„Putyin tudja, hogy ez politikai öngyilkosság lenne” | Válasz.hu

„Putyin tudja, hogy ez politikai öngyilkosság lenne”

/ 2015.03.12., csütörtök 18:39 /

"Veszélyezteti-e Putyin politikája Európa stabilitását?" címmel rendezett közéleti vitaestet a Danube Institute a héten a Vigadóban. A konzervatív-liberális elemzőintézet egy évvel ezelőtt azzal a szándékkal jött létre, hogy közvetítőként szolgáljon Közép-Európa, Nyugat-Európa és az angolszász világ között, és fórumot kínáljon konzervatívok, klasszikus liberálisok és demokratikus ellenfeleik számára.

Veszélyt jelent-e Putyin politikája az európai biztonságra, ahogy sokan gondolják, vagy azok Oroszország legitim aggodalmait tükrözik, és nincs szó az európai stabilitást veszélyeztető nagyobb politikai és stratégiai ambíciókról? - szólt a tételmondat, amely mellett és ellen két-két meghívott rangos nemzetközi szakértő érvelt. A klasszikus vitaesttel ezúttal napjaink égető geopolitikai kérdése, az orosz-ukrán válság eltérő olvasatait akartuk bemutatni, és egyben vitára hívni a magyar közönséget -  mondta a valasz.hu-nak Gerald Frost, az intézet megbízott igazgatója és hozzátette, nagy örömükre szolgált, hogy Martonyi János, volt külügyminiszter elvállalta a házigazda szerepét. Az álláspontok ütköztetése után a közönség soraiban ülő parlamenti képviselők, nagykövetségi tisztviselők és külpolitikai szakértők szavazással nyilvánítottak véleményt, megerősítve a putyini politika fenyegetését.

Martonyi János

Martonyi János

Az orosz hatalmi rendszer cinikusságára és birodalmi jellegére hívta fel a figyelmet Charles Crawford, Nagy-Britannia korábbi varsói nagykövete. Hány újságírót öltek meg egyes országokban világszerte? – tette fel a kérdést a volt brit diplomata az orosz extremitásokra mutatva. A gyilkosságoktól sem visszariadó, halálos áldozatok számával nem törődő orosz rendszerben egyszerre van jelen a birodalmi szemlélet és a kommunista örökség, fogalmazott Crawford, aki alapvető történelmi hibának nevezte a saját állampolgárait halálba küldő Szovjetunió létrehozását. Ez volt az évszázad legnagyobb geopolitikai katasztrófája, amely többek között ukránok ezreinek éhhalálát okozta. A mintegy 150.000 halálos áldozatot követelő csecsen háború után az ukrajnai konfliktusban is több ezren vesztették már életüket, mondta a volt nagykövet, aki szerint hiba volt, hogy a hidegháború lezárulta után nem történt kísérlet az európai biztonsági rendszer újratárgyalására. Crawford felháborítónak nevezte, hogy orosz diplomaták televízióban hazudnak az orosz fegyverek használatáról, és a masszív orosz propaganda-gépezet erejére figyelmeztetett.

A NATObővítése eredendően nem Oroszország ellen irányult, hanem a közép-európai térség megsegítésére, mondta James Sherr, a londoni Royal Institute of International Affairs munkatársa. „Amikor a balti államok csatlakoztak a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, az szükségszerűen borzolta az orosz kedélyeket, máris adódott a kérdés: mi lesz, ha Ukrajna is erre az útra akar lépni? Önök, magyarok, történelmileg tudhatják, hogy a szovjet perspektívából tekintve minden rendszer-engedmény veszélyt jelentett” - mondta a brit külügyi szakértő, majd a lengyel külügyminiszter, Sikorski tavalyi szavait idézte: „Megértem, hogy Moszkva fél, hiszen tudja, mit akarunk: demokratikus és sikeres Ukrajnát. És ezt esetleg Moszkva emberei is megszeretnék. Moszkva tehát jogosan aggódik.” Sherr hangsúlyozta: Putyin szerinte az Európai Unióban látja a veszélyt, amelyre válaszul a történelmi Oroszország visszaállításáról beszél. Lavrov pedig az oroszajkú népességgel rendelkező balti államokat és Moldovát fenyegeti az ukrajnai válsággal összefüggésben, hangsúlyozta James Sherr.


A brit elemzőkkel gyökeresen ellentétesen értékelte a helyzetet Vlad Sobell, Prágában élő Oroszország- és Kelet-Európa-elemző, aki Európa legsötétebb órájának nevezte az elhúzódó ukrán konfliktust. Az Egyesült Államok és az EU saját érdekeik alapján akarják újraalakítani a világot, és nem ismerik el Oroszország érdekeit a saját közvetlen szomszédságában, mondta érzelmektől sem mentes felszólalásában Sobell. Felidézte Putyin 2007-es müncheni megszólalását, melyben az orosz elnök arra figyelmeztette a nyugati vezetőket, hogy a NATO agresszív terjeszkedése minden eddiginél közelebb hozta a világot egy harmadik világháborúhoz. Az elfogadhatatlan növekvő NATO jelenlét magyarázza a Krím annektálását is, hangzott az orosz érvelés a cseh elemző szájából: Moszkva meg akarta előzni, hogy NATO kézre kerüljön Szevasztopol és a fekete-tengeri bázis. Putyin démonizálása helyett önvizsgálatot kéne tartson a Nyugat, vajon mekkora része van a Majdan halálos áldozatokkal járó fegyveres konfliktusában, intett Sobell. Amerika minden eddiginél súlyosabban megalázza és ezzel tönkreteszi Európát, ideje véget vetni ennek, vélte, majd a budapesti közönségnek még hozzátette: több Orbánhoz hasonló erős, autonóm vezetőre volna szükség az európai színtéren.

Timothy Less, a University of Kent oktatója ugyancsak cáfolta az esetleges orosz stratégiai ambíciókat, és Oroszország NATO-val szembeni defenzív viselkedéséről beszélt. A biztonsági kockázatot az jelenti, hogy a Nyugat nem fogadja el, hogy a NATO-ra fenyegetésként tekint Oroszország. Feketén-fehéren ki kell mondani: Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz és az EU-hoz, ha csak nem akarunk háborút Oroszországgal, ezt az árat pedig semmiképp nem fizethetjük meg. A brit elemző a Nyugat russzofóbiájával szemben az orosz nép és hatalmi rendszer sajátosságait hangsúlyozta, ideges nyugati elemzőkről beszélt, akik képtelenek megérteni: Oroszország kipróbálta a demokráciát, de nem tetszett neki, az orosz népnek mindig is erős vezetőre volt szüksége. Ugyanakkor leszögezte: a realista Putyin nem akar fegyveres konfliktust a Nyugattal, tudja, hogy az politikai öngyilkosság volna számára. Noha sem Európa, sem Oroszország nem érdekelt a konfliktus eszkalálódásában, mégis erős az aggodalmam, hogy nem tudjuk megfékezni a folyamatokat, zárta felszólalását Timothy Less.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.