valasz.hu/vilag/a-sztori-1999-ben-kezdodott-es-tizennegy-esztendeig-tartott-73151/?system=cachefrissit

http://valasz.hu/vilag/a-sztori-1999-ben-kezdodott-es-tizennegy-esztendeig-tartott-73151/?system=cachefrissit

Tragikus expedíció: öt holttestet találtak takarítás közben

/ 2010.05.28., péntek 06:52 /
Tragikus expedíció: öt holttestet találtak takarítás közben

Öt hegymászó holttestét találta meg és több mint 2,5 tonna hulladékot gyűjtött össze a Mount Everest egy nepáli serpacsapat a világ legmagasabb hegycsúcsának áprilisban kezdődött "takarítása" során.

A mostani takarítás különlegességét az adja, a nyolcezer méter feletti régiókban is összeszedik a szemetet. A korábbi hasonló expedíciók közül egy sem végzett munkát az úgynevezett „halálzónában" - mondta az expedíció vezetője, a Namgyal serpa, aki hétszer járt az Everest csúcsán.

Ebben a magas régióban már maga a mászás is kockázatos, hiszen túl kevés az oxigén, ráadásul a fagypont alatti hőmérséklet és az erős szelek is próbára teszik a hegymászókat. Az összesen 31 emberből álló csapatból - közöttük szakácsok és teherhordók - csak a húsz legtapasztaltabb hegymászó ment fel hétezer méter fölé. Mindegyikük több utat tett meg halálzónában- egy-egy alkalommal tizenöt kilogramm szemetet hozva le.

A hegy tetején rengeteg oxigénpalackot, régi imazászlókat, köteleket, hátizsákokat és sátrakat találtak. Az útvonalon pedig még az 50-es évekből származó rögzített kötelek is fellelhetők: ezek azon kívül, hogy csúfítják a tájat, még balesetveszélyesek is. Sok esetben a hegymászók nem tudják eldönteni, hogy mely kötelek biztonságosak és melyek nem. Ha véletlenül egy rosszabb minőségű régi kötélhez rögzítik magukat, könnyen halálos baleset lehet a vége.

Bár a serpák eredetileg csak a nyolcezer méter fölötti területekről tervezték a szemét lehozását, már hatezer méteres magasságban is sok hulladékot gyűjtöttek össze. A hegyen hagyott hulladék mennyiségét még nem becsülték fel, de csaknem hatvan év expedíciói során a Csomolungma méltán kiérdemelte „a világ legmagasabb szemetese" elnevezést.

Megrázó fotó: halott serpa a szeméthegyen

A csúcsra törő hegymászók közül sokan a fárasztó hegymenet, a mély hó, a magasság és az oxigénhiány miatt út közben megszabadulnak felszerelésük nagy részétől. A szélsőségesen hideg időjárás pedig kiválóan konzerválja az elhagyott csomagokat. A völgyben kiállításon mutatják majd be az ötven év alatt felhalmozódott és összegyűjtött tárgyakat. A takarítóbrigád legkevesebb három tonna szemetet szeretne összegyűjteni az alaptáborban május 29-éig, Tenzing Norgay serpa és Edmund Hillary újzélandi hegymászó első Himamája-expedíciója évfordulójáig.

Az eldobott szemetek és hegymászó felszerelések mellett a mostani takarító expedíció résztvevői a mászási kísérletek közben életüket vesztett hegymászók holttestét is lehozzák a hegyről. Csakra Karki, a művelet koordinátora elmondta: a megtalált holttestek között van az amerikai Scott Fischernek, egy 1996-os expedíció vezetőjének, Gianni Goltz svájci és Szergej Duganov orosz hegymászónak a földi maradványa.

Scott Fischer 1996. május 10-én vesztette életét: ez volt az Everest történetének legsötétebb napja: a csúcs körüli torlódás, majd egy hirtelen beköszöntött vihar miatt egyetlen éjszaka alatt nyolc hegymászó vesztette életét. Köztük volt a két szerencsétlenül járt kereskedelmi expedíció vezetője is, Rob Hall és a most megtalált Scott Fischer. Fischer holttestét viszont nem hozzák le a hegyről, mivel a család nem járult hozzá az elmozdításához, így csak lefényképezték.

Goltz holttestét - aki még 2008-ban oxigénpalack nélkül jutott fel a világ legmagasabb csúcsára, majd a visszafelé vezető úton holtan esett össze, illetve az idén meghalt Duganov holttestét már lehozták a hegyről. Ugyanakkor félreértés volt a tibeti hegymászószövetség szerint a Hszinhua hírügynökség korábbi, rá hivatkozó jelentése, amely szerint megtalálták volna az idén jéglavina által elsodort Várkonyi László magyar alpinista maradványait is.

Nepál évek óta küzd a hegy környékére érkező turisták és a hegymászók szemetével, miközben az a takarító expedíciók mellett a helyi serpák jó része él abból jó ideje, hogy fizetség fejében szemetet hord le a hegy alacsonyabb régióiból. 2007-ben több mint 40 ezer ember látogatott az Everesthez csak a kínai oldalról (természetesen csak töredékük próbálkozik a megmászásával), de ez a szám nagyjából a tizede annak, mint ahányan Nepál felől látogatják a hegyet és a környékét.

A turisták becslések szerint mintegy 120 tonna szemetet hagytak maguk után, ami egy emberre levetítve 2,7 kilogrammot jelent. A kínaiak elsőként 2004-ben indítottak takarító expedíciót a hegyre, s a részt vevő 24 önkéntes mintegy 8 tonna szemetet gyűjtött össze 5100 és 6500 méter között. 2005-ben már 100 hegymászó vett részt az akcióban, s eldobott sátrakat, oxigénpalackokat, üvegeket és műanyag szemetet hordtak le a hegyről, a 2009-es takarítás alkalmával pedig a mászást is korlátozták a tavaszi szezonban.

A  közvélemény egyébként akkor szembesült az Everesten uralkodó állapotokkal, amikor Karl Huyberechts belga hegymászó 1989-ben készült fotóját egy brit hegymászó magazin 1993-ban megjelentette. A képen, azon túl, hogy az Everest 8000 méter magasan lévő Déli-nyerge úgy néz ki, mint egy szeméttelep ‑ tele használt sátrakkal és eldobott oxigénpalackokkal ‑ még egy magára hagyott holttest is látszik, mintegy félredobva, piros anorákjában.

Sokáig makacsul tartotta magát az a nézet, hogy a „halálzónából" képtelenség lehozni a meghalt hegymászók maradványait. Erre cáfoltak rá először 1993-ban orosz és koreai hegymászók. Együttes munkája nyomán sikerült nem egész három héttel halála után lehozni a Déli-csúcs közeléből az Everest első nepáli női megmászójának, Paszang Lhamunak a holttestét.

Azt nem tudni, hogy pénzjutalmat ajánlottak-e fel a Nepálban nemzeti hősként tisztelt hegymászónő holttestének lehozataláért, vagy csak kegyeletből vitték végbe az orosz és koreai sportolók e kockázatos vállalkozást, mindenesetre ezzel bebizonyosodott, hogy nagy magasságból is lehetséges biztonsággal leszállítani holttestet a hegyről.

Mindezek ellenére mára a több tonnányi szemét mellett egyes becslések szerint 120 holttest is heverhet a csúcs közelében. E testek egy része látszik is a normál útvonalakról, igaz, sok közülük megközelíthetetlen helyeken. Ráadásul a nagy magasságban uralkodó időjárási és légköri viszonyok ‑ a száraz levegő és az állandó fagypont alatti hőmérséklet ‑ miatt a holttestek abban az állapotban konzerválódtak, ahogyan meghaltak. Ennek egyik legékesebb példája George Mallory, brit hegymászó holtteste (ő volt az egyik első hegymászó, aki az 1920-as években kísérletet tett az Everest megmászására), amelyet 1999-ben, 75 évvel az eltűnése után találtak meg, meglehetősen jó állapotban.

Sokáig a helyi környezetvédelmi szabályok is elősegítették, hogy ilyen sok holttest halmozódjon fel a csúcs közelében. A hegyre vonatkozó szemetelési szabályok felsorolásakor ugyanis az „eldobható" kategóriába sorolták a papír, a csomagolóanyagok, a dobozok és a ruhák mellett a holttesteket is. Ma már sokkal szigorúbbak a hivatalos előírások: a nepáli hatóságok 4000 dolláros letétet kérnek az expedícióktól mászó engedély kiadásakor, amelyet elveszítenek, ha szemetet hagynak a hegyen.

Kínában egyelőre nincsenek hasonló szabályok, de néhány szigorítást az ottani hatóságok is bevezettek. Például megtiltották, hogy a tibeti oldal 5180 méter magasan fekvő alaptáboráig autókkal jussanak el a mászók. Nagy magasságban viszont a szemetelési szabályok ellenőrzése jóformán kivitelezhetetlen, így továbbra is nagy mennyiségben maradnak sátrak, konzervdobozok, üres oxigénpalackok és egyéb felszerelések az ormokon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.