Ön mit védene: a szólásszabadságot vagy a szexrabszolgákat?

/ 2017.08.07., hétfő 10:45 /
Ön mit védene: a szólásszabadságot vagy a szexrabszolgákat?

Amerikában is gyorsan terjedt a hír, hogy egy 20 éves angol lányt Olaszországban bedrogoztattak és elraboltak. A támadó lengyel férfi szexmunkásként akarta árulni az interneten. Az eset már csak azért is nagy figyelmet kapott, mert éppen most készülnek Washingtonban szigorú törvényt hozni az emberrrablás, a kényszerített szex és prostitúció ellen. Nem véletlen, hiszen a kiskorúakat is érintő kényszerszex változatlanul nagy probléma. 2012-ben az International Labor Force 21 millióra becsülte az áldozatokat. A bűnszövetkezetek 150 országban működnek. Észak-Amerikában 1,5 millió embert érint a bűntény, az Egyesült Államokba évente 14-17 ezer új áldozatot hoznak be, igaz, a statisztikák nem lehetnek pontosak, hiszen viszonylag kevés ilyen jellegű bűnszövetkezetet sikerül leleplezni.

Hosszas nyomozás után 2017-ben egy kiterjedt thaiföldi prostitúciós hálózatot göngyölített fel az FBI Minnesotában. A maffiamódszerekkel dolgozó csoport több ezer nőt dolgoztatott éjjel-nappal, weboldalokon árulták, cserélgettek őket. A szexrabszolga lányokat, gyerekeket, akiknek többsége nem beszélt angolul, Ázsiából szállították. Hamis munkavállalási engedéllyel vagy névházassággal kerültek Amerikába. Elvették útlevelüket, és állítólagos adósságukat kellett ledolgozniuk. A hatóságok szerint százmilliókat kerestek az üzleten a szervezők.

Egy diplomás indonéziai lány állást keresett külföldön. Szakmájában, a szállodaiparban ajánlottak neki lehetőséget. Többszöri vizsga után végül kapott munkát Amerikában. De a repülőtéren már meglepetés érte, amikor fegyverrel kényszerítették egy szállodába. Innentől kezdve szenvedések sorozata várt rá, míg csodával határos módon megszökött, és leleplezte a bűnszövetkezetet.

Bár a lányok többnyire szegény külföldiek, de könnyű elcsábítani a kiábrándult, csonka családban élő kamaszokat is a Facebookon vagy más internetes portálon.

Az Egyesült Államok eddig is nagy erőfeszítéseket tett a szexrabszolgaság felszámolására. A digitális kor új kihívások elé állítja a bűnüldözőket, mivel a lányok nagy többségét online árulják. „Könnyebb manapság egy lányt, mint egy pizzát rendelni” – állítja egy képviselő.

A weboldalak eddig védettséget élveztek, fenntartóikat, működtetőiket nem büntették azzal a jelszóval, hogy nem vállalhatnak felelősséget a tartalomért. A szenátus két évig figyelte a Backpage.com hirdetési portált és annak felnőtt részlegét, ahol nem titkoltan folyt a leánykereskedelem. Most azt javasolják, hogy az igazságügyi minisztérium folytasson ellenük bűntető eljárást.

Az új törvényjavaslat megbüntetné azokat a weboldalakat is, amelyik illegális prostitúciót közvetítenek. Mind a demokraták, mind a republikánusok támogatják a tervezetet. Mellette áll Donald Trump elnök is – végre teljes egyetértés egy jó ügy érdekében!

De még sincs zöld útja a törvénynek. A Szilícium-völgy tíz nagy cége – köztük a Facebook és a Google – levélben tiltakozik. Elnagyoltnak érzik a javaslatot, mert túl tág teret ad a weboldalak cenzúrázására; szerintük a törvény veszélyes precedenst teremtene, véget vethet az internet nyitottságának. A techcégekhez a szólásszabadság jogvédői is csatlakoztak.

Rob Portman szenátor (republikánus, Ohio) nevetségesnek tartja a vadakat. Mint mondja, a Kongresszus nem akar mást csinálni, mint véget vetni annak, hogy az internet könnyedén, minden büntetés nélkül közvetítse a lányok adásvételét, és ebből még milliókat is keressen a hirdetésekkel.

A digitális forradalom minden tekintetben megváltoztatta a világot, életünket. Szélsebesen söpört végig a világon, mindenkit letaglózott, mindenkit elbűvölt. A törvényhozás nem készült fel rá, nem tudta, hogy mit kezdjen vele. Regulázását olyan sokáig halogatta, hogy ma már nehéz lesz a világ uraival, a techvállalatokkal szembeszállni.  

Ebben a helyzetben érdekes lesz figyelni, miként játszódik le a Kongresszus kontra Szilícium-völgy játszma.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.