Bízom benne, hogy az elnökválasztással Ukrajnában is javul a helyzet. Bár ez nagyban függ a választás eredményétől és az azt követő első reakcióktól.

Moldovában riadókészültség van

Május elején az ukrajnai feszült helyzet miatt riadókészültségbe helyezték a biztonsági erőket Moldovában, a közös határ mentén. A közlemény nem utal semmilyen konkrét fenyegetésre, de azt követően adták ki, hogy Ukrajnában a Moldovához viszonylag közel található Odesszába érkezett a Nemzeti Gárda önkénteseiből alakult különleges egység.

Moldovának is van egy szakadár része, az Ukrajnával szomszédos területen fekvő, úgynevezett Dnyeszter menti Köztársaság, amelynek helyi vezetése már értésre adta, hogy szeretne csatlakozni Oroszországhoz. Moszkva 1500 főnyi katonaságot is állomásoztat ott.

Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes szorgalmazza, hogy Moldova halassza el az EU-társulási megállapodás aláírását az év végi parlamenti választásokig. Moldova és Grúzia az újabb tervek szerint legkésőbb júniusig alá akarja írni saját uniós társulási és szabadkereskedelmi egyezményét.

 

Putyin nem áll meg Kelet-Ukrajnánál
A FPRI amerikai külpolitikai kutatóintézet elemzése szerint Putyin elnök „új Oroszországnak" nevezett elképzelései szerint nemcsak a Krím és a jelenleg oroszbarát szakadárok által Ukrajnától elszakítani próbált Donyeck és Luhanszk megye, hanem hat további ukrán régió - Harkiv, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Mikolajiv, Herszon és Odessza - is részét képezte az rosz elnök „hódítási” terveinek. Ha az említett ukrán megyék Oroszország részévé válnának, akkor Moszkva a Fekete-tenger teljes északi partvidékét uralma alá kerítené, és az orosz határ egészen Moldováig vagy Romániáig terjedne. Eközben a független Ukrajna lakossága 46-ról 25 millióra csökkenne, GDP-je pedig egyharmadára zuhanna.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.