valasz.hu/vilag/itt-a-hivatalos-adat-a-migransok-85-szazaleka-nem-is-menekult-124581

http://valasz.hu/vilag/itt-a-hivatalos-adat-a-migransok-85-szazaleka-nem-is-menekult-124581

„Orbánnak nem lehet diktálni”

/ 2016.03.16., szerda 15:17 /

Több megértésre és egyenlő elbánásra lenne szükség Európa ügyeinek intézésekor Edmund Stoiber szerint. A volt bajor kormányfő azon a budapesti konferencián beszélt a migránsválságról, melyet a Mert a világ változik című könyvének magyarországi megjelenése alkalmából rendeztek. Mi pedig felvázoljuk, hogyan jutott el Európa a magyar megoldás tagadásától a földrész lezárásáig.

A budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen tartott múlt heti beszélgetésen a 2007-ben visszavonult, immár 75 éves politikus példaként említette fel, hogy Schleswig-Holstein tartomány kétmillió lakosára több menekült jut, mint egész Franciaországra. Manuel Valls kormányfő mégis kijelentette egy februári müncheni konferencián, hogy a franciák a jövőben egyetlen migránst sem fogadnak be. És tehette ezt visszhangtalanul, holott ha ugyanott Orbán Viktor engedi meg magának az idézett mondatokat, akkor a teljes globális sajtót fellármázta volna vele.

Csak arabul beszélnek

Edmund Stoiber a pódiumbeszélgetésen - melynek Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter is szereplője volt - hangsúlyozta: bár a kelet-európai országoknak más az álláspontjuk a menekültkérdésben, mint a nyugat-európaiaknak, ennek nem szabad töréshez vezetnie az unióban. Németország például gazdag állam, és a hatvanas évek óta olasz, portugál, szerb és török vendégmunkásokkal tanul együtt élni. Számára nem ugyanazt jelenti a migránsok megérkezése, mint a visegrádi országok lakóinak.

De Stoiber nem tagadta, hogy a sarkig nyitott ajtó politikája a németekre is óriási terhet ró. „Csak gyerekből eddig háromszázezren érkeztek olyanok, akik csak arabul beszélnek, és sem írni, sem olvasni nem tudnak. Ebből az következik, hogy legalább húszezer új pedagógusra van szükség ahhoz, hogy megtanulhassanak németül, és iskolaképesek legyenek, majd reményük legyen beilleszkedni a német társadalomba. De említhetem a megépítendő lakások számát és megannyi más feladatot, problémát, amiről nyíltan kell beszélni.”

A nyílt beszéd pedig hiányzik, amit a kölni, hamburgi és stuttgarti tömeges utcai molesztálások után is megtapasztalhatott a világ. Arra a kérdésre, hogy ha ő volna a kancellár, Angela Merkelnél nagyobb megértéssel viszonyulna-e a magyar kormányfő különutas politikájához, azt válaszolta, hogy bizonyosan. „Orbán nehéz partner, a maga útját járja, és nem lehet úgy megszelídíteni, hogy diktálnak neki, ehelyett meg kell győzni” - jelentette ki. Akárcsak a többieket, mert Európa legsúlyosabb válsága csak együtt oldható meg.

Majdnem kancellár

A magyarok megértése a bajoroknak persze könnyebben megy - magyarázta -, mert a két nép már vagy ezer éve barátkozik és üzletel egymással. És egy bajor politikus nem felejti el, hogy a magyarok 1989-ben milyen bátorságról tettek tanúbizonyságot, és azt sem törli ki az emlékezetéből, hogy jómaga honnan indult, még ha Berlinbe érkezett is meg.

Ez az a pont, amelyet csak a volt miniszterelnök szenvedélyes előadásmódja hitelesít, a valóság nem. Merthogy Stoiber 2002-ben a CSU és a CDU közös kancellárjelöltjeként elindult ugyan Berlin felé, és mérföldes lépéseket tett előre, de meg sosem érkezett. A két párt uniója ugyanis nem múlta felül a szoci-áldemokratákat, és mivel a két nagy fej fej mellett végzett, a baloldali Gerhard Schröder maradt a kancellár, koalícióban a Joschka Fischer-féle zöldekkel. Stoiber így maradt Münchenben, ahol összesen 14 évet kormányzott, majd egy takarékosan irányított, mégis prosperáló tartományt hagyott maga után.

A pártunió tagjai azonban mostanra eltávolodtak egymástól, s ma már az is megtörténhet, hogy a CSU táborában Angela Merkel népszerűsége alacsonyabb, mint a szociáldemokratáékban. Ami magyar szemmel nézve teljességgel abszurd. Mert el tudjuk-e képzelni, hogy Orbán Viktor a kereszténydemokratáival hadakozik, a szocialisták pedig támaszt nyújtanak neki? S hogy ez a felállás milyen következtetésre vezeti a volt bajor miniszterelnököt? Arra, hogy a pártok térképe Németországban (is) fokozatosan átrajzolódik. És az egykor természetesnek gondolt szövetségek akár fel is bomolhatnak.

„Amíg a CSU - migránsügyben - csatázik a koalíciós partnerünkkel, addig az ellenzék tapsol Angela Merkelnek. Mi ugyanis azt valljuk, hogy nagy a szívünk, de nem korlátlanok a lehetőségeink. Ezért nem mindenkinek, csak azoknak kívánjuk megadni a menekültstátust, akik minden tekintetben eleget tesznek a feltételeknek.”

Kilépni a kormányból?

S hogy elképzelhetőnek tartja-e a CSU kilépését a koalícióból? Erre a kérdésre kicsit megállt a levegő az Andrássy egyetem dísztermében. Stoiber előbb azt találta mondani, hogy ilyet csak egy újságíró kérdezhet, majd viszontválasszal élt: „Mondja, mégis mi értelme volna kilépni a koalícióból? Ellenzéki pozícióból mennyivel lenne több esély az akaratérvényesítésre, mint a kormányban?” A miniszterelnöknek persze igaza volt. Mert a döntés demonstratív jellegén kívül semmi. A sajtó azonban kedveli a demonstrációkat…

Balog Zoltán többek között azt fűzte az elmondottakhoz, hogy a V4-ek álláspontja nem csak azért tér el Berlinétől, mert a csehek, a lengyelek, a szlovákok és a magyarok szocializmusban tengették életüket, amiért a mai napig szegényebbek, ráadásul a multikulturalizmussal sem kötöttek még megbonthatatlan barátságot. Hanem azért is, mert látják a párizsi, a brüsszeli és a kölni példákat, és nem akarják kitenni országaikat ilyen veszélyeknek - egyszerűen nem kérnek belőle. Úgy meg különösen nem, hogy a menekülteket valamiféle központi akaratra vezénylik hozzájuk, és reményük sem lenne a beilleszkedésre. És jó, ha megjegyezzük, hogy az ENSZ becslései szerint a következő években 35 millió ember érkezhet Európába szerte a világból. A kelet-európai társadalmakat a rendszerváltoztatások nagyon megviselték, mert új életformához kellett alkalmazkodniuk, és sokan jutottak a vesztesek oldalára. Épp elég feladat a leszakadóknak segítő kezet nyújtani, és lépésről lépésre közelebb vinni őket az elfogadható életszínvonalhoz. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy Magyarország számára kötelesség a hazájában üldöztetésnek kitett kárpátaljai magyar kisebbség megsegítése is.

Balog Zoltán egyetértett Stoiberrel abban, hogy a válság megoldásához globális összefogásra van szükség. De amíg ennek reménye sincs, addig nem érdemes bírálni a nemzeti megoldásokat, mint amilyen a magyar kerítés, még ha ideiglenes is. Mert bár nem szép, de eredményes, és miként a szocializmus időszakában elzárt bennünket a szabadságtól, most épp a mi kultúránkat hivatott megvédeni.

CDU/CSU - Megbomlott harmónia

A menekültválság következményeként megrepedt egy megbonthatatlannak hitt szövetség: az „uniópártok”, vagyis a Kereszténydemokrata Unió (CDU, Angela Merkel jobbközép kormánypártja) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) között akkora feszültségek támadtak, hogy időnként úgy tűnik, a CSU az igazi ellenzék Merkellel szemben, miközben a hagyományos vetélytárs szociáldemokraták (SPD) kisebbik koalíciós partnerként általában kitartanak a kancellár mellett.

Pedig az uniópártok szövetsége 1945 óta a német belpolitika egyik sarokköve. A CSU vezetője, Horst Seehofer bajor miniszterelnök most mégis arról beszél, hogy Merkel elhibázta a krízis kezelését. „A jog és a rend megszűnt. Németországban ma a jogtalanság uralkodik” - mondta február elején. Seehofer többször megfenyegette Merkelt, hogy a bajor kormány a szövetségi alkotmánybírósághoz fordul, ha a kancellár nem hajt végre fordulatot, a határok védelme ugyanis a szövetségi kormány kötelezettsége.

Az uniós csúcs előestéjén Seehofer demonstratív módon Orbán Viktorral tárgyalt Budapesten, és elmondta: meg kell állítani a migránsok áradatát az unió külső határán. Pedig a bajor kormányfő kevésbé radikális Orbánnál: évi 200 ezer ember befogadását támogatná. Március elején azt mondta: „Svédország képes volt lépni, Dánia képes volt lépni, Belgium képes volt lépni. Egyedül nálunk van másként. […] Az ország megosztott. Az emberek zaklatottak, nő a polarizáció.”

Seehofer bírálatát hallva azt hihetnénk, vezetése alatt a CSU Merkel konzervatív kihívója lehet. Csakhogy ez a német pártrendszer szerkezete miatt lehetetlen. A CSU regionális párt, mely erős Bajorországban (a déli tartományt 1957 óta irányítja), de nincs jelen az ország többi régiójában, ráadásul katolikus gyökerei miatt esélye sincs tömegbázist építeni a többségében protestáns országban. A keresztényszocialistákra így legfeljebb a belső ellenzék szerepe vár.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.