Rasszizmusvád, bojkott: botrány van a lett rendező migránsügyi különvéleményéből

/ 2016.01.06., szerda 10:50 /
Rasszizmusvád, bojkott: botrány van a lett rendező migránsügyi különvéleményéből

Van, aki Németországból menekül, éppen a menekültek miatt – egy lett rendező és a Willkommenskultur.

Az utca helyett inkább a színházakba kellene járniuk a németeknek szórakozni, és akkor egész más migránsképpel találkoznának. Mert ugyan menekültügyben egész Európába elég egyneművé vált az értelmiség, de különösen így van ez Németországban, ahol a véleményformálók tényleg rituális kötelességnek érzik, hogy minden lehetséges alkalommal állást foglaljanak a befogadáskultúra mellett.

A német színházakban egymást érik az aktuálpolitikainál aktuálpolitikaibb előadások, és amikor a színészek éppen nem a színházban vannak, akkor különféle jótékonysági rendezvényeken vesznek részt vagy tévékben, újságokban fejtik ki nem túl bonyolult véleményüket az általában eleve feltétlen egyetértést váró kérdésekre.

Ezt unta meg a legismertebb lett rendező, akinek elege lett abból, hogy – mint mondta – a német színházak „menekültfogadó központként működnek”. Alvis Hermanis húsz éve vezeti a legfontosabb lett színházat, országa messze legismertebb rendezőjének számít, olyannyira, hogy tehetségét az egész világon nagyra tartják, és mindenhol bíznak rá előadásokat. Németország sem kivétel. Hermanis most tavasszal éppen a hamburgi Thalia színházban mutatott volna be egy darabot, ám december elején visszalépett, mert mint a színház intendánsának írta: „a határokat megnyitó német lelkesedés rendkívül veszélyes egész Európára”.

Hermanis ezután elég zaklatott okfejtésbe kezd, amelynek lényege, hogy „a párizsi merényletek megmutatták, háborúban állunk. És minden háborúban oda kell állni valamelyik oldalra. Én és a színház ellentétes oldalakra kerültünk. Nem lehet valaki egyszerre a terroristák és a párizsi áldozatok oldalán.”

A lemondásból természetesen óriási botrány lett, Hermanisból azonnal „rasszista rendező” lett, és bojkottfelhívás indult más előadásai ellen. (Még mielőtt a magyar jobboldal forrófejű tagozata a hősévé fogadná: mint általában a letteknek, neki is jobb a történelmi emlékezete, így egyáltalában nem rajong Putyinért.) Szóval minden megy a kultúrharcok megszokott forgatókönyve szerint, itt legföljebb annyi a különbség, hogy Hermanist nem kiutálták balliberális kollégái, hanem maga állt föl, ezzel bizonyítva, hogy ő ugyanúgy nem tudja elviselni az eltérő véleményeket, mint a másik oldal képviselői. És így végülis mindenki jól járt, hajtogathatja a saját igazát és nem kell szembesülnie a másik ellenérveivel.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.