Obama vagy a szőke hölgy?

Kinek hoz szerencsét a bivaly?

/ 2009.01.06., kedd 12:16 /

Biztos tipp híján megpróbálhatjuk számba venni, hogy kinek és milyen eseményeknek szentel majd nagy figyelmet a világsajtó a következő évben. Mit hoz a kínai holdnaptár szerinti bivaly éve, amely január 26-án köszönt be?

A kínai asztrológia szerint a bivaly megbízható és nyugodt természetű, mindig megtartja ígéretét. Szereti a békét és a nyugalmat. A nemzetközi gazdasági válság beköszöntével, a 2008-as évből úgy tűnik, hogy a következő év nem sok nyugalmat ígér, sem a politikusoknak sem a közembereknek. Sem Kínában, sem máshol.

Az Egyesült Államokban alighanem Barack Obama nevével fognak sokat találkozni a közélet iránt érdeklődők. A szokásoknak megfelelően az új elnököt január 20-án iktatják be tisztségébe. Hamar kiderülhet, hogy megfelel-e az elvárásoknak a 44. elnök. A gazdaság terén az amerikaiból 2008-ban nemzetközivé vált válsággal kell foglalkoznia, míg a külpolitikában Irak, és Afganisztán az ott állomásozó amerikai katonák miatt ad majd neki munkát. A választási kampányban Obama már ígéretet tett arra, hogy Irak helyet Afganisztánra szeretne koncentrálni, Irakból 2010 májusáig ki akarja vonni az amerikai katonákat. (A britek korábban, 2009 első felében távoznak Irakból.)

A Közel-Keleten pedig a legújabb szír béketerv „kezelése" vár majd Obamára. Szíria az 1967-ben elveszett Golán-fennsík sorsát szeretné rendezni. Erre legkorábban február 10-e után nyílhat lehetőség. Akkor tartják ugyanis a parlamenti választásokat Izraelben, mivel a 2008-ban lemondani kényszerült Ehud Olmert miniszterelnök helyére jelölt Cipi Livni külügyminiszter nem tudott kormányt alakítani.

Még nem dőlt el, hogy pontosan mikor, de valamikor február és május között Szlovákiában is választást tartanak: elnökválasztást. A kormánypártok által favorizált egykori Meciar-barát Ivan Gasparovic kihívója az ellenzék, benne a magyar Koalíció Pártja közös jelöltje Iveta Radicova. A szőke hölgy egyelőre nem tudja felvenni a népszerűségi versenyt a második ötéves elnökségére készülő Gasparoviccsal, akinek kampányában akár a magyar-ellenes „kártya" is előkerülhet, hogy szavazatokat szerezzen magának.

Szavazatokat nem, szimpátiát és elismerést annál inkább szerezhet magának két ország Európában 2009-ben. Január 1-től Csehország veszi át az EU soros elnöki tisztét. Az az ország, amelynek élén a 27 tagú közösséget rendszeresen bíráló Václav Klaus államfő áll. Persze könnyen meglehet, hogy nem az ő szkeptikus hozzáállása, hanem a bizonytalan belpolitikai helyzet miatt értékeik majd kudarcnak a cseh félévet. Csehországban kormányválság alakulhat ki a következő hónapokban a jobbközép Topolánek-kabinet ingatag parlamenti többsége miatt.

A második félévben aztán a svédek javíthatnak majd a helyzeten, ha a volt kommunista blokkból (Szlovéniát nem számolva) elsőként a csehek nem tudnak „bizonyítani" az EU élén. Szokásához híven az EU mást is kettéoszt, nem csak az elnökséget félévekre. Az Európa kulturális fővárosa rang is kettőnek jár, a litván fővárosnak, Vilniusnak és az osztrák Linznek.

És még egy fél a „vén kontinensen": Európa keleti felében 2009 az évfordulók jegyében fog eltelni. A rendszerváltozás 20. évfordulójával. Csak címszavakban néhány esemény: magyarországi határnyitás a keletnémet menekülteknek; Kádár János halála és Nagy Imre újra temetése; a berlini fal leomlása; csehszlovák bársonyos forradalom; Romániában a Ceausescu-rendszer bukása.

Január 28-a és február 1-je között viszont egyértelműen egy svájci városra figyel majd a világ, Davosra, ahol a szokásos Világgazdasági Fórumot rendezik meg, miniszterelnökökkel és gazdasági szakemberekkel - a nem szokásos nemzetközi gazdasági válság kellős közepén.

Ami a választásokat illeti, abból is előre látható jó néhány 2009-ben. Áprilisban Dél-Afrika új elnököt és parlamentet választ. Májusban Indiában, a világ legnépesebb demokráciájában választanak új törvényhozást.

És az EU sem kíméli a mintegy félmilliárd lakosát: a nyár elején (június 4-e és 7-e között) újabb öt évre mi magyarok is megválasztjuk az Európai Parlamentbe (EP) küldendő képviselőket. Mivel az unió tagállamaiban sehol sem az EU-s közös célok vezérlik a választópolgárokat a szavazóhelyiségekbe, mindenhol az aktuális hatalommal szembeni elégedetlenség „fokmérője" szokott lenni az EP-választás, ezért az biztosan megjósolható, hogy néhány országban politikusok vagy akár kormányok buknak majd bele az eredménybe. Őszre pedig feláll az EU új „kormánya", köszönhetően az EP-ben ülő frakcióik alkujának.

Az EU-ban még egy esemény okozhat nagy feltűnést. Ha megismétlik a 2008-ban a nem szavazatok győzelmét hozó írországi szavazást a lisszaboni szerződésről, az EU „alkotmányáról", amellyel az volt a céljuk a megszövegezőknek, hogy az egyre bővülő „elitklub" a jövőben is működőképes legyen.

Máshol is választási hónap lesz a június. A 2009-ben az iszlám forradalom 30. évfordulóját ünneplő Iránban újra összecsaphatnak a reformerek és a „keményvonalasok" az elnökválasztáson. Könnyen elképzelhető, hogy még kap öt évet a szavakban Izraelt előszeretettel megsemmisíteni akaró „keményvonalas" Mahmud Ahmadinezsád.

Eközben két európai „feltörekvő demokrácia", Bulgária és Albánia a parlamenti választások kampányát és eredményét fogja figyelni.

A június szerencsére nem csak politikát jelent majd Európában. Ebben a hónapban nyitja meg kapuit a velencei biennálé, a kortárs művészetek seregszemléje.

A szeptember újra a politikáé lesz. Németországban a májusban a parlament két háza által megválasztott új államfő figyelheti majd a törvényhozás alsóházának újraválasztását szeptember 27-én. Kiderül, hogyan értékelik a német választók milliói az első női kancellár, Angela Merkel munkáját a nagykoalíció élén. Mint ahogy az is kiderül, hogy újra osztozkodnia kell-e a majd a jobbközép CDU/CSU-nak a hatalmon a szociáldemokratákkal.

Októberben már 2016-ra figyel a világ, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kiválasztja, hogy melyik város lehet abban az évben az olimpiai játékok vendéglátója. A versenyben még küzd egymással Madrid, Rio de Janeiro, Chicago és Tokió. Mardid esélyeit jelentősen gyengíti, hogy 2012-ben London rendezi a legrangosabb nemzetközi sporteseményt.

London életében 2009 is változást hozhat. Gordon Brown miniszterelnöksége már 2008-ban is nagyon ingatagnak tűnt. Pártja, a Munkáspárt 2009-ben újra előveheti gyengekezűségéért és ha a legkésőbb 2010-ben megtartandó parlamenti választásokat mégis inkább 2009-ben írnák ki - például a Munkáspárt gyenge EP-választási eredménye miatt -, lehet, hogy a brit főváros jelenlegi konzervatív polgármestere, a hirtelenszőke Boris Johnson ragadná magához a "kormányrudat". Ő népszerűbb, mint a Konzervatív Párt jelenlegi, emergikus vezetője, David Cameron. Mindez spekuláció maradhat, ha a brit választásokat végül mégis csak 2010-ben tartják meg. Egy parlamenti voksolás viszont biztosan „belefér" még 2009-be.

Négy év után valószínűleg megint decemberben megtartják az iraki törvényhozási választásokat, amely újabb lépés lehet afelé, hogy az arab többségű, de vallásilag és nemzeteiben sokszínű ország lassan megszabaduljon a nemzetközi gyámkodástól.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.