valasz.hu/vilag/bekitgessunk-e-diktatorokat-128899

http://valasz.hu/vilag/bekitgessunk-e-diktatorokat-128899

Párizsi terrortámadás: biztonságban vagyunk?

/ 2015.01.09., péntek 09:39 /

Nem csak Franciaországban adhat komoly aggodalomra okot, hogy a szerdai merényletet kalasnyikovokkal felszerelt, a helyi hatóságok által elvileg jól ismert szélsőségesek követték el, ráadásul fényes nappal. A francia belügyi szervek és titkosszolgálatok felelőssége óhatatlanul fel fog vetődni a sajtóban és a politikai vitákban is. A legnagyobb kérdés: biztonságban vagyunk?

Fotó: Getty/Europress/Peter Macdiarmid

Tóth Tibor, vagyis tiboru, a Konspirációs teóriák (Konteó) blog korábban rendőrként dolgozó szerzőjének (akivel interjút is készítettem nem olyan rég) egyik kommentjét idézném először is, innen:

„Aggasztó, hogy a francia elhárítás mondott ekkora csütörtököt. A DGSE (a francia hírszerzés) és a pár éve példa nélküli módon centralizált elhárítás (a DGSI) volt a nyugati gumitalpúak közül az, amelyik (történelmi okokból) talán a legjobb pozíciókkal rendelkezett egyrészt a Közel-Keleten, másrészt az arab/muzulmán világban. Hogy mást ne mondjak, kevesebben gyűlölték őket arrafelé, mint az amerikaiakat vagy a briteket. És náluk a HUMINT sose szorult annyira vissza, mint a jenkiknél, még a kilencvenes években sem.

Namármost: ha ők csődöt mondtak egy ilyen horderejű terrorcselekmény előkészületeinek előzetes feltérképezésében, ha az ő informátoraik nem jelezték a készülő veszélyt, ha az ő elemzőiknek nem szúrt szemet valami, akkor nagyon nagy baj van. Mert akkor mit várjunk a német, a lengyel vagy a magyar szolgálatoktól, ha komolyra fordul a helyzet?”

 

A Francia politika nevű szakblog a fent említett DGSI és a DGSE közötti információáramlás „zavaraira” gyanakszik. Ráadásul – ahogy írják – a Charlie Hebdo rég „halállistán” volt, világos terrorfenyegetéseket kapott, ám a védelem, amit melléjük rendeltek, „mezei rendőrökből” állt, akiken talán még golyóálló mellény sem volt. A gyenge védelemre panaszkodott Jeannette Bougrab, a meggyilkolt vezető karikaturista, Stéphane Charbonnier élettársa is tegnap.

De vissza az elhárításhoz: a felelősséggel kapcsolatban már most sokan egyértelmű kijelentéseket tesznek, és azt mondják, hogy a belügyi szervek komolyan hibáztak, amikor szem elől tévesztettek a már listájukon szereplő, korábban aktív megfigyelés alatt álló veszélyes elemeket. (Az aktív megfigyelés a 24 órás megfigyelést jelenti. Noha erről ellentmondásos információkat kaptunk, a történtek alapján kizárható, hogy ez a típusú aktív megfigyelés élt volna szerdáig a merénylőknél.)

A szolgálatokról meglehetősen negatívra festett képet árnyalja a tény, hogy Franciaországban a potenciális gyanús arcok száma sokezres, márpedig nem lehet minden egyes kétes francia állampolgár mellé rendőrt állítani. Ehhez jön a kormányzati kommunikáció, ami arról szól, hogy az utóbbi években több merényletet sikerrel előztek meg.

„Nincs olyan, hogy nulla kockázat” – mondják francia belügyi vezetők. Hasonlóról beszélt csütörtökön Andrew Parker, a brit elhárítás (MI5) vezérigazgatója is. Parker egy stratégiai kutatóintézet szakértőinek tartott előadásában azt mondta, az elmúlt néhány hónapban három olyan, Nagy-Britanniában tervezett terrorcselekménynek vették elejét, amelyek minden bizonnyal számos halálos áldozattal (!) jártak volna.

Az MI5 vezérigazgatója szerint a szíriai konfliktusövezetben tartózkodó brit állampolgárok közül hozzávetőleg 600-ról tudható, hogy szélsőséges nézeteket vall, és jelentős részük csatlakozott az Iszlám Államhoz.

Milyen következményei lehetnek mindennek ránk, magyarokra és közép-európaiakra nézve? Ahogy azt védelmi vezetők is elmondták, a kontinensnek ezen a részén nincsen közvetlen terrorveszély, mivel nem vagyunk a dzsihadisták térképén. Az MI5-főnöknek viszont volt egy mondata, amire innen is érdemes figyelni: Parker világossá tette, hogy elutasítja az olyan helyzetet, amelyben a magánélethez fűződő jog „annyira abszolút és szent”, hogy e jog rejteke mögül a terroristák is nyugodtan, a felderítés kockázata nélkül tevékenykedhetnek. Vagyis a szélsőségek elleni harc és az elhárítás nyomán (ürügyén) tovább épülő figyelőrendszerek miatt egyre több lehallgatási botrány várható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – felvidéki szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.