Régi nóta, régi emberrel – megalakult a román kormány

/ 2012.12.23., vasárnap 17:21 /
Régi nóta, régi emberrel – megalakult a román kormány

Közvetlenül karácsony előtt tette le hivatali esküjét a december 9-i parlamenti választások eredményeként megalakult új román kormány. A második Viktor Ponta vezette kabinet a kétharmados többséget szerzett Szociálliberális Szövetség (USL) és a független képviselőket tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) tagjaiból áll. A külügyminiszteri posztot ismét a magyarfalónak mondott Titus Corlăţean tölti be.

Titus Corlăţean külügyminiszter

Corlăţean már az első Ponta-kormány májusi megalakulása óta vezeti a bukaresti diplomáciát. Már akkor úgy vélekedett, hogy Magyarország másképpen viszonyul a román kisebbséghez, mint Románia az erdélyi magyarokhoz, és a különbség szerinte negatív értelemben értendő. Vagyis az erdélyi magyarok helyzete jobb, mint a hazánkban élő románoké. Corlăţean arra panaszkodott, hogy a román hatóságok már a kilencvenes évek óta megannyi problémát jeleztek Budapestnek; például a román kisebbség parlamenti képviseletének szükségességét, ami azóta sem oldódott meg. A külügyminiszter Magyarország szemére vetette a hazai román anyanyelvi oktatás állítólagos elsorvasztását, a román nyelvű sajtó rossz helyzetét, a valódi vallásszabadság hiányát és a román ortodox egyháznak nyújtott támogatás csekély mértékét is. (Magyarországon körülbelül 10 ezer román él.) „A budapesti kormányok nem nyújtanak elég segítséget, vagy csak mímelik a segítségnyújtást ahhoz, hogy a magyarországi román közösség megőrizhesse kulturális identitását, ez pedig a magyarországi románok napról napra folytatódó asszimilációjához vezet” – vélekedett a diplomácia vezetője.

Corlăţean szavaira akkor Répás Zsuzsanna úgy reagált: a magyar kormány nagyon örülne annak, ha az erdélyi magyarságnak olyan széles körű jogokat biztosítana Románia, mint Magyarország teszi az ottani románság számára. A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint mindenki számára ismert, hogy a magyarországi nemzetiségek kulturális autonómiával rendelkeznek. „Nagyon szeretnénk, ha ezzel a jogosítvánnyal, lehetőséggel rendelkeznének az erdélyi magyarok” – fogalmazott a magyar politikus. Répás Zsuzsa kiemelte: a magyarországi románoknak lehetőségük van arra, hogy helyi, települési vagy országos önkormányzatokat hozzanak létre. Tény, hogy az erdélyi magyaroknak nincs kulturális autonóm szervezetük, sem helyi, illetve országos önkormányzatuk.

Idős szavazó a 2012-es romániai választásokon (fotó: WSJ photoblog)

Corlăţean ismételt külügyminiszterré való kinevezése előre vetíti, hogy nem lesz feszültségmentes a magyar-román viszony a jövőben sem. Az USL éppen a magyar kártya játékba hozásával került idén „parlamenti puccsal” hatalomra, amikor bizalmatlansági szavazáson megbuktatta az előző jobbközép kormányt. A szociálliberálisok az ellen háborogtak, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem két tannyelvű oktatási intézmény legyen. Corlăţean előzőleg – az Adrian Năstase vezette kormányban, 2003-2004-ben – a Határon Túli Románok Hivatalát vezette. Ő felelt a határon túli román közösségek helyzetéért és ebben az időben terebélyesedett ki a könnyített román állampolgárság magadása is.

Románia évek óta könnyített eljárással ad román állampolgárságot azoknak a külföldieknek, akiknek a felmenői valamikor román állampolgárok voltak, vagy románnak vallják magukat. A legtöbb kérelem a négymilliós lakossággal rendelkező Moldovai Köztársaságból érkezik. Eddig körülbelül egymillió moldvai kapott román állampolgárságot.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyilatkozik azután, hogy a USL bejelentette, nem vonja be a magyar pártot az új bukaresti kormányba (fotó: MTI)

Az erdélyi magyarok és Magyarország sok jóra nem számíthat. Január 7-én érkezik Bukarestbe a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja, hogy az eddigi román hitelek feltételeinek teljesítéséről, illetve újabb kölcsönszerződésekről tárgyaljon. Előzetesen tudni lehet, hogy az IMF az eddigieknél is jelentősebb lakossági megszorításokat követel majd. Pedig Romániában már csökkentették a közalkalmazotti béreket, lefaragták a nyugdíjakat és megkurtították a szociális kiadásokat. Ponta ugyan ígéretet tett, hogy visszaállítja az eredeti állapotokat, de ehhez az IMF aligha fog hozzájárulni. Az újabb megszorításokról megint, mint már annyiszor, a figyelmet a magyarellenességgel akarja majd Bukarest elterelni.

Az RMDSZ ötszázalékos eredményével éppen, hogy csak bejutott a december 9-i választások után a parlamentbe. Az USL kétharmadot szerzett ugyan, de ez még önmagában nem zárta volna ki az RMDSZ részvételét a kormányban. Sőt Ponta hajlott volna, hogy az USL kisebbik résztvevőjének, a liberális pártnak a zsarolási potenciáját csökkentendő, bevegye az RMDSZ-t a kabinetbe. Végülis a magyar párt nem vesz részt a kormányzásban, és ezt most már Ponta sem akarja. Az RMDSZ-nek nyilván az lenne a feltétele, hogy csökkenjen a magyarellenes kormányzati politika.

Ezt viszont az USL egyik politikusa sem látja megvalósíthatónak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.