Obama sírt, Trump tombolt: az amerikai fegyvertartási vita abszurditásai

/ 2016.01.06., szerda 08:57 /
Obama sírt, Trump tombolt: az amerikai fegyvertartási vita abszurditásai

Az egyéni szabadság és a fegyvertartás elválaszthatatlan egymástól az Egyesült Államokban – ez a külvilág számára sokszor érthetetlen jelenség okozza a szigorítási kísérletek körüli hisztériát a tengerentúlon. Obama sírt, Trump tombolt; vita a terrorfenyegetettség árnyékában.

Az Egyesült Államok alkotmánya biztosítja a fegyvertartást. Amerikában közel 283 millió fegyver van magánkézben. Évi 30 ezer ember hal meg fegyveres erőszak következtében. Az áldozatok felének életkora 18 és 35 év között van. Idézzünk fel néhány esetet: többek között John F. Kennedy elnök, öccse, Robert Kennedy szenátor, Martin Luther King polgárjogi aktivista, a Beatles énekese, John Lennon meggyilkolását. Hajszálon múlott Ronald Reagan elnök élete. Sajtófőnökét örökre megbénította egy lövöldöző.

2015-ben minden napra esett egy tömeglövöldözés az Egyesült Államokban, ami annyit jelent, hogy négy-öt személyt megsebesítettek vagy megöltek. „Az egyetlen fejlett ország a világon, ahol ilyen gyakorisággal történik tömeges erőszakos tett” –emlékeztet Barack Obama elnök, majd hozzátette, hogy lassan érzéketlenné válnak az amerikaiak a tragédiákra, és azt gondolják, hogy ez a normális. Elnöksége idején tizenháromszor fordult Amerika népéhez Obama, hogy egy-egy tömeggyilkosság után vigasztaló szavakat mondjon.

Fotó: Getty/Europress/Joe Raedle

A mindig fegyelmezett és túlságosan is visszafogott Barack Obama még sírt is kedden, amikor az áldozatokról beszélt. Legnagyobb kudarcának nevezte, hogy képtelen volt a törvénymódosításra, a fegyvertartás megszigorítására. Pedig 2013-ban mindent megpróbált azután, hogy egy évvel korábban egy őrült fiatalember 20 kisgyermeket és hat tanárt ölt meg a Connecticut állambeli Newtown város Sandy Hook általános iskolájában. A Kongresszus azonban leszavazta a törvényjavaslatot. Nemcsak az ellenzéki republikánusok, hanem saját demokrata pártjából is több képviselő ellene fordult, hiszen reszketnek a National Rifle Association (NRA) képében testet öltő. Csak ennek a törvénynek a meghiúsítására becslések szerint 800 ezer dollárt költött lobbi. Obama azt mondta, az NRA túszként tartja a törvényhozókat. Ebből annyi mindenképpen igaz, hogy a szervezetnek nagy hatalma és rengeteg pénze van.

Obamának nem maradt más választása, minthogy a Kongresszust megkerülve elnöki rendeletben néhány mérsékelt fegyverkorlátozási szabályozót jelentsen be. (Tegyük hozzá: erre a lépésre is csak akkor szánta el magát, amikor már világos, hogy nem indul több választáson.) Egy 1993-as törvény értelmében a fegyvervásárló hátterét ki kell vizsgálni, így meg lehet akadályozni, hogy bűnözők kezébe kerülhessen fegyver. Ez azonban nem vonatkozik a fegyverkiállításokon és interneten vásárolt fegyverekre. Ezt a kiskaput akarja most Obama bezárni. Azt szeretné elkerülni, hogy mentális betegek kezébe kerülhessenek a fegyverek. Jogosnak tűnik továbbá az igény, hogy a terroristagyanús személyek se vásárolhassanak fegyvert Amerikában.

A kezdeményezés szerénynek mondható, de az ellenzék így is óriási tiltakozásba kezdett. Alkotmányellenes cselekedettel, illegális intézkedésekkel vádolták az elnököt. „Az elnöki hatalommal való veszélyes visszaélés, amit nem fog tűrni az ország” – mondta Paul Ryan, a Kongresszus elnöke. Donald Trump, a republikánusok elnökjelölt-aspiránsa tisztességtelennek nevezte Obama rendeletét.

Az amerikai népnek csak 47 százaléka hiszi, hogy fegyverkorlátozással meg lehet akadályozni az erőszakot. Ugyanakkor támogatja a kiskapuk lezárását, az elmebetegek szigorúbb ellenőrzését.

A fegyverlobbi azzal fenyeget, hogy ez csak az első lépés. Attól tartanak, hogy nemsokára elveszik tőlük fegyvereiket, így nem tudják magukat megvédeni a bűnözők, a terroristák ellen. Az első látható jel: az emberek rekord számban rohannak fegyvereket vásárolni. 

Hogy értsük a helyzetet, tudnunk kell: az egyéni szabadság és a fegyvertartás elválaszthatatlan egymástól az Egyesült Államokban. Ezt az abszurd jelenséget Amerikán kívül sehol sem értik meg.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Ezért (is) jöhet ki Vizoviczki a börtönből

Negyedmilliárd forint megfizetése esetén szabadlábra kerülhet a társaival 826 millió forint költségvetési csalással gyanúsított Vizoviczki László. Honnan van ennyi pénze? Ez az, amit nem kérdeznek meg tőle.

Orbán választási csodafegyvere? Kiszámoltuk, amit még senki!

A kormányfő által megígért pénzek tizede sem érkezett meg a vidéki városokba, mégis alkalmas lehet választási csodafegyvernek, hogy a Fidesz megtartsa a megyeszékhelyek többségét. A csütörtöki Heti Válaszban kiszámoltuk, amit még senki: Orbán Viktor országjárása első évének mérlegét.

Megszólal a németországi migránsok tanára: egy merő kín a nyelvoktatás

Szép szólamokat lehet hallani arról, hogy a migránsok integrációjának kulcsa az oktatás és a munka. A Heti Válasz most megtalálta azt a Bajorországban élő magyar nyelvtanárt, akinek széles körű tapasztalata van arról, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban. Bitter Ákos, a regensburgi egyetem munkatársa a csütörtöki Heti Válaszban arról mesél, milyen keservesen sajátítják el a nyelvet és találnak munkát az Európába érkező migránsok.

Emírnek szólította egymást két németországi muszlim terrorista

A hetvenes évek vörös terrorja óta nem volt ilyen szörnyű időszaka Németországnak, mint a múlt hét, amikor egymást érték a véres támadások. Noha a cselekmények háttere különböző, mindegyiknél előkerül a menekültkérdés, amely – mint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül – már eddig is elképesztő indulatokat szabadított el.

Teljesülhet Makovecz vágya? Terv a Citadella és a Szabadság-szobor lebontására

Nem a nemzeti panteont a Gellért-hegy tetejére álmodó, 2011-ben elhunyt Makovecz Ime építész a Citadella ősellensége. Amint a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, egyetlen olyan helyszíne nincsen Magyarországnak, amelynek átalakítására, hasznosítására annyi ötlet, javaslat és konkrét terv született volna az elmúlt kétszáz évben, mint erre a területre.

Juliette Binoche a Jameson Cinefesten

Az Oscar-díjas színésznő, Juliette Binoche lesz a Jameson CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál megnyitójának sztárja: Magyarország nemzetközi filmfesztiválja az Arany Oroszlán-díjas remekmű, a Kék vetítésével kezdődik szeptember 9-én. Binoche különdíjat kap a fesztiválon és megemlékezik a film rendezőjéről, Krzysztof Kieslowskriól, a modern filmművészet egyik legjelentősebb alakjáról, aki éppen húsz éve hunyt el.