Obama sírt, Trump tombolt: az amerikai fegyvertartási vita abszurditásai

/ 2016.01.06., szerda 08:57 /
Obama sírt, Trump tombolt: az amerikai fegyvertartási vita abszurditásai

Az egyéni szabadság és a fegyvertartás elválaszthatatlan egymástól az Egyesült Államokban – ez a külvilág számára sokszor érthetetlen jelenség okozza a szigorítási kísérletek körüli hisztériát a tengerentúlon. Obama sírt, Trump tombolt; vita a terrorfenyegetettség árnyékában.

Az Egyesült Államok alkotmánya biztosítja a fegyvertartást. Amerikában közel 283 millió fegyver van magánkézben. Évi 30 ezer ember hal meg fegyveres erőszak következtében. Az áldozatok felének életkora 18 és 35 év között van. Idézzünk fel néhány esetet: többek között John F. Kennedy elnök, öccse, Robert Kennedy szenátor, Martin Luther King polgárjogi aktivista, a Beatles énekese, John Lennon meggyilkolását. Hajszálon múlott Ronald Reagan elnök élete. Sajtófőnökét örökre megbénította egy lövöldöző.

2015-ben minden napra esett egy tömeglövöldözés az Egyesült Államokban, ami annyit jelent, hogy négy-öt személyt megsebesítettek vagy megöltek. „Az egyetlen fejlett ország a világon, ahol ilyen gyakorisággal történik tömeges erőszakos tett” –emlékeztet Barack Obama elnök, majd hozzátette, hogy lassan érzéketlenné válnak az amerikaiak a tragédiákra, és azt gondolják, hogy ez a normális. Elnöksége idején tizenháromszor fordult Amerika népéhez Obama, hogy egy-egy tömeggyilkosság után vigasztaló szavakat mondjon.

Fotó: Getty/Europress/Joe Raedle

A mindig fegyelmezett és túlságosan is visszafogott Barack Obama még sírt is kedden, amikor az áldozatokról beszélt. Legnagyobb kudarcának nevezte, hogy képtelen volt a törvénymódosításra, a fegyvertartás megszigorítására. Pedig 2013-ban mindent megpróbált azután, hogy egy évvel korábban egy őrült fiatalember 20 kisgyermeket és hat tanárt ölt meg a Connecticut állambeli Newtown város Sandy Hook általános iskolájában. A Kongresszus azonban leszavazta a törvényjavaslatot. Nemcsak az ellenzéki republikánusok, hanem saját demokrata pártjából is több képviselő ellene fordult, hiszen reszketnek a National Rifle Association (NRA) képében testet öltő. Csak ennek a törvénynek a meghiúsítására becslések szerint 800 ezer dollárt költött lobbi. Obama azt mondta, az NRA túszként tartja a törvényhozókat. Ebből annyi mindenképpen igaz, hogy a szervezetnek nagy hatalma és rengeteg pénze van.

Obamának nem maradt más választása, minthogy a Kongresszust megkerülve elnöki rendeletben néhány mérsékelt fegyverkorlátozási szabályozót jelentsen be. (Tegyük hozzá: erre a lépésre is csak akkor szánta el magát, amikor már világos, hogy nem indul több választáson.) Egy 1993-as törvény értelmében a fegyvervásárló hátterét ki kell vizsgálni, így meg lehet akadályozni, hogy bűnözők kezébe kerülhessen fegyver. Ez azonban nem vonatkozik a fegyverkiállításokon és interneten vásárolt fegyverekre. Ezt a kiskaput akarja most Obama bezárni. Azt szeretné elkerülni, hogy mentális betegek kezébe kerülhessenek a fegyverek. Jogosnak tűnik továbbá az igény, hogy a terroristagyanús személyek se vásárolhassanak fegyvert Amerikában.

A kezdeményezés szerénynek mondható, de az ellenzék így is óriási tiltakozásba kezdett. Alkotmányellenes cselekedettel, illegális intézkedésekkel vádolták az elnököt. „Az elnöki hatalommal való veszélyes visszaélés, amit nem fog tűrni az ország” – mondta Paul Ryan, a Kongresszus elnöke. Donald Trump, a republikánusok elnökjelölt-aspiránsa tisztességtelennek nevezte Obama rendeletét.

Az amerikai népnek csak 47 százaléka hiszi, hogy fegyverkorlátozással meg lehet akadályozni az erőszakot. Ugyanakkor támogatja a kiskapuk lezárását, az elmebetegek szigorúbb ellenőrzését.

A fegyverlobbi azzal fenyeget, hogy ez csak az első lépés. Attól tartanak, hogy nemsokára elveszik tőlük fegyvereiket, így nem tudják magukat megvédeni a bűnözők, a terroristák ellen. Az első látható jel: az emberek rekord számban rohannak fegyvereket vásárolni. 

Hogy értsük a helyzetet, tudnunk kell: az egyéni szabadság és a fegyvertartás elválaszthatatlan egymástól az Egyesült Államokban. Ezt az abszurd jelenséget Amerikán kívül sehol sem értik meg.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bartók szellemében

A magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakjának hatása ma is óriási, a CAFe Budapest programsorozata is az ő műveivel indul.

Rákositól Vajnáig mindenki, egy helyen!

Rákosi Mátyás meztelen kopasz nőként, Habony Árpád harcosan, Malevics stílusában, Andy Vajna a mélyszegénység mielőbbi felszámolásáért fohászkodva Semjén Zsolt műtermében, L. Simon László pedig mint kékszakállú herceg.

Újabb kísérlet a Beatles feltámasztására

Bármennyire kultúrtörténeti jelenség volt is a Beatles, idővel elhalványult a máig koncertező nagy öregek – például a Rolling Stones – mellett. Az együttes „feltámasztására” tesz kísérletet egy Amerikában és Angliában most bemutatott koncert-dokumentumfilm. Részletek a friss Heti Válaszban.

„Esztétikai okokból nem vágunk ki fákat a Múzeumkertben!”

Bemutatásra érdemes kincsek porosodnak a raktárban – mondja a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója. Varga Benedek az intézmény soha nem látott mértékű bővítéséről, az alaptalan történelmi legendákról és arról, hány fát vágnak ki a Múzeumkert újjáépítése miatt. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Azt hiszi, csak diplomás informatikus létezik? Már régen nem!

Ha egy fiatal gyorsan álláshoz akar jutni, és sokat keresni, akkor azt legkönnyebben az informatika területén teheti meg. Az érintettek mégsem tolonganak, mert azt hiszik, csak diplomás informatikus létezik. Pedig már régen nem. Részletek a friss Heti Válaszban.