Régóta nem tetszik a magyar jobboldal Amerikának

/ 2010.12.31., péntek 15:00 /
Régóta nem tetszik a magyar jobboldal Amerikának

A The Washington Post december 26-i, Magyarország putyinizálása című szerkesztőségi cikke az amerikai sajtó régi beidegződését idézte a rendszerváltozás utáni jobboldali magyar kormányokkal szemben. Bár az amerikai magyar emigráció tiltakozott a lap elfogultsága, hamis általánosítása ellen, ugyanakkor hiányolja az Orbán-kormány erőteljesebb, összehangoltabb kommunikációs tevékenységét, amely világosabbá tehette volna az új médiatörvényt az Egyesült Államokban is.

Lipták Béla professzor, a Magyar Lobbi vezetője szerint több száz helyreigazító levelet küldtek a The Washington Post szerkesztőségébe. (Eddig még egy sem jelent meg.)

Koszorús Ferenc, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke elhamarkodottnak tartja a lap elítélő véleményét, hiszen még azt sem várták meg, hogy az EU lezárja vizsgálatát a magyar médiatörvényről. Koszorús felteszi a kérdést, hogy vajon a The Washington Post a törvény teljes ismeretében tör-e pálcát Magyarország felett.

Az emigrációs vezetők emlékeztetnek arra, hogy az újság nem emelte fel szavát a 2006-os őszödi beszéd után, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csalással nyert választást. Akkor sem aggódtak az emberi jogokért, amikor az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján a Gyurcsány-kormány békés tömeget veretett szét és börtönzött be.

Az amerikaiak bizalmatlansága a jobboldali magyar kormányokkal szemben messzire nyúlik vissza. A jobboldal miatti "aggódás" nem új keletű: legalább 1989-ig kell visszamennünk, felidézve azt az időt, amikor Washington és az amerikai sajtó a magyar demokratikus centrumot és a jobbközepet is gyanakvással nézte.

Akkor írta le a Time hírmagazinban Strobe Talbott, aki később a Clinton-kormányban a külügyminiszter első helyettese lett, hogy Közép-és Kelet-Európában fennáll egy nem demokratikus, szélsőséges, intoleráns „jobboldal" feltámadásának veszélye. (Hangsúlyozni kell, hogy ez 1989-ban hangzott el.)

Magyar szempontból később sem számított sokat, hogy demokrata vagy republikánus lakója volt a Fehér Háznak. Sokan emlékezünk Jackson Diehl 2002. március 4-i, a The Washington Post-ban megjelent „Új NATO, régi értékek" című publicisztikájára.

A szerző Orbán Viktor akkori miniszterelnököt azzal vádolta, hogy „a harmincas évekre emlékeztető nacionalista programmal" azonosul, majd azt állította, hogy „a Magyarországon áprilisban esedékes választások kapcsán a Bush-kormány azt reméli, hogy az Orbánt lekezelő magatartása elősegíti az ellenzéki szocialisták győzelmét" - nyilatkozta a Heti Válasznak az idei választások után Koszorús Ferenc, majd hozzátette. " Az új magyar kormánynak nem lesz tehát könnyű megváltoztani ezt a hamis képet, de higgadt, tényekre alapozott, határozott, állandó jellegű felvilágosítással meg lehet ingatni.

„Aktívan kell foglalkozni a sajtóval, nem pedig ignorálni. A kormány médiapolitikusainak nemcsak hogy elérhetővé kell tenni magukat, hanem nekik kell keresni az újságírókat, véget kellene vetni annak a húszéves gyakorlatnak, amelynek során többnyire Haraszti Miklós és köre volt az amerikai sajtó magyar forrása. A washingtoni magyar nagykövetségnek erőteljes, jól átgondolt PR-programot kell kidolgoznia.  Konzultálhatnának olyan amerikai szakértőkkel, akik otthonosak a kormányközi kapcsolatokban, a médiában, hogy pontos stratégiát tudjanak kidolgozni.  Nem mondom, hogy mindenki kebelbarát lesz, de lehet csökkenteni a félrevezetettek számát" - tanácsolta májusban az Amerikai Magyar Szövetség elnöke.

A washingtoni lobbista intelmei nem feltétlenül találtak meghallgatásra. Nem szerencsés, hogy a médiatörvény tartalmát és értelmezését angol nyelven nem  osztotta meg az Orbán- kormány sem a Kongresszus magyar lobbistáival, sem a  nagy amerikai lapokkal, sem a magyar emigrációs vezetőkkel.

Amennyiben az új médiatörvény nyugat-európai mintára készült, hasznos lett volna pontról pontra, országról országra kimutatni a hasonlóságokat. Nem ártott volna a magyar külképviseleteknek sajtótájékoztatót tartani. Igaz, nehezíti a helyzetet, hogy jelenleg a washingtoni nagykövetségen éppen váltás van. Szombati Béla nagykövet már hazament, az Orbán-kormány által kinevezett Szapáry György pedig még nem érkezett meg.

Az amerikai magyarság, amelynek emlékezetében még él a kommunista cenzúra rémképe, természetesen kiáll a sajtószabadság mellett, azt viszont nehezményezi, hogy a vita kezdetektől fogva nem a törvényről szólt. A rossz beidegződés vagy a megfelelő tájékoztatás hiányában az amerikai sajtó visszhangozza a kisszámú, de annál hangosabb magyar ellenzék Orbán-gyűlöletét.

Már nem tudni, miért, de a miniszterelnök Magyarországra, Európára, sőt az egész világra nézve is veszélyes diktátor. Pedig a pontos angol nyelvű leírás ismeretében lehetne érdemben vitatni az új médiatörvényt, lehetne bírálni, lehetne hasonlóságokat találni a tengerentúli médiapolitikával.

Az amerikai Federális Kommunikációs Bizottság (FCC) is keményen bírságolja a rádiókat, a köztelevíziókat, amennyiben ízlésrombolást, pornográfiát észlel.

A magyar néző is emlékezhet a 2004-es amerikai futballdöntő, a Super Bowl szünetében tartott showműsorra, amikor Janet Jackson csupasz mellének kivillanása 550.000 dollárjába került a CBS televíziós társaságnak. Janet Jacksonnak és Justin Timberlake-nek pedig nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie.

A Grammy, az Oscar-díjkiosztó ünnepséget minden évben fél perces csúsztatással közvetítik, hogy legyen módja a csatornának lekeverni a nem odaillő mondatokat, annyira félnek a büntetéstől.

De megbírságolták már 495.000 dollárra azt a rádióállomást, amely egy Howard Stern nevű vulgáris, pornográf műsorvezetőt alkalmazott.  Az ilyen büntetések soha nem egyszerűek és minden alkalommal hevesen tiltakoznak a szólásszabadság védelmezői, de eddig emiatt diktatúrával még senki sem vádolt meg egyetlenegy amerikai elnököt sem.

Az írott sajtót, a kábeltelevíziókat semmilyen módon nem regulázza a szövetségi kormány, de az internetes szabályozást fontolgatja. A szigorításoknak nem mindenki ellensége, sőt a minőségi újságírás - legyen az jobb, vagy baloldali - kifejezetten üdvözli, ha a mocskolódást, uszítást, a szenzációhajhászást valamilyen módon visszaszorítják.  Maga a Fehér Ház is többször kikelt a Fox csatorna és a szélsőjobboldali rádiósok állandó torzításai ellen. George H. Bush volt elnök a sajtókultúra soha nem látott mélységeire mutatott rá, pedig Barack Obamát védte meg.

Bár mindenki tudta, hogy az új magyar médiatörvény robbanó erejű lesz, a kormány kommunikációs szakemberei mégsem készítették elő hatékonyan a tervezetet, legalábbis nem a legnagyobb NATO szövetségesnél, az Egyesült Államokban. Annál inkább feltűnő a balliberális értelmiséget tömörítő New York-i Amerikai Népszava Online Orbán Viktor sötét diktatúráját lefestő, szorgalmas, kitartó munkája. Ha a The Washington Post szerkesztőségi cikkét vesszük figyelembe, fáradozásaik nem hiábavalóak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.