Öt állítás a menekültek és a bűnözés összefüggéséről

/ 2018.01.03., szerda 09:30 /

Ezúttal német kriminológusok nyálazták át az alsó-szászországi statisztikákat és a következőket állapították meg.

  1. A vizsgált időszakban (2014-16) valóban növekedett az erőszakos bűncselekmények száma és ezért a tíz százalékos növekedésért szinte kizárólag (egészen pontosan 92 százalékban) a menedékkérők a felelősek.
  2. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a menedékkérők ennyivel veszélyesebbek volnának a németeknél, mert ebben a különbségben az is benne van, hogy a menedékkérők jellemzően fiatal férfiak, márpedig ez a csoport mindig, mindenhol hajlamosabb erőszakos bűncselekményekre.
  3. Kriminológiai szempontból a menedékkérők különféle csoportjai között legalább akkora eltérések vannak, mint a menedékkérők és a németek között. A legfontosabb tényező pedig a kutatók szerint az, hogy a menedékkérőnek van-e esélye a menedékjogra, azaz arra, hogy legálisan az országban maradjon. Ha igen, akkor jók a kilátások arra, hogy viselkedni fog. Ha nem, akkor minden mindegy alapon áll a németországi életéhez. Ebből következik, hogy a menedékjogra esélytelen észak-afrikaiak (marokkóiak, tunéziaiak, algériaiak) közül kerül ki arányaiban a legtöbb elkövető, hiszen bár ők csak kevesebb, mint egy százalékát adják a menedékkérőknek, a gyanúsítottaknak már a 17 százalékát.
  4. A menedékkérők nemcsak a bűncselekmények, hanem a bűncselekmények áldozatai között is felülreprezentáltak. Az emberöléssel gyanúsított menedékkérők 90 százalékánál az áldozat is külföldi volt. A testi sértéses esetéknél ugyanez az arány 75 százalék, köszönhetően nem utolsósorban annak, hogy különböző nemzetiségű fiatal férfiak élnek összezárva a szállásokon.
  5. A megoldás? A határok biztosítása, hogy ne is jöjjenek olyanok, akiket később úgyis ki kell toloncolni, továbbá olyan programok kidolgozása és finanszírozása,  amelyek megkönnyítik, hogy az kitoloncolandók visszailleszkedjenek a hazájukba. És ott is maradjanak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.