Obama sírt, Trump tombolt: az amerikai fegyvertartási vita abszurditásai

/ 2016.01.06., szerda 08:57 /
Obama sírt, Trump tombolt: az amerikai fegyvertartási vita abszurditásai

Az egyéni szabadság és a fegyvertartás elválaszthatatlan egymástól az Egyesült Államokban – ez a külvilág számára sokszor érthetetlen jelenség okozza a szigorítási kísérletek körüli hisztériát a tengerentúlon. Obama sírt, Trump tombolt; vita a terrorfenyegetettség árnyékában.

Az Egyesült Államok alkotmánya biztosítja a fegyvertartást. Amerikában közel 283 millió fegyver van magánkézben. Évi 30 ezer ember hal meg fegyveres erőszak következtében. Az áldozatok felének életkora 18 és 35 év között van. Idézzünk fel néhány esetet: többek között John F. Kennedy elnök, öccse, Robert Kennedy szenátor, Martin Luther King polgárjogi aktivista, a Beatles énekese, John Lennon meggyilkolását. Hajszálon múlott Ronald Reagan elnök élete. Sajtófőnökét örökre megbénította egy lövöldöző.

2015-ben minden napra esett egy tömeglövöldözés az Egyesült Államokban, ami annyit jelent, hogy négy-öt személyt megsebesítettek vagy megöltek. „Az egyetlen fejlett ország a világon, ahol ilyen gyakorisággal történik tömeges erőszakos tett” –emlékeztet Barack Obama elnök, majd hozzátette, hogy lassan érzéketlenné válnak az amerikaiak a tragédiákra, és azt gondolják, hogy ez a normális. Elnöksége idején tizenháromszor fordult Amerika népéhez Obama, hogy egy-egy tömeggyilkosság után vigasztaló szavakat mondjon.

Fotó: Getty/Europress/Joe Raedle

A mindig fegyelmezett és túlságosan is visszafogott Barack Obama még sírt is kedden, amikor az áldozatokról beszélt. Legnagyobb kudarcának nevezte, hogy képtelen volt a törvénymódosításra, a fegyvertartás megszigorítására. Pedig 2013-ban mindent megpróbált azután, hogy egy évvel korábban egy őrült fiatalember 20 kisgyermeket és hat tanárt ölt meg a Connecticut állambeli Newtown város Sandy Hook általános iskolájában. A Kongresszus azonban leszavazta a törvényjavaslatot. Nemcsak az ellenzéki republikánusok, hanem saját demokrata pártjából is több képviselő ellene fordult, hiszen reszketnek a National Rifle Association (NRA) képében testet öltő. Csak ennek a törvénynek a meghiúsítására becslések szerint 800 ezer dollárt költött lobbi. Obama azt mondta, az NRA túszként tartja a törvényhozókat. Ebből annyi mindenképpen igaz, hogy a szervezetnek nagy hatalma és rengeteg pénze van.

Obamának nem maradt más választása, minthogy a Kongresszust megkerülve elnöki rendeletben néhány mérsékelt fegyverkorlátozási szabályozót jelentsen be. (Tegyük hozzá: erre a lépésre is csak akkor szánta el magát, amikor már világos, hogy nem indul több választáson.) Egy 1993-as törvény értelmében a fegyvervásárló hátterét ki kell vizsgálni, így meg lehet akadályozni, hogy bűnözők kezébe kerülhessen fegyver. Ez azonban nem vonatkozik a fegyverkiállításokon és interneten vásárolt fegyverekre. Ezt a kiskaput akarja most Obama bezárni. Azt szeretné elkerülni, hogy mentális betegek kezébe kerülhessenek a fegyverek. Jogosnak tűnik továbbá az igény, hogy a terroristagyanús személyek se vásárolhassanak fegyvert Amerikában.

A kezdeményezés szerénynek mondható, de az ellenzék így is óriási tiltakozásba kezdett. Alkotmányellenes cselekedettel, illegális intézkedésekkel vádolták az elnököt. „Az elnöki hatalommal való veszélyes visszaélés, amit nem fog tűrni az ország” – mondta Paul Ryan, a Kongresszus elnöke. Donald Trump, a republikánusok elnökjelölt-aspiránsa tisztességtelennek nevezte Obama rendeletét.

Az amerikai népnek csak 47 százaléka hiszi, hogy fegyverkorlátozással meg lehet akadályozni az erőszakot. Ugyanakkor támogatja a kiskapuk lezárását, az elmebetegek szigorúbb ellenőrzését.

A fegyverlobbi azzal fenyeget, hogy ez csak az első lépés. Attól tartanak, hogy nemsokára elveszik tőlük fegyvereiket, így nem tudják magukat megvédeni a bűnözők, a terroristák ellen. Az első látható jel: az emberek rekord számban rohannak fegyvereket vásárolni. 

Hogy értsük a helyzetet, tudnunk kell: az egyéni szabadság és a fegyvertartás elválaszthatatlan egymástól az Egyesült Államokban. Ezt az abszurd jelenséget Amerikán kívül sehol sem értik meg.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.