Obama sírt, Trump tombolt: az amerikai fegyvertartási vita abszurditásai

/ 2016.01.06., szerda 08:57 /
Obama sírt, Trump tombolt: az amerikai fegyvertartási vita abszurditásai

Az egyéni szabadság és a fegyvertartás elválaszthatatlan egymástól az Egyesült Államokban – ez a külvilág számára sokszor érthetetlen jelenség okozza a szigorítási kísérletek körüli hisztériát a tengerentúlon. Obama sírt, Trump tombolt; vita a terrorfenyegetettség árnyékában.

Az Egyesült Államok alkotmánya biztosítja a fegyvertartást. Amerikában közel 283 millió fegyver van magánkézben. Évi 30 ezer ember hal meg fegyveres erőszak következtében. Az áldozatok felének életkora 18 és 35 év között van. Idézzünk fel néhány esetet: többek között John F. Kennedy elnök, öccse, Robert Kennedy szenátor, Martin Luther King polgárjogi aktivista, a Beatles énekese, John Lennon meggyilkolását. Hajszálon múlott Ronald Reagan elnök élete. Sajtófőnökét örökre megbénította egy lövöldöző.

2015-ben minden napra esett egy tömeglövöldözés az Egyesült Államokban, ami annyit jelent, hogy négy-öt személyt megsebesítettek vagy megöltek. „Az egyetlen fejlett ország a világon, ahol ilyen gyakorisággal történik tömeges erőszakos tett” –emlékeztet Barack Obama elnök, majd hozzátette, hogy lassan érzéketlenné válnak az amerikaiak a tragédiákra, és azt gondolják, hogy ez a normális. Elnöksége idején tizenháromszor fordult Amerika népéhez Obama, hogy egy-egy tömeggyilkosság után vigasztaló szavakat mondjon.

Fotó: Getty/Europress/Joe Raedle

A mindig fegyelmezett és túlságosan is visszafogott Barack Obama még sírt is kedden, amikor az áldozatokról beszélt. Legnagyobb kudarcának nevezte, hogy képtelen volt a törvénymódosításra, a fegyvertartás megszigorítására. Pedig 2013-ban mindent megpróbált azután, hogy egy évvel korábban egy őrült fiatalember 20 kisgyermeket és hat tanárt ölt meg a Connecticut állambeli Newtown város Sandy Hook általános iskolájában. A Kongresszus azonban leszavazta a törvényjavaslatot. Nemcsak az ellenzéki republikánusok, hanem saját demokrata pártjából is több képviselő ellene fordult, hiszen reszketnek a National Rifle Association (NRA) képében testet öltő. Csak ennek a törvénynek a meghiúsítására becslések szerint 800 ezer dollárt költött lobbi. Obama azt mondta, az NRA túszként tartja a törvényhozókat. Ebből annyi mindenképpen igaz, hogy a szervezetnek nagy hatalma és rengeteg pénze van.

Obamának nem maradt más választása, minthogy a Kongresszust megkerülve elnöki rendeletben néhány mérsékelt fegyverkorlátozási szabályozót jelentsen be. (Tegyük hozzá: erre a lépésre is csak akkor szánta el magát, amikor már világos, hogy nem indul több választáson.) Egy 1993-as törvény értelmében a fegyvervásárló hátterét ki kell vizsgálni, így meg lehet akadályozni, hogy bűnözők kezébe kerülhessen fegyver. Ez azonban nem vonatkozik a fegyverkiállításokon és interneten vásárolt fegyverekre. Ezt a kiskaput akarja most Obama bezárni. Azt szeretné elkerülni, hogy mentális betegek kezébe kerülhessenek a fegyverek. Jogosnak tűnik továbbá az igény, hogy a terroristagyanús személyek se vásárolhassanak fegyvert Amerikában.

A kezdeményezés szerénynek mondható, de az ellenzék így is óriási tiltakozásba kezdett. Alkotmányellenes cselekedettel, illegális intézkedésekkel vádolták az elnököt. „Az elnöki hatalommal való veszélyes visszaélés, amit nem fog tűrni az ország” – mondta Paul Ryan, a Kongresszus elnöke. Donald Trump, a republikánusok elnökjelölt-aspiránsa tisztességtelennek nevezte Obama rendeletét.

Az amerikai népnek csak 47 százaléka hiszi, hogy fegyverkorlátozással meg lehet akadályozni az erőszakot. Ugyanakkor támogatja a kiskapuk lezárását, az elmebetegek szigorúbb ellenőrzését.

A fegyverlobbi azzal fenyeget, hogy ez csak az első lépés. Attól tartanak, hogy nemsokára elveszik tőlük fegyvereiket, így nem tudják magukat megvédeni a bűnözők, a terroristák ellen. Az első látható jel: az emberek rekord számban rohannak fegyvereket vásárolni. 

Hogy értsük a helyzetet, tudnunk kell: az egyéni szabadság és a fegyvertartás elválaszthatatlan egymástól az Egyesült Államokban. Ezt az abszurd jelenséget Amerikán kívül sehol sem értik meg.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ima Magyarországért Madridban

A Kodály-év alkalmából Gráf Zsuzsanna, az Angelica Leánykar vezetője fesztivált rendezett, és a kórus hamarosan Spanyolországba viszi Kodály és a magyar zene hírét.

Ha ezt elolvassa, lehet, hogy elmegy a kedve a válástól

Döbbenetes a hasonlóság Cserna Antal és az általa alakított pap, Iván élete között: a Pécsi Nemzeti Színház előadásában, az Ádám almáiban játszott szerepéért megkapta a Vidéki Színházak Fesztiválján a legjobb férfi színésznek járó díjat. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Árnyékkormánnyal rukkolhat elő az LMP

Árnyékkormányt alakíthat az LMP miniszterelnök-jelöltje. Szél Bernadett a Heti Válasznak a Ron Werber és pártja közötti kapcsolat hátterét is felfedi. Nagyinterjúnk a csütörtöki lapszámban.

Orbán Viktor nagyon akarja, hogy maradjon Angela Merkel

A hétvégi német választások előtt lapunk tudósítója önfeláldozó bátorsággal a törökök és a szélsőjobb kedvenc berlini negyedeibe is alámerült, hogy felbukkanva megállapítsa: talán túl sokat is imádkozott Orbán Viktor a német kancellár győzelméért. A csütörtöki Heti Válaszból megtudhatja, miért van ez így, illetve mire lehet számítani a jövőben.

Mi történik a dunaszerdahelyi stadionban?

Teltházas otthoni mérkőzések, fantasztikus hangulat, a kárpát-medencei magyarok találkozóhelye. Ezt jelenti az FC DAC 1904 Dunaszerdahely futballcsapata. A fiúkat a gödörből tavaly kihúzó edző, László Csaba szerint ez nem véletlen. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.