heti-valasz.hu/vilag/szazak-orizetben-veres-szilveszter-megint-nagy-baj-van-iranban-126856

http://heti-valasz.hu/vilag/szazak-orizetben-veres-szilveszter-megint-nagy-baj-van-iranban-126856

Provokáció-e meleg nagykövetet küldeni a Vatikánba?

/ 2015.04.16., csütörtök 13:58 /

Fotó: Getty/Europress

Diszkriminál-e a pápa, mert nem fogadja el a franciák meleg nagykövetjelöltjét, vagy Párizs feleslegesen provokálja a Vatikánt? Kis diplomáciai gyorstalpaló heterofóboknak. 

Si fueris Romae, Romano vivite more, vagyis ha Rómában vagy, viselkedj úgy, mint a rómaiak – tartja a Szent Ambrosiusnak tulajdonított mondás. A francia kormány vagy nem ismeri, vagy nem akarja betartani ezt az udvariassági szabályt: a friss hírek szerint ugyanis még januárban Laurent Stefanini személyében egy vállaltan homoszexuális diplomatát jelölt vatikáni nagykövetnek. Az esetből mostanra azért lett ügy, mert a Szentszék immár több mint három hónapja nem adott választ a kezdeményezésre; a hallgatás pedig a nemzetközi diplomáciában nem annyira a beleegyezés, mint az elutasítás jele. A melegjogokra érzékeny világ most egy emberként vonja kérdőre Ferenc pápát: miközben korábban még arról beszélt, ki ő, hogy elítéljen egy homoszexuálist, miként jön ahhoz, hogy diszkrimináljon egy saját neméhez vonzódó férfit.

Akkor vegyünk sorjában néhány tényt és szempontot!

1. A bécsi egyezmény szerint a diplomáciai kapcsolatok arra szolgálnak, hogy előmozdítsák az akár eltérő kultúrájú országok közti baráti kapcsolatokat. Mármost a homoszexuális hajlammal megértő, a cselekedetet azonban elítélő katolikus tanítást képviselő egyházi államba meleg nagykövetet küldeni minden, csak nem barátságos lépés. Mondhatnánk – sokan mondják is –, hogy ezzel François Hollande elnök provokálni, de legalábbis tesztelni akarta a Vatikán „nyitottságát”. Azt hiszem, erre semmi szükség. Biztos vagyok benne, hogy a diplomácia őshazájának számító Franciaországban Szajnát lehet rekeszteni a jobbnál jobb, és a Vatikán számára is elfogadható nagykövetjelöltekből, Laurent Stefanini pedig máshol kiválóan megállhatná a helyét. Akár például Budapesten is.

2. Támogatói előszeretettel hívják fel a figyelmet, hogy Stefanini nem melegjogi aktivista, nem a homoszexuális jogok élharcosa, nem kampányol sorstársai ügyében, és diszkrét magánéletet él. Ezt az érvet nem értem. A melegjogvédők ugyanis ki szokták kérni maguknak, ha a többségi társadalom valamely képviselője azt mondja: egészen addig nincs baja a homoszexuálisokkal, amíg „hajlamukat a négy fal között élik ki”. Manapság épp az a mondás, hogy senkinek semmi köze hozzá, ki milyen módon mutatja meg nemi hovatartozását, és a legkirívóbb magatartást is comme il faut-nak kell tekinteni.

3. Emlékezetes, hogy az év elején mennyit kellett várni Szemerkényi Réka washingtoni nagykövetjelöltnek, míg végül megkapta az agrément-t; a feltételezések szerint az Egyesült Államok a magyar kormány politikája miatt húzta-halasztotta a választ. Mármost amikor Franciaország – a Vatikán rosszallása ellenére – 2013-ban törvénybe iktatta a melegházasságot, nemigen érdemes csodálkozni azon, ha a Szentszék nem akar látványos gesztust gyakorolni a nagykövet személyének elfogadásával.

4. Nem egyedi eset, hogy a Vatikán nem fogad el egy nagykövetet. Nicholas Sarkozy francia elnökként 2007-ben kétszer is visszautasításra talált: a Szentszék először egy egyházi házasságkötése után elvált, majd polgári házasságra lépett jelöltet vétózott meg, majd egy olyan meleg diplomatát, aki élettársi kapcsolatban élt a partnerével. Az előzmények ismeretében tehát Párizs tudhatta, mire számítson.

5. A Vatikán nem „utazik” a melegekre. Elsősorban arra ügyelnek, hogy egy katolikus diplomatának kánonjogi értelemben rendezett legyen a házassága (egy korábbi argentin jelöltet azért nem fogadtak el, mert nem teljesítette ezt a feltételt). Más vallású személyeknél a válás sem akadály, ez esetben viszont azt tartják lényegesnek, hogy az illető családi állapota legyen összhangban saját egyháza előírásaival. Az sem jó ajánlólevél, ha egy diplomata abortuszpárti: bennfentesek szerint több korábbi amerikai nagykövetjelölt – köztük Caroline Kennedy – ezért nem kapta meg a jóváhagyást.

6. Más országok is élnek a visszautasítás jogával. Izrael például tavaly nem fogadta el Új-Zéland nagykövetjelöltjét, Jonathan Currt, mert a diplomata egyúttal a Palesztin Hatósággal is kapcsolatot tartott volna. Tel Aviv, az ország protokolláris gyakorlatára hivatkozva, annak ellenére vétózta meg a férfit, hogy az illető 2008 óta egyszerre ápolta a viszonyt a zsidó állammal és a palesztin területekkel.

7. A fogadó országok sajátosságait a diplomáciában tiszteletben szokás tartani; ha nem így volna, akkor tavaly nem ment volna szenzációszámba, hogy Izrael először küld női nagykövetet a női jogokra „kevéssé érzékeny” arab világ valamely országába (Jordániába). Nicolas Sarkozynek pedig elnökként el kellett fogadnia, hogy akkor még csak barátnőjét, Carla Brunit például Szaúd-Arábiába és Indiába nem vihette magával, mert a kapcsolat sértette volna az ottani hívők érzékenységét. Hasonló cipőben járt a mi Bajnai Gordonunk, amikor kormányfő lett. Amint Görög Ibolya protokollszakértő figyelmeztetett, az élettársi viszonyt az erősen vallásos országokban nem fogadják el – márpedig a magyar kormányfő feleségétől különvált, és a barátnőjével élt.

8. A bécsi egyezmény értelmében a nagykövetek családtagjaira ugyanazok az előjogok és mentességek vonatkoznak, mint a diplomáciai képviselet vezetőjére. Bár Stefanini nem él élettársi kapcsolatban, előfordulhat, hogy a Vatikán el akarja kerülni, hogy ha mégis összekötné a sorsát valakivel, a kapcsolat létesítéséből nemkívánatos bonyodalmak támadjanak.

9. Mivel a bécsi egyezmény értelmében a fogadó országnak nem kell megindokolnia az esetleges elutasítást, valószínűleg soha nem fogjuk megismerni, pontosan mi volt az ok. Azon túl pedig, hogy Laurent Stefanini meleg, semmit nem tudunk az illetőről, így, ad abszurdum, még az is lehet, hogy nem a nemi orientációja, hanem más áll az elutasítás mögött. És még az is elképzelhető, hogy végül megkapja a befogadó nyilatkozatot – bár az néhány hét alatt meg szokott születni, korábban is volt példa arra, hogy egy-egy amerikai nagykövetjelöltnek több hónapot kellett várnia.

10. Mindezek után három dolog biztos: a franciáknak joguk van azt jelölni, akit akarnak. A Vatikánnak joga van elfogadni vagy elutasítani a jelöltet. Nekünk pedig jogunk van bármit gondolni mind a franciák, mind a Szentszék lépéséről.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.