Obama sírt, Trump tombolt: az amerikai fegyvertartási vita abszurditásai

/ 2016.01.06., szerda 08:57 /
Obama sírt, Trump tombolt: az amerikai fegyvertartási vita abszurditásai

Az egyéni szabadság és a fegyvertartás elválaszthatatlan egymástól az Egyesült Államokban – ez a külvilág számára sokszor érthetetlen jelenség okozza a szigorítási kísérletek körüli hisztériát a tengerentúlon. Obama sírt, Trump tombolt; vita a terrorfenyegetettség árnyékában.

Az Egyesült Államok alkotmánya biztosítja a fegyvertartást. Amerikában közel 283 millió fegyver van magánkézben. Évi 30 ezer ember hal meg fegyveres erőszak következtében. Az áldozatok felének életkora 18 és 35 év között van. Idézzünk fel néhány esetet: többek között John F. Kennedy elnök, öccse, Robert Kennedy szenátor, Martin Luther King polgárjogi aktivista, a Beatles énekese, John Lennon meggyilkolását. Hajszálon múlott Ronald Reagan elnök élete. Sajtófőnökét örökre megbénította egy lövöldöző.

2015-ben minden napra esett egy tömeglövöldözés az Egyesült Államokban, ami annyit jelent, hogy négy-öt személyt megsebesítettek vagy megöltek. „Az egyetlen fejlett ország a világon, ahol ilyen gyakorisággal történik tömeges erőszakos tett” –emlékeztet Barack Obama elnök, majd hozzátette, hogy lassan érzéketlenné válnak az amerikaiak a tragédiákra, és azt gondolják, hogy ez a normális. Elnöksége idején tizenháromszor fordult Amerika népéhez Obama, hogy egy-egy tömeggyilkosság után vigasztaló szavakat mondjon.

Fotó: Getty/Europress/Joe Raedle

A mindig fegyelmezett és túlságosan is visszafogott Barack Obama még sírt is kedden, amikor az áldozatokról beszélt. Legnagyobb kudarcának nevezte, hogy képtelen volt a törvénymódosításra, a fegyvertartás megszigorítására. Pedig 2013-ban mindent megpróbált azután, hogy egy évvel korábban egy őrült fiatalember 20 kisgyermeket és hat tanárt ölt meg a Connecticut állambeli Newtown város Sandy Hook általános iskolájában. A Kongresszus azonban leszavazta a törvényjavaslatot. Nemcsak az ellenzéki republikánusok, hanem saját demokrata pártjából is több képviselő ellene fordult, hiszen reszketnek a National Rifle Association (NRA) képében testet öltő. Csak ennek a törvénynek a meghiúsítására becslések szerint 800 ezer dollárt költött lobbi. Obama azt mondta, az NRA túszként tartja a törvényhozókat. Ebből annyi mindenképpen igaz, hogy a szervezetnek nagy hatalma és rengeteg pénze van.

Obamának nem maradt más választása, minthogy a Kongresszust megkerülve elnöki rendeletben néhány mérsékelt fegyverkorlátozási szabályozót jelentsen be. (Tegyük hozzá: erre a lépésre is csak akkor szánta el magát, amikor már világos, hogy nem indul több választáson.) Egy 1993-as törvény értelmében a fegyvervásárló hátterét ki kell vizsgálni, így meg lehet akadályozni, hogy bűnözők kezébe kerülhessen fegyver. Ez azonban nem vonatkozik a fegyverkiállításokon és interneten vásárolt fegyverekre. Ezt a kiskaput akarja most Obama bezárni. Azt szeretné elkerülni, hogy mentális betegek kezébe kerülhessenek a fegyverek. Jogosnak tűnik továbbá az igény, hogy a terroristagyanús személyek se vásárolhassanak fegyvert Amerikában.

A kezdeményezés szerénynek mondható, de az ellenzék így is óriási tiltakozásba kezdett. Alkotmányellenes cselekedettel, illegális intézkedésekkel vádolták az elnököt. „Az elnöki hatalommal való veszélyes visszaélés, amit nem fog tűrni az ország” – mondta Paul Ryan, a Kongresszus elnöke. Donald Trump, a republikánusok elnökjelölt-aspiránsa tisztességtelennek nevezte Obama rendeletét.

Az amerikai népnek csak 47 százaléka hiszi, hogy fegyverkorlátozással meg lehet akadályozni az erőszakot. Ugyanakkor támogatja a kiskapuk lezárását, az elmebetegek szigorúbb ellenőrzését.

A fegyverlobbi azzal fenyeget, hogy ez csak az első lépés. Attól tartanak, hogy nemsokára elveszik tőlük fegyvereiket, így nem tudják magukat megvédeni a bűnözők, a terroristák ellen. Az első látható jel: az emberek rekord számban rohannak fegyvereket vásárolni. 

Hogy értsük a helyzetet, tudnunk kell: az egyéni szabadság és a fegyvertartás elválaszthatatlan egymástól az Egyesült Államokban. Ezt az abszurd jelenséget Amerikán kívül sehol sem értik meg.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pokoli tűz Oaklandban

San Francisco és az Öböl-környéke gyászol, és azt kérdezi, hogy hány embernek kell ahhoz meghalnia, hogy a térség nagy problémáival érdemben foglalkozzanak.

Csúnyán kikapott az olasz kormányfő

Nagy többséggel elutasították az olasz szavazók a kormányfő által javasolt alkotmányos reformterveket a vasárnapi népszavazáson, a kudarc nyomán Matteo Renzi hétfő éjjel bejelentette lemondását.

„Odafurakodnak, de Kocsis Zoltán tüze fogja elégetni őket”

Kocsis Zoltánt üstökösnek nevezi, és bizalmas barátja volt. Rácz Zoltánt, az Amadinda együttes tagját a Presser Gáborral közös szilveszteri bulikról és a kortárs zenéről kérdeztük, de közben üzent a kritikusoknak is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kiszámoltuk: ezért nem jó ötlet az óraátállítás eltörlése

Elsőre gumicsontnak gondolnánk, pedig több mint egy évszázada világszerte politikai csaták tárgya a nyári időszámítás. Hány világos téli reggelt áldoznánk fel a kevésbé sötét estékért a parlament elé kerülő javaslat szerint? A friss Heti Válaszból kiderül.

Gyurcsány Ferenc már diadalmas visszatérésről álmodik (2022-ben)

Az előző ciklus felénél a baloldal erősen bízott abban, hogy a Fideszt leválthatja 2014-ben. Most az önbizalom megcsappant, és az innováció is hiánycikk. Gyurcsány Ferenc viszont 2022-es diadalmas visszatérésről álmodik. Minden, amit a magyar baloldalról tudni érdemes – a csütörtöki Heti Válaszban.