Rasszizmusvád, bojkott: botrány van a lett rendező migránsügyi különvéleményéből

/ 2016.01.06., szerda 10:50 /
Rasszizmusvád, bojkott: botrány van a lett rendező migránsügyi különvéleményéből

Van, aki Németországból menekül, éppen a menekültek miatt – egy lett rendező és a Willkommenskultur.

Az utca helyett inkább a színházakba kellene járniuk a németeknek szórakozni, és akkor egész más migránsképpel találkoznának. Mert ugyan menekültügyben egész Európába elég egyneművé vált az értelmiség, de különösen így van ez Németországban, ahol a véleményformálók tényleg rituális kötelességnek érzik, hogy minden lehetséges alkalommal állást foglaljanak a befogadáskultúra mellett.

A német színházakban egymást érik az aktuálpolitikainál aktuálpolitikaibb előadások, és amikor a színészek éppen nem a színházban vannak, akkor különféle jótékonysági rendezvényeken vesznek részt vagy tévékben, újságokban fejtik ki nem túl bonyolult véleményüket az általában eleve feltétlen egyetértést váró kérdésekre.

Ezt unta meg a legismertebb lett rendező, akinek elege lett abból, hogy – mint mondta – a német színházak „menekültfogadó központként működnek”. Alvis Hermanis húsz éve vezeti a legfontosabb lett színházat, országa messze legismertebb rendezőjének számít, olyannyira, hogy tehetségét az egész világon nagyra tartják, és mindenhol bíznak rá előadásokat. Németország sem kivétel. Hermanis most tavasszal éppen a hamburgi Thalia színházban mutatott volna be egy darabot, ám december elején visszalépett, mert mint a színház intendánsának írta: „a határokat megnyitó német lelkesedés rendkívül veszélyes egész Európára”.

Hermanis ezután elég zaklatott okfejtésbe kezd, amelynek lényege, hogy „a párizsi merényletek megmutatták, háborúban állunk. És minden háborúban oda kell állni valamelyik oldalra. Én és a színház ellentétes oldalakra kerültünk. Nem lehet valaki egyszerre a terroristák és a párizsi áldozatok oldalán.”

A lemondásból természetesen óriási botrány lett, Hermanisból azonnal „rasszista rendező” lett, és bojkottfelhívás indult más előadásai ellen. (Még mielőtt a magyar jobboldal forrófejű tagozata a hősévé fogadná: mint általában a letteknek, neki is jobb a történelmi emlékezete, így egyáltalában nem rajong Putyinért.) Szóval minden megy a kultúrharcok megszokott forgatókönyve szerint, itt legföljebb annyi a különbség, hogy Hermanist nem kiutálták balliberális kollégái, hanem maga állt föl, ezzel bizonyítva, hogy ő ugyanúgy nem tudja elviselni az eltérő véleményeket, mint a másik oldal képviselői. És így végülis mindenki jól járt, hajtogathatja a saját igazát és nem kell szembesülnie a másik ellenérveivel.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.