Precedenst teremtett a semmitmondással a szlovák alkotmánybíróság

Eljárásjogi okokra hivatkozva utasította el a szlovák alkotmánybíróság az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványt. (Ami miatt nagyon sok magyar is elveszítette szlovák állampolgárságát.) Megkérdeztük, mit is jelent ez pontosan.

Gál Gábor, a Híd-Most magyar-szlovák párt parlamenti képviselője és Tamás Aladárné Szűcs Ilona , aki az egyike a szlovák állampolgárságától megfosztott magyaroknak

Fotó: MTI/Komka Péter

Nem hozott érdemi döntést a szlovák alkotmánybíróság (Ab) az állampolgársági törvény alkotmányosságát vitató beadványról – írta az MTI a tegnapi döntést követően. A szlovák TASR hírügynökség még jobban összezavarodott: először azt hozták le, hogy a „kassai székhelyű testület döntése azt jelenti, hogy összhangban van a szlovák alkotmánnyal az állampolgársági törvény azon rendelkezése, amely szerint elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki egy másik országét felveszi.” Később ezt visszavonták, és ennyit közöltek: „az alkotmánybíróság elutasította a beadványt.”

Megkerestük Öllös László szlovákiai magyar politológust, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnökét, segítsen értelmezni, miről döntött pontosan az Ab. Öllös szerint a taláros testület „jogászi trükkel” élt: nem mondta ki azt, hogy a törvény összhangban áll az alkotmánnyal, ahogyan azt sem, hogy nem áll összhangban vele. „Az Alkotmánybíróság kihasználta azt az ügyrendi szabályt, hogy ha a beadvány nem kapja meg a testület több mint felének szavazatát (13 fő esetén ez 7 szavazat lenne, jelenleg ráadásul csak 11 alkotmánybíra van – a szerk.), akkor nem kell vele foglalkozni” – mondja Öllös. Kvázi: arról szavaztak, hogy egyáltalán ne is kelljen róla tárgyalniuk. Az Ab vétett ügyrendi hibát, nem a beadványozó – így a politológus.

S vissza kell még ezek után térniük a kérdésre? – kérdezzük. A válasz kiábrándító: nem. „Precedensértékű, ami történt, ezen az alapon bármi elvethető, az Alkotmánybíróságnak lényegében semmiről sem kell kötelezően véleményt mondania” – felel Öllös.

Van-e még lehetőség a törvény módosítására?

Emlékeztetőül:

• Az ügy már évek óta a szlovák Ab-n van, csak a testület mindig halogatta a döntést.
• 2012 szeptemberében petíciót nyújtottak be az Európai Parlamenthez, bő egy évvel később a kérdés lekerült napirendről.
• 2013. június 6-án a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította két állampolgárságától megfosztott személy beadványát, mondván a bíróságnak nincs joghatósága megítélni, hogy sérti-e a szlovák alkotmányt a törvény.

Erre Öllös László azt mondja, az EP petíciós bizottságába elvben újra bekerülhetne a kérdés, de megoldás szerinte csak akkor várható, ha megváltozna Szlovákiában az a felfogás, hogy Magyarország és a magyarok veszélyt jelentenek a szlovák államra. Az pedig, ki tudja, mikor jön el….