Precedenst teremtett a semmitmondással a szlovák alkotmánybíróság

/ 2014.09.18., csütörtök 11:00 /

Eljárásjogi okokra hivatkozva utasította el a szlovák alkotmánybíróság az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványt. (Ami miatt nagyon sok magyar is elveszítette szlovák állampolgárságát.) Megkérdeztük, mit is jelent ez pontosan.

Gál Gábor, a Híd-Most magyar-szlovák párt parlamenti képviselője és Tamás Aladárné Szűcs Ilona a szlovák alkotmánybíróság ülésén Kassán

Gál Gábor, a Híd-Most magyar-szlovák párt parlamenti képviselője és Tamás Aladárné Szűcs Ilona , aki az egyike a szlovák állampolgárságától megfosztott magyaroknak 

Fotó: MTI/Komka Péter

Nem hozott érdemi döntést a szlovák alkotmánybíróság (Ab) az állampolgársági törvény alkotmányosságát vitató beadványról – írta az MTI a tegnapi döntést követően. A szlovák TASR hírügynökség még jobban összezavarodott: először azt hozták le, hogy a „kassai székhelyű testület döntése azt jelenti, hogy összhangban van a szlovák alkotmánnyal az állampolgársági törvény azon rendelkezése, amely szerint elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki egy másik országét felveszi.” Később ezt visszavonták, és ennyit közöltek: „az alkotmánybíróság elutasította a beadványt.”

Megkerestük Öllös László szlovákiai magyar politológust, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnökét, segítsen értelmezni, miről döntött pontosan az Ab. Öllös szerint a taláros testület „jogászi trükkel” élt: nem mondta ki azt, hogy a törvény összhangban áll az alkotmánnyal, ahogyan azt sem, hogy nem áll összhangban vele. „Az Alkotmánybíróság kihasználta azt az ügyrendi szabályt, hogy ha a beadvány nem kapja meg a testület több mint felének szavazatát (13 fő esetén ez 7 szavazat lenne, jelenleg ráadásul csak 11 alkotmánybíra van – a szerk.), akkor nem kell vele foglalkozni” – mondja Öllös. Kvázi: arról szavaztak, hogy egyáltalán ne is kelljen róla tárgyalniuk. Az Ab vétett ügyrendi hibát, nem a beadványozó – így a politológus.

S vissza kell még ezek után térniük a kérdésre? – kérdezzük. A válasz kiábrándító: nem. „Precedensértékű, ami történt, ezen az alapon bármi elvethető, az Alkotmánybíróságnak lényegében semmiről sem kell kötelezően véleményt mondania” – felel Öllös.

Van-e még lehetőség a törvény módosítására?

Emlékeztetőül:

  • Az ügy már évek óta a szlovák Ab-n van, csak a testület mindig halogatta a döntést.
  • 2012 szeptemberében petíciót nyújtottak be az Európai Parlamenthez, bő egy évvel később a kérdés lekerült napirendről.
  • 2013. június 6-án a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította két állampolgárságától megfosztott személy beadványát, mondván a bíróságnak nincs joghatósága megítélni, hogy sérti-e a szlovák alkotmányt a törvény.

Erre Öllös László azt mondja, az EP petíciós bizottságába elvben újra bekerülhetne a kérdés, de megoldás szerinte csak akkor várható, ha megváltozna Szlovákiában az a felfogás, hogy Magyarország és a magyarok veszélyt jelentenek a szlovák államra. Az pedig, ki tudja, mikor jön el….

 
A törvény hatálybalépése óta 830-an vesztették el szlovák állampolgárságukat, köztük 53-an a magyar állampolgárság megszerzését követően. És ebben csak azok vannak benne, akik bevallották, hogy kettős állampolgárok lettek! 

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.