Ország a demográfiai összeomlás szélén

/ 2018.05.02., szerda 15:41 /

Horvátország nekünk vidámság, napfény és tenger, ám valójában még a magyarénál is mélyebb demográfiai krízisben van. És sokat tanulhatunk a horvát kormányoktól, mit hogyan nem szabad tenni.

Az államtitkári sajtótájékoztatók általában érdektelenesemények, ahol szürke és cinikus politikusok találkoznak unott és cinikus újságírókkal. A horvát családügyi és szociális tárca népesedésügyi államtitkárának február 20-i sajtótájékoztatója nem ilyen volt. Marin Strmota azért lépett a mikrofonhoz, hogy beszámoljon a gyönyörű nevű Tanács Horvátország Demográfiai Revitalizációjáért nevű testület legfrissebb ülésén elhangzottakról. Ennek a tanácsnak volna feladata kidolgozni a javaslatokat, amelyek aztán majd javítanak a demográfiai helyzeten. Strmota el is mondta, hogy bővíteni fogják a családi pótlékra jogosultak körét, és mindenkinek jut majd óvodai hely.

Ám amikor egy újságíró felhívta a figyelmét, hogy ugyanezen intézkedéseket jelentette be a tanács legutóbbi, három hónappal korábbi ülése után is, váratlan dolog történt. „Igaza van. Ez az egész színjáték” – vallotta be az államtitkár, és könnyes szemmel, felindulva arról kezdett beszélni, hogy egy és negyed éve demográfiai szakemberként csatlakozott a kormányhoz, de ez az egész komolytalan, közben pedig az ország a kihalás szélén áll. „Soha nem volt ilyen rossz a helyzet, és én mint fiatalember, két gyermek apja, egy munkanélküli feleséggel és munkanélküli szülőkkel, ki kell jelentenem, nem hiszem, hogy ezzel a hozzáállással bármit meg lehetne oldani. Úgyhogy lemondok” – és ezzel az egész jelenetet kővé dermedten figyelő miniszter előtt ellépve kiment a teremből.

Hogy a drámai gesztus sem hozta meg a kívánt változást, azt jelzi a horvát államfő múlt heti beszéde. Kolinda Grabar-Kitarović szerint az elvándorlás miatt rendkívüli állapot van Horvátországban – jelentette ki, és ismét bírálta a kormányt, amiért nem tesz semmit: „A fiatalok elhagyják Horvátországot. Csak tavaly 80 ezer ember költözött el. Mi ez, ha nem rendkívüli állapot, amely rendkívüli intézkedéseket követel?”

Fogy a horvát

A statisztikai adatok valóban döbbenetesek. Az alig négymilliós országban tavaly 18 ezerrel többen haltak meg, mint ahányan születtek, ami a legnagyobb természetes fogyás a világháború óta. Ha ehhez hozzávesszük a ki- és bevándorlók egyenlegét, akkor tavaly az ország népessége csaknem 60 ezer fővel csökkent – legalábbis a hivatalos adatok szerint; a valós fogyás közelebb állhat az államfő által emlegetett számhoz. „A mi adataink szerint 1500 horvát ment 2016-ban Írországba, az írek szerint 5000. És ez máshol is így van” – kommentálta az adatokat Nenad Pokos demográfus, aki szerint ez már a negyedik kivándorlási hullám a második világháború óta.

Az első a háború után következett be, részben a kitelepítések révén. Aztán jött a hatvanas-hetvenes évek vendégmunkás-időszaka, majd a Jugoszlávia széteséséhez és a polgárháborúhoz kapcsolódó hullám, végül a mostani, amely az ország 2013-as uniós csatlakozása után indult el, mert az EU-tagsággal könnyebbé vált az európai munkavállalás. Csak Németországban és Ausztriában 450 ezer horvátállampolgár dolgozik, az anyaország összlakosságának tíz százaléka. „El sem tudom képzelni, mi lesz itt húsz év múlva” – mondja Pokos.

Főleg, hogy a jelenlegi helyzetet még valamennyire mérsékli a boszniai horvátok bevándorlása, amely viszont végképp nem tűnik fenntarthatónak. A helyzet hasonlít Magyarország és az erdélyi magyarok demográfiai kapcsolatára. Bosznia-Hercegovinában félmillió horvát él, ami a lakosság 15 százaléka. Még. A népességfogyás ugyanis körükben még brutálisabb. A Zágrábi Egyetem demográfusprofesszora, Stjepan Šterc szerint tíz éven belül a boszniai horvátság harmada tűnhet el. Ha ez valóban így van, az belátható időn belülre hozza a népcsoport teljes felszámolódását, miközben amúgy a többi boszniai etnikum sem áll jobban. Az egy boszniai nőre átlagosan jutó 1,2 gyereknél ugyanis nincs rosszabb termékenységi mutató Európában. Ennél még az 1,5-ös magyar közelében lévő horvát és szerb adat is jobb.

Hogy milyen drámai a helyzet, jelzi, hogy nemrég az ősellenség Szerbia első embere aggódott a horvát népességfogyás miatt. Alekszandar Vučić fő félelme persze az, hogy náluk is ugyanez történik, s ők még az uniós csatlakozás előtt állnak. „Területekről vitatkozunk egymással, közben meg kiürülnek a területeink. Szlavónia üres” – mutatott rá az abszurd helyzetre Vučić, aki szerint a két országnak azért is kellene minél jobb kapcsolatokat ápolnia, mert a béke és együttműködés segíthet itt tartani a fiatalokat.

Nyáron minden szép

Valóban, Horvátországban a keleti – Magyarország, Szerbia és Bosznia közötti – részen a legrosszabb a helyzet. Itt él amúgy a horvátországi magyar kisebbség nagy része is. A területet nemcsak a kivándorlás, hanem az ország más tájaira való elvándorlás is sújtja, ami érthető: Szlavóniában az egy főre jutó GDP fele az isztriainak. Nem véletlen, hogy 2016-ban Isztria volt az egyetlen a húsz horvát megye közül, amelynek nőtt a népessége. Sokkal több a munkalehetőség, jobb az életminőség, mint az ország más részein. De viszonylag jól megy az Adria gyöngyének, Dubrovniknak is, ahova a turizmus miatt inkább költöznek horvátok, mint távoznak. S a város még így is munkaerőgondokkal küzd. Amint a polgármestere egy nyilatkozatban elmondta, a szezonban kétezer emberrel többnek is képesek volnának munkát adni. Kérdés persze, mit csinálnak ezek az emberek az év nagyobbik felében. A szezonalitás ugyanis a horvát gazdaság és ezen keresztül a demográfiai válság egyik fő problémája. Nyáron az ország rengeteg embernek képes jól fizető munkát adni – de csak nyáron.

Persze, ahogy Magyarországon is, a kivándorlás nem csak gazdasági kérdés. Szerepet játszik benne, hogy a fiatalok igazságtalannak találják a horvát társadalmat, ahol a kapcsolati szálak, a korrupció sokkal többet számít, mint a tehetség. Nem is értik az ebben a világban nevelődött és elboldoguló idősebb nemzedéket, és az sem őket. Jellemző, hogy Strmota államtitkár lemondása után a hatvanéves miniszter, Nada Murganić csak annyit tudott mondani: nyilvánvalóan a fiatalok szokásos türelmetlenségéről van szó.

Ugyanaz a műsor

Sok fiatal valóban nem bízik már a kormány ígéreteiben, és tapasztalataik alapján okkal kételkednek. A kormány 1996-ban dolgozta ki első demográfiai stratégiáját, most az ötödiknél tart, de egyiket sem valósította meg. Az is előfordult, hogy az elkészült dokumentumot nem is hozták nyilvánosságra, inkább elsüllyesztették, mert a szakemberek javaslatai túl sok pénzbe kerültek volna. Szinte a kormányalakítás velejárója lett, hogy az új kabinet új népességmegújulási tervet dolgoztat ki, lehetőleg olyan bombasztikus néven, mint például Nemzeti populációs intézkedések.

Bejelentésekben és hangzatos nevekben tehát soha nincs hiány. A szociális tárcának most már a nevébe is beletették, hogy demográfiai minisztérium. Nagy a bőség az olyan megszólalásokban is, amikor a politikusok a hazaszeretetre, népre-nemzetre való hivatkozással próbálják gyerekvállalásra, illetve az országban maradásra ösztönözni polgáraikat. Csakhogy, mint a fent idézett Šterc professzor – amúgy az első, ’96-os népesedési program fő kidolgozója – mondja: „A születések számának javulását nem lehet hazaszeretettel és nemzeti öntudattal motiválni.”

A politikusok annyira hiteltelenné váltak, hogy amikor a kormány újabb bizottságot akart a témában felállítani, több szakember is visszautasította a tagságot, mondván, egy újabb testület csak arra jó, hogy olyan benyomást keltsenek, mintha tennének valamit. Szerintük van már kiváló stratégia, amelyet kiváló hozzáértők dolgoztak ki, s ideje volna nekilátni a megvalósításának.

Ehelyett azonban maradnak az olyan tűzoltó megoldások, mint például a külföldi munkavállalóknak szánt kvóta további emelése. A célkeresztben a boszniaiak és a szerbek mellett főleg az ukránok állnak. Lassan már nincs olyan kelet-közép-európai ország – minket is beleértve –, amely nem a szerencsétlen ukránoktól várná munkaerőhiányának orvoslását. Bár a horvátok helyzete annyiban előnyösebb, hogy a nyelvi akadályok jóval kisebbek.

Az is súlyosbítja a horvát válságot, hogy a családoknak szánt költségvetési pénzre bőven van más jelentkező. Minden dolgozóra egy nyugdíjas és egy munkanélküli jut, ami azt jelenti, hogy egy évtizeden belül fenntarthatatlanná válik az egészségügyi és szociális rendszer. A népességnek már csaknem harminc százaléka nyugdíjas, és az arány fokozatosan nő. A legtöbben még az 1990-es évek elején váltak korengedményes nyugdíjassá, a működésképtelen vállalatok és a csődeljárások miatt kényszerből. A délszláv háború után több tízezer veterán jött hozzájuk, miközben a járulékfizetők száma a kivándorlók miatt egyre alacsonyabb. Ilyen helyzetben minden apró lépés nehéz. Lehet még egy kicsivel több családi támogatást fizetni, kicsivel több óvodát építeni, de az igazi demográfiai fordulathoz az egész országot kellene átalakítani, jobbá tenni. Ami soha sehol nem egyszerű.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.