valasz.hu/vilag/bekitgessunk-e-diktatorokat-128899

http://valasz.hu/vilag/bekitgessunk-e-diktatorokat-128899

Megosztotta a DNS-tesztes, könnyfakasztó kisfilmet? Akkor ön is egy utazási szolgáltatást reklámoz

/ 2016.06.07., kedd 13:15 /

– Szóval akkor el is szeretnél utazni az összes helyre [ahonnan az őseid származtak]?

– Igen, igen, igen!

A fenti mondat az utolsó, egyben a leginkább árulkodó a The DNA Journey (DNS utazás) című, világszerte – facebookos és youtube-os terjesztéssel együtt – nagyjából 30 millió megtekintésnél járó videóban. (Nálunk főként Ágoston László marketinges oldaláról futott szét a dolog, onnan elvileg több százezren láthatták.)

„A nyitott világ a nyitott tudattal kezdődik” szlogennel készült kisfilm bemutatja, amint nagyjából fél tucat (köztük angol, francia, kubai, bangladesi, izlandi, kurd), a saját népével többé-kevésbé elfogult önkéntesen elvégeznek egy „leleplező” DNS-tesztet, melynek nyomán kiderül, az illetők színesebb családfával rendelkeznek, mint hitték. Végül felemelő zenei aláfestés és könnyező arcok mellett elhangzik a konklúzió: „Talán szélsőségesség sem lenne a világban, ha ezt mind észrevennénk. [...] Valahol mindannyian unokatestvérek vagyunk, tágabb értelemben.”

Nem vitás, a rasszizmus ellen online videókkal lehet a leghatékonyabban küzdeni, de bármilyen furcsa, a DNA Journey célja elsősorban nem ez. A film ugyanis a Momondo nevű, koppenhágai székhelyű „szolgáltatás-összehasonító” alkalmazás reklámvideója. A Momondón különböző légitársaságokat és hoteleket vethetünk össze, a program pedig megmondja, adott útra melyik a legolcsóbb, leghatékonyabb szolgáltatás.

A Let’s Open Our World névre keresztelt termékük – amit a videó reklámoz – arra hívja az utazóközönséget, hogy végeztessen el rajtuk keresztül egy DNS-tesztet, majd pedig a Momondo segítségével utazza be a származási helyként azonosítható vidékeket. (Ezért érdekes a mondat, amivel kezdtem.)

A DNA Journey tehát nem társadalmi, hanem hirdetési célú tartalom, amit persze a végén tisztességesen fel is tüntet a cég, ám ahogy látom, a legtöbb Facebook-oldalon a videóról nem ötletes PR anyagként, hanem identitáserősítő tényezőként tárgyalnak, amivel jól lehet tromfolni a rasszizmusra.

(Záróljel. A film „mondanivalója” evidencia, tessék mondjuk beleolvasni ebbe a tanulmányba: „A magyarság sok nép ötvözete, amelyek az őskortól napjainkig telepedtek le a Kárpát-medencében. Egy ilyen csoportot alkottak a kunok is” stb. És noha valóban létezik olyan populációgenetikai vizsgálat, mint amit a DNA Journey-ben látunk, a fenti film – melyet a Momondónak már több reklámfilmet gyártó Jeppe Rønde rendező készített a Bacon nevű produkciós céggel közösen – sehol sem állítja magáról, hogy dokumentumfilm lenne, a szereplők ugyanúgy lehetnek színészek is, mint valódi résztvevők. Meg amúgy én a liberálisoktól eddig úgy tudtam, hogy mindenki az, aminek vallja magát, a genetika pedig nácizmus. Zárójel vége.)

Végül egyetlen megjegyzés. Ha nekem a videó alapján kedvem lenne részt venni a Momondo Let’s Open Our World versenyében, ahol térképre teszik helyettem őseim származási vidékeit, nos, akkor a nyitottságot és minden ember unokatestvérségét hirdető cég sajnálattal utasítana el. A Momondo ugyanis csak az AncestryDNA és a 23andMe nevű géntechnikai cégekkel van szerződésben, azok pedig nem szolgáltatnak Magyarországon. Ahogy egyébként sok más országban sem. Ha gonoszkodni akarnék, azt írnám: a Momondo üzeni, a világ nyitott előtted – ha bizonyos országokban élsz.

Kiegészítés: több olvasó jelezte, hogy 23andMe szolgáltatását Magyarországról is igénybe lehet venni, ez azonban a fenti állítás lényegén nem változtat, hiszen a Momondo Terms and Conditions oldala rögzíti, hogy a programhoz Magyarországról nem lehet csatlakozni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – felvidéki szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.