valasz.hu/vilag/torok-nagykovet-a-nemetek-sajat-buneikhez-keresnek-partnert-118953

http://valasz.hu/vilag/torok-nagykovet-a-nemetek-sajat-buneikhez-keresnek-partnert-118953

Nyugaton a helyzet változóban

/ 2018.05.02., szerda 15:17 /

Uniós viharfelhők gyülekeznek Magyarország körül, és a hazánk EU-szavazati jogának elveszítésével fenyegető 7-es cikkely szerinti eljárás még a kisebb gond. A közösségi pénzek várható csökkenése és az Európai Néppárt Fidesszel szembeni növekvő ellenérzése újabb frontokat vetít előre.

„Ez a jelentés minősített hazugságok gyűjteménye” – dörögte Szijjártó Péter külügyminiszter múlt csütörtökön az Európai Parlament bel- és igazságügyi bizottságának ülésén. A képviselők a magyarországi alapjogok sérüléséről szóló, Judith Sargentini holland zöldpárti politikus által készített jelentést tárgyalták éppen. Noha az Európai Parlament sokszor igyekszik show-val álcázni gyenge hatalmát, ritka a magyar politikus szavai által is jelzett indulatos vita. De nem csak Szijjártó fogalmazott élesen: Michal Boni a lengyel Polgári Platformtól „autoriter performansznak” nevezte a külügyminiszter hozzászólását. A baloldali, zöld és liberális képviselők még keményebb dolgokat vágtak Szijjártó fejéhez, aki kamatostul adta vissza a kölcsönt.

Magyarország a Mr. Nyet

A Sargentini-jelentés a mind jobban elmérgesedő uniós viszonyrendszer tünete. A képviselő szövegében régi, lezárt dolgokat is felhánytorgat – mint a bírák korai nyugdíjazása –, a jogállamisággal semmilyen kapcsolatban nem lévő ügyeket szintén említ (ilyen a minimálnyugdíj vagy a munkanélküli-segély összege), sőt általánosságban forgatja a cigányellenesség és az antiszemitizmus bunkósbotját. De eközben valós problémákat is feszeget a köztévé elfogultságától a szintén közpénzből finanszírozott migrációs médiakampányig. Összességében pedig azt javasolja, hogy az Európai Parlament indítsa el az EU alapszerződésének 7-es cikkelye szerinti eljárást Magyarország ellen. (A folyamatról lásd keretes írásunkat.)

A kontextus Magyarország számára legalább három tényező miatt a korábbi pengeváltásoknál kedvezőtlenebb. Egyfelől a Fidesz mellett eddig kitartó Európai Néppárt támogatása mind ingatagabb. Másrészt az Európai Bizottság felől kedvezőtlen füstjelek érkeznek: lapzártánk után mutatja be a testület a következő, 2021–2027 közötti ciklus főbb pénzügyi kereteit. Ebben Magyarország számára kedvezőtlen változások lesznek. A Brexit és a migrációs válság miatt csökken a szétosztható összeg, az agrártámogatásokra és a felzárkóztatásra szánt kohéziós alapokra akár tíz százalékkal is kevesebb pénz juthat. Ráadásul a támogatások lehívását jogállami feltételekhez, például a bíróságok függetlenségéhez szándékoznak kötni. (Valószínű, hogy a kormány által dédelgetett s a kétharmados parlamenti többséggel lehetővé vált igazságügyi reform terve miatt lesz még csattanás.)

A harmadik kedvezőtlen fejlemény, hogy Magyarország – elsősorban belpolitikai okokból – a Mr. Nyet helyzetébe manőverezte magát az EU egésze számára fontos kérdésekben. Megvétóztuk például, hogy az unió a sarkára álljon Kína ellen – legalább egy nyilatkozat erejéig. A szöveget nem maga az EU, csak a tagállamok pekingi nagykövetei jegyezték, Magyarország tüntető távolmaradásával. Szintén behúztuk a kéziféket az afrikai kormányokkal kötendő egyezmény ügyében. Az egy éve előkészített dokumentum lényegében arról szól, hogy az EU anyagilag segíti az afrikai országokat, amiért azok cserébe erőteljesebben lépnek fel a migráció ellen. A magyar kifogás szerint a szöveg nem volt elég egyértelmű az illegális bevándorlás ügyében. A kormány helyesen mutat rá, hogy a dokumentum a legális migrációt a fenntartható fejlődés eszközének nevezi. A magyar pozíció ellenében azonban felhozható, hogy egy összuniós álláspont soha nem lehet olyan durván egyértelmű, mint egy Soros-plakát. Huszonnyolc nemzeti álláspontot kell összefésülni, ami nemcsak időigényes, de azt is feltételezi, hogy a közös jó érdekében minden kormány enged valamit az álláspontjából. S hogy az afrikai megállapodás felrúgása nem pillanatnyi szeszély volt, jelzi: a hivatalos kormányvéleményt képviselő uniós nagykövetünk meglebegtette, a csendes-óceáni, karibi térséggel kötendő egyezményt is kész megvétózni a tervezet túlságosan migrációbarátnak tartott álláspontja miatt.

Konfliktus mindig van

Azt persze csak a „Merjünk kicsik lenni!” stratégiáját vallók gondolják, hogy ütközés nélkül lehetséges nemzeti érdeket érvényesíteni az EU-ban. Néha apró szikrákból is nagy tüzek lobbannak. Például a francia uniós nagykövet azért csapta rá a múlt héten egy tanácskozásra az ajtót, mert a munkadokumentumok csak angolul álltak rendelkezésre, amit a diplomata nem volt hajlandó tudomásul venni.

A mostani magyar kormányzati álláspontok kapcsán tehát nem feltétlenül a konfliktusok ténye, inkább azok iránya kelt felháborodást. Miközben ugyanis idehaza a kommunikáció a „két pogány közt egy hazáért” elv jegyében azt hangsúlyozza, hogy nagy geopolitikai tömbök között egyensúlyozással szolgáljuk az ország érdekeit, európai szövetségeseink szemszögéből a dolog másként fest: például a kínai nyilatkozat ügyében az EU-val versenyző nagyhatalom csatlósaként gyengítettük a közös álláspontot. E magyar kállai kettős ott hibázik, hogy a másik pólus számunkra nem opció. Kína, de Oroszország szempontjából is csak addig vagyunk érdekesek, amíg az EU-n belül képviseljük álláspontunkat. Uniós tagságunk nélkül számukra értelmezhetetlenek vagyunk. Saját szövetségi rendszerünkben viszont a konfliktusok miatt egyre rosszabb a megítélésünk.

„Régen volt ennyire ellenséges hangulat az Európai Bizottságban Magyarországgal szemben” – mondja a Heti Válasznak egy magas rangú bizottsági tisztviselő. Szerinte, bár a csatazaj miatt az Európai Parlamentre nagyobb figyelem hárul, a Bizottság többet tud ártani. Például a kohéziós források jogállami feltételekhez kötése olyan könnyen ment át az adminisztráción, mint kés a vajon. A bizalmatlanságot személyes és pártpolitikai megfontolások is erősítik. A jogállamiságért felelős holland szociáldemokrata Frans Timmermans bizonyosan nem számíthat újabb biztosi jelölésre a hazáját vezető jobbközép kabinettől a jövő májusi európai parlamenti választások után. Brüsszeli hírek szerint ezért az Európa Tanács főtitkári székét vagy az Európai Parlament szocialista frakcióvezetői pozícióját nézte ki magának. Valamelyik megszerzéséhez azonban illik kemény demokráciavédő harcosnak mutatnia magát. Timmermans számára Budapest ideális ellenfél, s ebben szövetségesként számíthat az EU-n belüli igazságügyi együttműködésért és a nemi egyenjogúságért felelős cseh biztosra, Věra Jourovára.

Ez első látásra meghökkentő, hiszen nem pusztán visegrádi tagállamról van szó, de a politikus a magyar kormánnyal jó viszonyt ápoló Andrej Babiš kijelölt cseh miniszterelnök pártjából került a Bizottságba. A testületet jól ismerő forrásunk szerint éppen ez magyarázza Jourová keménységét a magyar ügyben. Amíg ugyanis a magyar jogállamiság miatt megy a csata, a célkereszt nem az uniós források jogtalan felhasználása miatt eljárás alatt álló Babiš homlokára kerül. Csehország pedig továbbra is előadhatja a „közép-európai mintademokrácia” régóta nagy átéléssel játszott szerepét. A cseh biztos irányvonala egyúttal jól jelzi a magyar kormány által gránitszilárdságúnak vélt visegrádi szövetség határait.

Ostrom alatt a végvár

Mutatkoznak jelek a néppárti kapcsolat foszladozására is. Úgy értesültünk, Orbán Viktor Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke és Manfred Weber frakcióvezető meghívására lapzártánk után, szerdán Brüsszelbe tervezett látogatni. Forrásunk szerint konfliktusos tárgyalásra kell számítani, a francia és a német politikus ugyanis a Néppárt egységét félti a Fidesz miatt. Nem újdonság, hogy az észak-európai és a Benelux államok tagpártjai régóta házon kívül szeretnék látni Orbánékat, amely követelést Daul és Weber eddig a politikai család egységének megőrzése érvével szerelt le. Most azonban felmerülhet: ha a Fidesz marad (és folytatja politikáját), mások mennek. Legalábbis többeket erre biztatott Emmanuel Macron francia elnök, amikor két hete az Európai Parlamentben beszélt, és tárgyalt a néppártiakkal is.

A politikus a jövő tavaszi európai parlamenti választáson éppúgy széttörné a hagyományos politikai kategóriákat, amint tette a francia belpolitikában. Az ugyanakkor már valószínű, hogy a legtöbb európai tagállamban jövő májusig nem nőnek ki az ő pártjához hasonló technokrata, liberális mozgalmak, pedig az önálló „macronista” európai parlamenti frakció alakításához legalább hét országból származó képviselők kellenek. Brüsszelben az államfő arról igyekezett meggyőzni az amúgy is liberálisabb északi és Benelux-tagpártokat, hogy hagyják ott a Fideszt is soraiban tudó Néppártot, és álljanak össze vele. Daulék számára tehát létérdek a konfliktus csökkenése és az, hogy Orbán Viktor politikájának legalább részleges módosításával enyhítse a Néppártra helyezett nyomást. Úgy tudjuk, Weberék korábban azzal nyugtatták a sorokat, hogy a csatazaj csak a választások miatt ilyen erős, utána Budapesten lejjebb tekerik a hangerőt. Most az a kérdés: a Fidesz a migráció és a Soros-terv sikeres politikai termékét nemzetközi pozíciójának javításáért hajlandó-e átcsomagolni. Vagy úgy véli, még hasznos is számára a konfliktus, mert ezzel tarthatja fenn a migráció miatt ostromlott magyar végvár képét.

* * *

A bűvös 7-es cikkely

Atombombának emlegetik, de felrobbanására kevés az esély – így foglalható össze az EU alapszerződésének 7-es cikkelye szerinti eljárás, mely a következőképpen fest.

Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága javaslatot terjeszt elő az eljárás elindításáról, melyet a plenáris ülésnek el kell fogadnia. A témafelelős Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő jelentéséről szeptemberben szavazhatnak, s a szélsőbaloldali, zöld, baloldali, liberális frakciók, illetve a Néppárt egy részének támogatása miatt a kezdeményezés várhatóan átmegy.

Ezután az ügy az EU-tagállamok kormányainak képviseletét ellátó, uniós jogszabályokat elfogadó Európai Unió Tanácsa elé kerül. Az EU-országok szakpolitikai területért felelős miniszterei megtárgyalják az esetet, s párbeszédet folytatnak az érintett kormánnyal. Ha válaszait nem találják kielégítőnek, minősített többséggel voksolnak arról, hogy valóban veszélyben látják-e az uniós alapértékeket.(Ehhez 27-ből legalább 22 tagállami szavazat szükséges; az érintett ország nem voksolhat.) Ma vélhetően meglenne a többség Magyarországgal szemben.

Ezt követi az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács köre. Itt már teljes egyhangúság kell annak kimondásához, hogy a tagállam tartósan és súlyosan megsérti az uniós alapértékeket. Mai tudásunk szerint legkésőbb itt elakadna az eljárás, mert ha más nem, a lengyel kormány biztosan vétózna.

Ugyanakkor még az Európai Tanács sem dönt a szankciókról, hanem az ügyet visszautalja a miniszteri tanács elé. Ott ismét minősített többséggel határoznak a büntetésről – ez lehet a tagsági jogok vagy a pénzügyi támogatások felfüggesztése.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.